Devizahiteles rémálom az újabb görög dráma

Gyenge hónapot zárt a forint az euróval és a svájci frankkal szemben is, a devizahitelesek törlesztőrészletei tovább emelkednek. A kormány mentőcsomagjai a többség számára nem hoznak megoldást, a gyenge forintot a végtörlesztők is nyögik, amíg le nem zárják a hitelüket.

Az euró kedden megközelítette a 310 forintos árfolyamot, a svájci frankkal pedig 254 forint felett is kereskedetek a devizapiacon. A biztonságot kereső befektetők a kockázatosnak tartott eszközöktől elfordultak, elsősorban azért, mert a görög miniszterelnök bejelentette, hogy népszavazással szeretne dönteni az ország előtt álló reformokról. A forint október eleje óta gyenge, azóta 300 forintos szint körül mozog az euró árfolyama, míg a svájci frank kurzusa október közepe óta van újra emelkedésben és az elmúlt öt napban egyszer sem állt 240 forint alatt.

A devizahiteleseknek mindez azt jelenti, hogy törlesztőrészletük tovább emelkedik. A bankok ugyan különböző napok árfolyamait veszik figyelembe, amikor a devizahitelesek havi törlesztéseit kiszámolják, de az euróhitelesek számára októberben nincs jó nap, míg a frankhitelesek is csak az október 10-e utáni pár napban kiszámított törlesztők esetében számíthatnak 240 forint alatti árfolyamra.

A legtöbb adós frankalapú hitelt vett fel, a legtöbb hiteles számára a frankárfolyam a legfontosabb. A frank jegyzése október első napjaiban 242-246 forint körül mozgott, ez a jelenlegi 251-252 forintos árfolyamnál 2,4-3,7 százalékkal alacsonyabb, körülbelül ennyivel emelkedhet meg a novemberben fizető törlesztőrészlet az októberihez képest, függően attól, hogy az adott bank pontosan melyik napon kalkulálja ki a törlesztést. Az euró árfolyama október első napjaiban átlépte a 300 forintos szintet, akkor 297-300 forint körül mozgott az árfolyam. Kedden és szerdán 306-309 forint körül mozgott a jegyzés, ami 3 százalékos emelkedést jelent, vagyis a törlesztőrészlet ilyen nagyságrendben emelkedhet az euróhiteleseknél.

Nem hat a segítség

Magyarországon 1,2 millió devizahiteles van, szinte mindegyikük továbbra is függ a frank- és euróárfolyamok mozgásától. A kormány első mentőcsomagja, az árfolyamrögzítés ugyan pont ezt a hatást védte volna ki, de az augusztusban indult program teljes érdektelenségbe fulladt, mint arról korábban az [origo] is írt.

A kudarc egyik oka az volt, hogy a kormány a végtörlesztéssel új lehetőséget teremetett. A Portfolio.hu korábbi elemzése szerint eddig 26-36 ezer fő jelezte bankjának, hogy élni kíván a lehetőséggel. Matolcsy György ezzel szemben 100-200 ezer végtörlesztővel számol. A végtörlesztők jelentős része azonban még nem zárta le hitelét, csupán igényét jelentette be arra. A két kormányzati intézkedés ellenére tehát továbbra is megközelítőleg 1,2 millió devizahiteles van kitéve a forint teljesítményének, és fizet majd az októberi árfolyamok miatt magasabb törlesztőrészletet.

Tovább gyengülhet

A forintárfolyamot a következő hetekben több tényező befolyásolhatja, de a hiteleseknek a jövőre nézve sincs jó kilátásuk. Ha az európai adósságválság, azon belül egy görög népszavazás terve továbbra is bizonytalanságban tartja a befektetőket, akkor a kockázatosnak tartott forint tovább gyengülhet. Fokozza a bizonytalanságot, hogy elképzelhető Magyarország leminősítése, és a jövő évi gazdasági növekedés is kérdéses.

Ha nem javul a helyzet, akkor a forint továbbra is nyomás alatt maradhat, vagyis folytatódhat a leértékelődés. Magyarország megítélése pedig kedvezőtlen a piacokon. A Bloomberg hétvégén közzétett összesítése szerint Magyarország a nyolcadik legkockázatosabb állam a világon és a Businessweek keddi cikke szerint a forint októberben 3,2 százalékkal gyengült, a Bloomberg hétvégi összesítése szerint pedig az elmúlt három hónapban a legrosszabbul szereplő európai deviza volt.

Belép az MNB

Az [origo]-nak az elmúlt napokban nyilatkozó szakértők szerint 310-320 forintos euróárfolyam esetén várhatóan a Magyar Nemzeti Bank lépéseket tenne annak érdekében, hogy lejjebb szorítsa az euró árfolyamát. Kolba Miklós, az ING devizaüzletág-vezetője korábban azt mondta, a forintvásárlás jöhet szóba a devizatartalék terhére, vagy a kamatemelés. "Ha trendszerű a gyengülés és nagyon kedvezőtlen a hangulat, akkor nincs értelme 25 vagy 50 bázispontos emelésnek, legalább 2 százalékponttal kellene megemelni a kamatot" - tette hozzá. A lépéssel elképzelhető, hogy megállítható a forint gyengülése, ám a gazdaságnak rosszat tenne, mert a magas kamatkörnyezet gátolná az amúgy is gyenge gazdasági teljesítményt.