Mire használja a kormány a magyarok sokévnyi megtakarítását?

Vágólapra másolva!
Hiába kebelezett be idén az állam 2800 milliárd forintot a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokból, a pénz nagy részét már felhasználta különböző költséges terveinek megvalósítására és a költségvetés lyukainak betömésére. A kormány tavasszal még úgy számolt, hogy a nyugdíjpénzekkel a rendszerváltás óta először jókora többletet mutat majd a költségvetés, de már a hiányt is nehéz lesz elkerülni.
Vágólapra másolva!

További "néhány százalékkal" csökkenti az államadósság mértékét a kormány, erről tesz bejelentést szeptember első hetében Orbán Viktor - jelezte előre maga a miniszterelnök szerda reggel, a Magyar Rádió 180 perc című adásában. A lépésre feltételezhetően a 2800 milliárd forintos nyugdíjpénztári vagyon ad lehetőséget, amit azonban nem csak az államadósság csökkentésére használ a kabinet. A pénz az idei költségvetés egyenlegét is javítja, de még ez az óriási összeg sem lenne önmagában elég arra, hogy pluszban tartsa azt.

Hosszú út a nagy többlettől a hiány felé

Az év elején úgy tűnt, hogy idén az a rendszerváltás óta példa nélküli helyzet állhat elő, hogy többletet mutathat az államháztartás egyenlege, azaz a magyar állam több pénzt szed be, mint amennyit kiad. Ennek oka, hogy az állam hozzájutott 2800 milliárd forintnál is több, a GDP 10 százalékára rúgó magán-nyugdíjpénztári megtakarításhoz.

A nyugdíjpénz nélkül 4,9 százalékos hiány tátongana a költségvetésben. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte a költségvetés tavaly év végi elfogadásakor, hogy a hiány a GDP 2,9 százaléka lesz, de az egyenleg tartalmazta, hogy a kormány akkori számítása szerint kétszázaléknyi nyugdíjvagyonnal gazdagodik az állam, vagyis nyugdíjpénz nélkül 4,9 százalékos lett volna a deficit.

Végül azonban nem csak kettő-, hanem tízszázaléknyi vagyont vett át az állam, a vagyon bekebelezése így a 4,9 százalékos hiányt 5,1 százalékos többletbe fordítja. Legalábbis az év elején így nézett ki. A kormány azonban azóta több esetben is a pénz egy-egy részének elköltéséről döntött, és emellett a külső körülmények is kedvezőtlenül alakultak. A következmény, hogy a nyugdíjállamosítás sem lenne elég arra, hogy nulla fölött tartsa a költségvetési szaldót. Az év során először két százalék felettire, majd 0,6 százalékosra csökkent a többlet, ami hiányba is fordulna, ha a kormány nem fogadott volna el egy 250 milliárd forintos kiigazító csomagot.

Összeszedtük, hogy milyen kiadásokat vállalt és milyen váratlan kiadásokat volt kénytelen bevállalni a kormány, amely gyakorlatilag lenullázta egyetlen esztendő alatt a magán-nyugdíjpénztári tagok 14 évnyi megtakarításának tetemes részét, és ezzel párhuzamosan hogyan olvadt el majdnem teljesen az év elején tervezett költségvetési többlet.

Először négy-, majd kétszázalékos többlet

A kormány az április közepén Brüsszelnek megküldött, a magyar gazdaság középtávú pályáját vázoló konvergenciaprogramban azt állította, hogy nyugdíjpénzekből ugyan lecsíp 788 milliárd forintot a mostani nyugdíjasoknak, a reálhozamok kifizetésére és rendkívüli tartaléknak, de utána még mindig jókora, a GDP négy százalékának megfelelő többletet mutat majd a költségvetés.

A következő bekezdés azonban már arról szólt az uniónak szánt jelentésben, hogy az állam további, 578 milliárd forintos vállalásokat tett a nyugdíjpénzek terhére, azért, hogy átvállalja a MÁV és a BKV adósságait, illetve, hogy újratárgyalja a kormány szerint az államnak hátrányos PPP-szerződéseket. (A PPP az angol public-private-partnership kifejezés rövidítése, az állam és a magánszektor közös beruházását jelenti.)

