Vergődő nagybankok lassíthatják a magyar gazdaságot

Óriási veszteségekre számít az Erste Bankcsoport, ezért radikális üzleti lépésekre szánta el magát. A végtörlesztés és az euróválság miatt más nemzetközi bankok is követhetik a példáját, ami tovább fékezi a magyar gazdaság növekedését. Ha nem megy jól a bankoknak, akkor hitelt sem tudnak adni, hogy befektessenek a cégek.

Kényszerű tőkeemeléssel, stratégiaváltással és a rendkívüli veszteségek miatti céltartalékképzéssel reagált az Erste Bank az euróválságra és a magyar kormány bankokat érintő intézkedéseire. A magyarországi bankok közül így a második legnagyobb lakossági intézmény kényszerült rendkívüli lépésekre.

A bejelentések nem voltak teljesen váratlanok, az [origo] korábban írt róla, hogy a külföldi hátterű bankokat rosszul érintheti a végtörlesztés terve. Az is igaz ugyanakkor, hogy az Erste igazgatósága által most előrejelzett újabb veszteségek nem feltétlenül fognak megvalósulni, sok minden függ attól, hogy végső soron hányan élnek a végtörlesztéssel, és hogy éppen milyen piaci árfolyamhoz képest teszik ezt majd meg.

Kettészakadt piac

Az eurózóna problémái, a mediterrán országok kötvényeiből épített banki portfóliók értékvesztése, a recessziós kilátások és a bankokat sújtó magyarországi intézkedések együttes hatása persze a többi külföldi hátterű bankot is az Erstéhez hasonlóképpen érinti. A másik osztrák tulajdonú nagybank, a Raiffeisen ugyan sietett egy közleményben hétfőn délután leszögezni, hogy az Erstével ellentétben kevés dél-európai kötvénye van, és 30 százalékos végtörlesztési aránynál is "csak" 100 millió eurónyi céltartalékot kell képeznie, de azt is hozzátette, hogy "további jelentős céltartalékképzésre van szükség a nehéz magyarországi piaci környezet miatt, és ennek részletei legkésőbb a bank november 24-i gyorsjelentéséből derülnek ki".

Ha több, Magyarországon jelenlévő bank visszafogja a működését, és jelentősebb veszteséget áraz be a mérlegébe, az az ország gazdasági teljesítményére is negatív hatással lehet. A banki hitelezés eddig is csak döcögött, de ha több bank is elsősorban a túlélésre rendezkedik be, még nehezebb lesz a vállalkozásoknak pénzhez jutniuk. A végtörlesztés miatt várható veszteségek ráadásul tovább mélyíthetik a már amúgy is meglévő szakadékot a jól és rosszul teljesítő bankok között. Bár együttesen még 140 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta az év első felét a hazai bankszektor, kétségtelenül kettészakadt a mezőny.

Postabank: 312 milliót ért még a név

Az Erste Csoport mérlegében 312 millió eurónyi goodwill szerepelt, amely még a Postabank 2003-as megvásárlása után került a bankcsoport eszközei közé. Ez a Postabank "nevének" értékét számszerűsíti, a "jó hírnév" tehát a kimutatások szerint 312 millió euróval növelte a bank értékét. Ezt most teljes egészében leírja az Erste, de ahogy egy, a banki tanácsadói szektorban dolgozó forrásunk fogalmazott, ennek semmi köze az európai folyamatokhoz vagy a végtörlesztéshez, csak most kínálkozott jó alkalom, hogy végre kitisztítsák a bank mérlegét.

A korábbi években stabil nyereséggel üzemelő Erste 2011 első hat hónapjában meglepően nagy, 51,3 millió eurós mínuszt hozott össze Magyarországon. Ez durván 13,8 milliárd forintos, a magyarországi nagybankok közül a legnagyobb veszteséget jelentette félévkor, rosszabb eredményt, mint amit a már korábbi években is veszteséges MKB Bank (-11,1 milliárd), a CIB (-11,2 milliárd) vagy a Raiffeisen (-6 milliárd) produkált ugyanebben az időszakban. Eközben továbbra is tartja a profitját az OTP Bank, az UniCredit, a K&H, a Budapest Bank és az FHB. Ezek a bankok az év első felében, a bankadó megfizetése után is tisztes nyereséget produkáltak, jóllehet a végtörlesztésből fakadó potenciális veszteségek itt is óriásiak lehetnek.

