Nehezen talál fogást a Fidesz a bankokon

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese
Vágólapra másolva!
Felgyorsítaná a forinthitelek kamatának megkötését, és vizsgálatokat kezdeményez a GVH-nál és a PSZÁF-nál Rogán Antal az országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes vezetője. A képviselő azután beszélt erről, hogy tegnap kiderült, a legnagyobb bankok megemelik a forinthitelek kamatait, ami nehezíti a devizahitelesek végtörlesztését. A képviselő által bejelentett intézkedések azonban aligha fordíthatják meg a bankok stratégiáját.
Vágólapra másolva!

A legnagyobb bankok szinte kivétel nélkül jókora kamatemeléssel, az akciók megszüntetésével vagy forintalapú hiteleik kivezetésével válaszoltak a végtörlesztés beindulására, ezzel egyértelműen nehezítve azoknak a devizahiteleseknek a helyzetét, akik hitelből szeretnének élni az állam által megteremtett lehetőséggel.

Rogán Antal válaszul hétfő este bejelentette, hogy vizsgálatot kezdeményez a Gazdasági Versenyhivatalnál és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél. "Én egy összehangolt akciót látok, ami szerintem ellentétes a versenytörvénnyel" - mondta hétfőn az ATV-nek a képviselő, amit keddi sajtótájékoztatóján is megerősített.

A képviselő arról is beszélt, hogy ha szükséges, akár fel is gyorsítják a forinthitelek referenciakamatáról szóló új törvényjavaslatot a kormánypártok. Elmondta, hogy erről tárgyalnak a bankokkal, és még októberben a parlament elé kerülhet a szabályozás.

A referenciakamathoz kötött árazás lényege, hogy a hitel kamata valamilyen irányadó kamatlábhoz kötött, amire rárakódik a bank által alkalmazott kamatfelár. A forinthiteleknél jellemzően a bankközi forintkamatlábat (a BUBOR-t), ritkábban a jegybanki alapkamatot alkalmazzák a hazai bankok, egyébként már most is egyre gyakrabban a jelenleg elérhető forintos hitelajánlatoknál. A devizaalapú hiteleknél a mai banki gyakorlatban - legalábbis a magánszemélyeknek kínált hitelek között - elvétve találni referenciakamathoz kötött ajánlatokat, de elméletileg itt az EURIBOR (európai irányadó bankközi kamatláb) vagy a LIBOR (londoni irányadó bankközi kamatláb) szolgálhat referenciaként.

A referenciakamathoz történő árazástól a Magyar Bankszövetség nem zárkózik el, a háttérmunkálatokban szakértői szinten szívesen részt vesz - ezt Patai Mihály a szövetség elnöke mondta múlt pénteken a Magyar Gyáriparosok Országos Egyesületének konferenciáján. Az [origo] úgy tudja, hogy a szakértői egyeztetések már elkezdődtek, egyelőre a módszer kidolgozásáról tárgyalnak.

Arról eddig sem Rogán Antal, sem Patai Mihály nem beszélt, hogy a referenciaárazás csak a jövőben folyósítandó új hitelekre vonatkozna-e, vagy a már futó szerződésekre is, de információink szerint a kormányzati szándék az utóbbi irányba mutat. E szerint tehát a hiteladósok a jövőben - miután a szabályozás megszületik - kérhetnék, hogy a szerződésükre érvényes eddigi kamatozást referenciaalapú kamatozásra módosítsák.

Most is vannak referenciakamatozású hitelek

A hitelek kamata az irányadó kamatláb mozgásával automatikusan változik, ami elvileg azt eredményezi, hogy a bankok indokolatlan kamatemelése megnehezül, a hitelek átláthatóbbá, könnyebben összehasonlíthatóvá és kiszámíthatóbbá válhatnak. Nem jelenti viszont azt, hogy feltétlenül olcsóbbak is lennének, és azt sem, hogy a bankok soha ne változtathatnának a tényleges kamatterheken.

Az árazás másik elemét ugyanis az úgynevezett kamatfelár jelenti, amely több tényező függvényeként alakul ki. Megtestesül benne számos kockázati mutató (például az országkockázati felár, az ügyfelek nem fizetésének kockázata) és a bankok nyeresége is. "Ezt nem lehet kiiktatni, piacgazdaságban élünk, a bankoknak jövedelmezően kell működniük" - mondta erről egy neve elhallgatását kérő bankár az [origo] kérdésére.

Rogán: Alkotmányos a végtörlesztés

Rogán Antal keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, nem fél attól, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elkaszálná a végtörlesztésről szóló törvényt. Ennek alátámasztására két korábbi alkotmánybírósági határozatra hivatkozott. Az 1991-es 32. határozatban az áll, hogy "különösen a hosszú évekig fennálló szerződési jogviszonyra ugyanis a jelentős gazdasági - esetleg politikai - , pénzügyi és egyéb társadalmi változások nyilvánvalóan hatást gyakorolnak (...)." A határozat arról is ír, hogy a szerződéskötéskor előre nem látott körülmények lényegesen megváltoztathatják a szerződő felek helyzetét, amely esetben "az állami beavatkozásra, a szerződési kötelezettségek átértékelésére, megváltoztatására, esetlegesen a szerződések megszüntetésére kifejezetten szükség van."

