Az első száz nap alatt közel 600 kérelmet nyújtottak be működő Pénzügyi Békéltető Testületnek. Ebből 118 panaszt már érdemben lezártak, és az esetek 63 százalékában az ügyfél nyert a pénzügyi intézménnyel szemben - mondta el Nadrai Géza, a testület elnöke az első száz nap eredményeiről tartott sajtótájékoztatón. Nadrai Géza szerint a július eleje óta működő testület megadja az esélyt mindenkinek, hogy ingyenesen gyorsan jogorvoslatot kérjen olyan ügyekben, amelyekben úgy érzi, hogy egy pénzügyi intézmény megkárosította őt. A testület hatékonyságát az elnök szerint az mutatja, hogy átlagosan 39,5 nap alatt oldják meg az ügyeket, azaz jóval a 90+30 napos határidő előtt érdemi döntést hoznak. Az eljárás a fogyasztóknak ingyenes.
A testülethez érkezett kérelmekből eddig 579-et dolgoztak fel. A kérelmek 43 százaléka a bankokat érinti, 32 százaléka a biztosítókat, míg 25 százaléka pénzügyi vállalkozásokat, takarékszövetkezeteket és befektetési szolgáltatókat.
A CIB a renitens
Az elnök szerint nem minden hazai pénzügyi intézmény veti alá magát a békéltető testület határozatának, de néhány nagyobb piaci szereplő úgynevezett "általános alávetést" tett. Ez azt jelenti, hogy a testület megvizsgálja az adott ügyet, hoz egy határozatot, és ezt magára nézve mindkét fél, a fogyasztó és a pénzügyi intézmény is kötelezően elfogadja. Ebbe a körbe tartozik a takarékszövetkezetek egynegyede, az Erste, az UniCredit, az FHB, a MagNet, a KDB, a DRB és a Pannon Bank, egyedi ügyekben pedig gyakran veti alá magát az eljárásnak a Budapest Bank, a Raiffeisen, valamint a Groupama-Garancia és a Generali-Providencia Biztosító. Az OTP, az MKB Bank és a K&H kiváró állásponton vannak, a CIB-ről pedig úgy fogalmazott az elnök, hogy "kezdettől fogva nem együttműködő, de a magatartása picit oldódni látszik".
Ha a szolgáltató nem fogadja el az alávetést, akkor a testület ajánlást hoz, ez segíti az ügyfelet a bírósági eljárásban. A testület jelzésére egyébként a PSZÁF eddig összesen 18 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, mert az adott pénzintézet nem tett eleget a békéltetésből rá háruló kötelezettségének. A legtöbb - öszesen 8 milliós - büntetést eddig a CIB kapta.
Radnai Géza szerint a bankok időnként a banktitokra hivatkozva próbálják megtagadni az együttműködést, de mint fogalmazott, "szokszor simliskednek a bankok", hiszen a banktitkot az ügyfél bármikor feloldhatja.
Szigorítanák az egyoldalú szerződésmódosítást
Balogh László, a PSZÁF fogyasztóvédelemért felelős alelnöke csütörtökön egyébként azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a felügyelet kezdeményezni fogja, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás jelzálog alapú hiteleknél már bevezetett szigorítását mindenfajta hiteltípusra kiterjesszék.
"Indokoltnak látjuk, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás feltételrendszere mindenfajta hiteltípusnál szigorú legyen, a felügyelet hamarosan megteszi erre vonatkozó javaslatát" - mondta Balogh László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) fogyasztóvédelemért felelős alelnöke csütörtökön az MTI-nek. A PSZÁF szükségesnek látja azt is, hogy a törvény a jelenleginél több területen hatalmazza fel rendeletalkotási joggal a felügyeletet.
A lakossági hitelek árazása a PSZÁF szerint továbbra sem átlátható, e téren a referenciakamat plusz fix felár irányába kell elindulni - hangsúlyozta Balogh László. Ez szerinte nemcsak az átláthatóságot erősítené, hanem azzal, hogy elismeri a külső körülmények változását, az intézményeket is védené.
Referenciakamat a meglévő szerződésekre is
Arra a kérdésre, hogy mit lehetne tenni a meglévő hitelek árazásának átláthatósága érdekében, kifejtette: ha a jogalkotó úgy dönt, a meglévő hitelszerződéseknél is előírhatná - például a szerződésben rögzített következő kamatperiódusától kezdődően - a konstrukciók kötelező átalakítását referenciakamat-alapúvá.
Ttavaly egész évben 133 millió, az idén szeptember végéig 242 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a felügyelet. Balogh László elmondta: a törvényi bírságlimitek keretein belül a felügyelet a konkrét összeg kiszabásakor például azt is mérlegeli, hogy az intézmény mekkora jogsérelmet, kárt okozott a fogyasztóknak, visszaeső-e, sőt azt is, hogy mekkora a mérlegfőösszege, előző évi nettó árbevétele, hogy - kis cég esetén - a bírság ne lehetetlenítse el a működését.