Leálló hitelezés

A nyereségességben meglévő különbségek a hitelezési aktivitásban is tetten érhetők, az első féléves banki eredményekből kiderül, hogy a CIB és az MKB a vállalati szektorban szinte nem adnak hitelt, ez a két bank ugyanis jócskán megégette magát az elmúlt években. A CIB hitelállománya a bankszektor átlagánál meredekebben esett vissza, hiszen a hazai bankok közül éppen a CIB volt az egyik, amelyik a nagyvállalati hitelezésben és a projektfinanszírozásban korábban a legaktívabb volt, mára viszont a nem teljesítő hitelek aránya nagyon megugrott a banknál. (A szálloda-, bevásárlóközpont- és telekfinanszírozás esetében meghaladja a 28,3 százalékot).

A hasonló stratégiával, hasonló múlttal és hasonlóan rossz portfólióval bíró MKB Bank is minden szegmensben - a legerősebben a vállalati hitelezésben - visszavette az aktivitását, most pedig ez a bank volt az első, amelyik október elején a hitelből végtörleszteni vágyók kedvét számos forinthitelének kivezetésével próbálta elvenni. (Azóta egy kiváltó hitelt visszahoztak, elég magas kamattal.)

Mindeközben az FHB és az OTP már kicsit bátrabban finanszíroz, bizonyos szegmensekben a Budapest Bank és az UniCredit is hajlandó új kölcsönöket folyósítani, ám a gazdaság növekedéséhez szükséges aktivitástól így is nagyon távol jár a hazai bankszektor.

Az Erste-csoport rendkívüli intézkedései

- 200 millió euró értékű tartalékképzés a kedvezményes végtörlesztés miatti veszteségek ellensúlyozására (adózás előtt, 25 százalékos árfolyamveszteséget feltételezve és azt, hogy a devizahitelesek 20 százaléka él a végtörlesztés lehetőségével)

- 250 millió euró kockázati céltartalék megképzése (adózás előtt) a jogbiztonság csorbulása és a magyar gazdaság kilátásainak visszaesése okán

- az Erste Bank Hungary 600 millió eurós feltőkésítése

- a Postabank 2003. évi megvásárlásához kacsolódó goodwill (312 millió euró) leírása

- az Erste Group Görögországgal, Portugáliával, Spanyolországgal, Írországgal és Olaszországgal szembeni államkötvény-portfóliójának leépítése (a 2010. év végén fennálló 1,9 milliárd eurós szuverén kitettség 2011. szeptember 30-ával 0,6 milliárd euróra csökkent)

- a perifériaországokban lévő kitettség 95 százaléka a 2011. szeptember 30-án érvényes piaci értéken kerül nyilvántartásra

- a Görögországgal és Portugáliával szemben fennálló szuverén kitettség 10 millió euróra csökkent

- 280 millió eurós egyszeri hatás a 2011. évet megelőző évekre,

- 180 millió euró (adózás után) hatás 2011 első kilenc hónapjára

- részleges leírás a Romániához kapcsolható goodwillben (adózás előtt 700 millió euró; adózás után 627 millió euró értékben) a vártnál lassabb gazdasági növekedésre való felkészülés jegyében

- 10 millió eurós egyszeri veszteség (adózás után) 2011 első kilenc hónapjában az új kamatszámítási modell miatt (a bevételt a hitel élettartamán keresztül veszik figyelembe, nem pedig a folyósítás időpontjában)

- az Erste Group legalább egy évvel elhalasztja a részvételi tőke állami részének (1,2 milliárd euró) lejárat előtti visszafizetését

- 2011. évre javaslat arra, hogy ne történjen osztalékfizetés, hanem a részvételi tőkével kapcsolatos kamatfizetési szolgálat folytatódjon