Már egy százalék sincs a többlet

Időközben azonban a büdzsé környezete romlott és a kormány is folytatta a költekezést. Ha ezek következményeit is számba vesszük, akkor durván 400 milliárd forinttal rontják tovább az államháztartás egyenlegét.

A növekedés lassulása kevesebb adóbevételt jelent, így - Orbán Viktor miniszterelnök szerint - várhatóan 100 milliárdos mínusz keletkezik a büdzsében. Ezen felül az Európai Bíróság uniós jogba ütközőnek talált egy olyan áfaszabályt, amely már a 2004. május 1-jei uniós csatlakozásunkkor is fennállt. Mint az [origo] megírta, a kormány várhatóan még az idén ki akarja fizetni azt a 260 milliárd forintos összeget, amennyit felemészt a hazai jog uniós joggal való összhangba hozása. Tovább növeli a kiadások sorát, hogy a Malév 18,5 milliárd forintos tőkeemeléséről is döntött a kormány, ebből tízmilliárd forint rontja a korábbiakhoz képest a költségvetési egyenleget, és a MÁV kötvénykibocsátásból származó pénzének elköltése még kedvezőtlenebbé teszi a szaldót.

A költségvetés egyenlegét rontó tényezők

Mire?

Mennyi? (milliárd forint)

Miért?

Nyugdíjkiadások438 mrdA nyugdíjkasszát tölti fel így az állam, a mostani nyugdíjasok kapják
Szabadon elkölthető tartalék90 mrdRendkívüli tartalék, jutott belőle már az árvízi védekezésre, a vörösiszap-katasztrófa helyreállítási munkáira és a rendőrségnek
Reálhozam260 mrdA reálhozamot a magánnyugdíjpénztárak utalják ki, de előtte az állam visszaadja a pénztáraknak
MÁV és BKV adósságának átvállalása378 mrdA konvergenciaprogramban jelezte a kormány, hogy "hatékonyságjavulás érdekében" 300 milliárd forintnyi adósságot átvállal a MÁV-tól, további 78 milliárdnyi adósságot pedig a BKV-tól
PPP-projektek kiváltása200 mrdA kormány több PPP-szerződést újratárgyal a kormány és kivásárolja a magáncéget, hogy ezzel a következő évek költségvetését tehermentesítse (ennek még csak egy részét költötte el a kormány)
Uniós jogba ütköző áfaszabály260 mrdAz [origo] értesülése szerint ennyibe kerül az uniós jogba ütköző áfaszabály átalakítása, amit információnk szerint még az idén tervez a kormány
Malév10 mrdA kormány a múlt héten döntött a Malév tőkeemeléséről
MÁV0-35 mrdA MÁV a kormány engedélyével kötvényt bocsát ki. Amekkora rész ebből a MÁV Startra jut, annyival romlik a költségvetés egyenlege

Még ennyi sem lenne eredetileg

Nem sokkal év eleje után kiderült, hogy elszámolták a költségvetést, 250 milliárd forintos, a GDP-ben mérve 0,9 százalékos lyuk támadt a büdzsében. Ezzel a tétellel mínuszba csúszott volna a költségvetés, a 2800 milliárd forintnyi nyugdíjállamosítás ellenére is. Év elején azonban az akkor látszó költségvetési elcsúszásnak megfelelő nagyságú, 250 milliárdos stabilitási tartalékot hozott létre a kormány, majd a pénzt a parlament júliusi döntésével végleg elvonta, vagyis ekkora kiigazítást hajtott végre a kabinet.