Az Ab azt is kimondta, hogy "ha társadalmi méretű változások a szerződések nagy tömegét érintik, indokolt - és alkotmányosan nem kifogásolható - , hogy a jogviszonyok megváltoztatására, módosítására a törvényhozás dolgozzon ki általános megoldást". Rogán Antal szerint ezen határozatok alapján dolgozták ki a végtörlesztési törvényt.



Arra, hogy a referenciakamatozású hitelek is tudnak hirtelen drágulni, épp a napokban látott banki kamatmozgások hoztak példát. Mint azt megírtuk, október első napjaiban szinte minden hazai nagybank megemelte forinthiteleinek kamatát, köztük olyanokét is, amelyek kamata a BUBOR-hoz kötött. A Budapest Bank például eddig a 6 havi BUBOR felett 3,9 százalékos felárat alkalmazott forintalapú lakáshiteleinél az első néhány hónapos akciós periódus leteltét követően, most viszont 4,65 százalékos kamatfelárat számít fel a BUBOR-on túl.

A kamatfelár emelkedését az országkockázati mutató (a cds-felár) elmúlt időszakban történő emelkedése indokolhatta. Amint arra a Portfolio.hu elemzése rámutatott Magyarország ötéves cds-felára október elejére 565 bázispont környékére emelkedett, ez egy-másfél százalékkal magasabb a nyár folyamán megfigyelt szinteknél.

Többféle kartellgyanú lehet

"Kartellezésről általában akkor beszélhetünk, ha a piaci szereplők olyan - jellemzően szóbeli - megállapodást kötnek egymással, melynek során kiiktatják egymás között a rivalizálást és helyette a megállapodott vonalak, például egyeztett árak mentén folytatják üzletpolitikájukat.

Ilyen megállapodás a legritkább esetben születik írásban, azonban a versenyhivatal már egy naptárbejegyzést is kartellre utaló bizonyítékként értékelhet" - mondta el az [origo] kérdésére Bassola Bálint, versenyjogász, a Kővári Tercsák Salans Ügyvédi Iroda ügyvédje. A versenyjogász szerint az árak egyeztetésében vagy a piacok felosztásában megvalósuló kartellezés minden esetben jogellenes, de vannak olyan megállapodások is, amelyek ugyan versenykorlátozóak, de mégis engedélyezettek. Ilyen lehet például, ha két versenytárs olyan közös kutatásfejlesztési projektbe kezd, amely másképp nem valósulna meg és a szükséges mértéken túl nem korlátozza a versenyt.

A versenyjog ugyanakkor ismeri a "párhuzamos magatartás" fogalmát is, amely nem ütközik a versenyjogba. Ebben az esetben a piaci szereplők a piaci folyamatok által kikényszerítve, a piac sajátosságainak megfelelően, saját racionális érdekeiktől vezérelve lépnek egy irányba anélkül, hogy erről egymással egyeztettek volna. "Általában elmondható, hogy egy olyan piacon egyéként, ahol sok szereplő van, mint amilyen például a pénzügyi piac, nehezebb megvalósítani egy versenykorlátozó megállapodást" - tette hozzá az ügyvéd .

Kartellügyben egyébként a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) indíthat vizsgálatot. "Ha bejelentést kap a GVH, akkor előbb tájékozódik a piaci helyzetről, bekér információkat, és csak ezt követően dönt arról, hogy elindít-e versenyfelügyeleti vizsgálatot" - mondta el a szokásos menetrendet Bassola Bálint, aki szerint a hatóság ebben meglehetősen autonóm módon jár el. Egy esetleges kartellgyanú kivizsgálása egyébként minimum fél évig szokott tartani, de elhúzódhat másfél éven keresztül is.

Még nem érkezett beadvány

Az [origo] kedden délelőtt megkereste a Gazdasági Versenyhivatalt is, ahol elmondták, beadvány még nem érkezett hozzájuk. Amennyiben ez megérkezik, akkor előbb azt vizsgálják, hogy a hatóságnak egyáltalán van-e hatásköre ahhoz, hogy az adott kérdésben vizsgálatot indítson, és csak ezt követően nézik meg a kereset megalapozottságát, illetve bizonyíthatóságát. A GVH-nál hozzátették azt is, hogy egy esetleges összejátszás bizonyítékául jellemzően levelezések, naplóbejegyzések, telefonhívások és egyeztetések szolgálnak.

Az elmúlt öt év egyik legemlékezetesebb, a pénzügyi szektort érintő esete volt, amikor a GVH 2009 szeptemberében hét magyar bankra és két nemzetközi bankkártya társaságra szabott ki összesen 1,9 milliárd forint bírságot, mert a Visa és a Mastercard bankkártyákra azonos mértékű bankközi jutalékot állapítottak meg.