A kabinet Orbán ígérete szerint most is igyekszik bebiztosítani, hogy a romló gazdasági környezet ellenére véletlenül se csússzon a nulla alá idén az egyenleg, ehhez újabb intézkedések kellenek. Hogy mik, arról a jövő heti kormányülésen határozhatnak, de a miniszterelnök szavait megerősítő Varga Mihály nyilatkozata alapján biztosra vehető, hogy 80-100 milliárd forintnyi újabb kiigazítást hajt végre a kormány. Csak ez az újabb akciócsomag menti meg a költségvetést attól, hogy a hatalmas nyugdíjpénztári vagyon bekebelezése ellenére mínuszt mutasson év végén.

A következő éveket ezzel nem igazán tehermentesítik

A kormány által vállalt, az államosított nyugdíjvagyon által teremtett többletet apasztó kiadások nagy része nem tehermentesíti a következő évek költségvetéseit. Ilyen csak az áfapénz kifizetése, mert azt előbb-utóbb mindenképpen vissza kellett volna fizetni a vállalkozásoknak, és ilyenek a PPP-projektek is, hiszen a szerződések felülvizsgálásával nem kell majd magáncégeknek évente fizetni.

Mennyi pénzhez jutott a nyugdíjvagyonból az állam?

A magán-nyugdíjpénztárakban 1998 óta felhalmozódott vagyon 3100 milliárd forintot is meghaladja, de az államhoz ebből az említett 2800 milliárd forintnyi megtakarítás került, mert 102 ezer személy maradt pénztártag, az ő durván 300 milliárd forintos megtakarításukhoz nem jutott hozzá az állam.

A nyugdíjpénztári vagyon felét a kormány államadósság-csökkentésre fordította, ebből azt lehetne gondolni, hogy legfeljebb a másik felét, 1400 milliárd forintot költhet el. (Sőt, a kormányfő ma azt jelezte, hogy a jövő héten újabb adósságcsökkentő lépést jelenthet be.) Ez azonban tévedés lenne, ami abból fakad, hogy két költségvetési fogalom az adósság és a hiány fogalma, egy állományi és egy forgalmi mutató keveredik. A nyugdíjvagyon átvételét mind a költségvetési egyenlegben, mind az államadósságban fel kell tüntetni, de amíg előbbiben a teljes összeget el kell számolni, addig utóbbiban csak egy részét.

Az uniós költségvetési módszertan szerint a teljes átvett nyugdíjvagyont bevételként fel kell tüntetni, ennyivel javul a költségvetési egyenleg az idén. Az összegyűjtött tíz hiánynövelő tétel összege 1636-1671 milliárd forint, vagyis jóval több, mint a nyugdíjvagyon fele.

Az uniós módszertan szerint az államadósság ennek ellenére azért csökkent év közepén a nyugdíjpénz felével, mert ennyi volt az átvett vagyonban az állampapírok összege. Amikor az államhoz kerül az állam adósságát megtestesítő állampapír, akkor az abban a pillanatban meg is szűnik (az állam fizet magának), ezért csökkent automatikusan 5 százalékponttal az államadósság. A kormányfő jelzése alapján pedig további egy-két százalékponttal csökkenhet az államadósság. Ennek formája vélhetően az lesz, hogy az állam értékesít részvényt, befektetési jegyet a nyugdíjvagyonból, és a befolyó bevételt arra költi, hogy visszavásárol állampapírt befektetőktől. Mivel az állampapír visszakerül az államhoz, ezért csökken az államadósság.

Önmagában a nyugdíjvagyon átvétele tehát, ha semmi egyebet nem csinálna a kormány, azt jelentené, hogy a költségvetési egyenleg GDP-ben mérve 10 százalékkal javul, miközben az államadósság 5 százalékponttal csökken. A kormány azonban a felsorolt kiadásnövelő intézkedéseket hozta, ezek lemorzsolják a 10 százaléknyi nyugdíjvagyon egyenlegjavító hatását.

A 2800 milliárd forintnyi nyugdíjvagyonból durván 1650 milliárd forint terhére már költekezett a kormány, illetve hozott döntést kiadásokról. A nyugdíjvagyon a fedezete a fent említett kiadásnövelő lépéseknek, ennyi pénzt gyakorlatilag elköltött a kormány. A fennmaradó pénz terhére eddig nem születtek döntések kiadásnövelésről.