Mire használta Matolcsy a függetlenséget?

"Mindenfajta befolyástól" független gazdaságpolitikát folytatott eddig a kormány, ami szerinte lehetővé tette a magyar gazdaság megújítását. Ha a kormány kezét eddig kötötte volna egy IMF-megállapodás, feltehetően más mértékű lett volna a bankadó, nem biztos, hogy államosítják a  magán-nyugdíjpénztári vagyont, és nem így alakult volna a devizahitelesek megmentését célzó végtörlesztés sem.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtök délután jelentette be hogy a kormány tárgyalásokat kezdeményez egy új típusú együttműködésről a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), amellyel tavaly nyáron megszakította a tárgyalásokat. Az [origo] több, egymástól független forrásból származó információi szerint pánikreakció volt lépés, amelyről az után döntött a nemzetgazdasági tárca, hogy a világ egyik vezető hitelminősítő csoportja, a Standard & Poor's csütörtökön jelezte a kormánynak, hamarosan bejelenti Magyarország leminősítését.

Az NGM a döntést bejelentő közleményében úgy fogalmaz, hogy "az elmúlt másfél évben Magyarország gazdaságát megújítottuk. A megújulás időszakában az volt a lényeg, hogy szabad kezünk legyen és a magyar érdekek szerint rendezzük be Magyarországot. Ehhez távol kellett tartanunk magunkat mindenfajta befolyástól, tehát föl kellett számolnunk azokat a régi típusú együttműködéseket, amelyek korlátozták gazdasági önállóságunkat. Így sikerült a gazdaságot saját lábra állítani, elértük, hogy a piacról finanszírozzuk magunkat, ezzel jelentősen megnőtt a mozgásterünk. Ennek eredményei ma már kézzelfoghatóak. A munkát terhelő adók csökkentek, a nyugdíjasok megtakarításai megmenekültek a spekulánsok támadásaitól, Európában szinte egyedülálló módon csökkent az államadósság, stabilizálódott a költségvetés."

A "mindenfajta befolyástól" független gazdaságpolitika tette lehetővé számos, a kormány által "nem ortodoxnak" nevezett gazdaságpolitikai lépés meghozatalát. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szeptember közepén a parlamentben tartott beszédében kijelentette, a Nemzetközi Valutaalap nemcsak nem értett egyet a bankadó és a válságadó bevezetésével, a magán-nyugdíjpénztári rendszer reformjával, de mindent megtett nyíltan és a kulisszák mögött azért, hogy a magyar kormány ne hozza meg az ezekről szóló döntéseket, illetve vonja vissza azokat. A miniszter szerint az IMF visszavonatná a három intézkedést, ha tehetné. A Nemzetközi Valutaalap és a kormány közötti feszült viszony a bankadóval indult a múlt nyáron, aztán több olyan lépés következett, amely nem nyerte el az IMF tetszését.

A bankadó főszereplő volt a szakításban

Orbán Viktor miniszterelnök is úgy fogalmazott tavaly nyáron, hogy a bankadó kérdése miatt akadtak el az IMF-fel folytatott tárgyalások. Akkor a miniszterelnök azt mondta, hogy a bankadó nem tartozik az IMF-re, ezért nem tárgyalnak vele róla. "A bankokkal kell tárgyalni a bankadóról, nem az IMF-fel, mert az nem a bankárok nemzetközi szakszervezete" - közölte akkor a magyar kormányfő. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes az ügyről azt mondta, az IMF képviselői kifogásolták a bankadó bevezetését, illetve részleteket szerettek volna megtudni arról, hogy a három évre tervezett adót milyen ütemezéssel szedné be a kormány. Navracsics kérdésre válaszolva elismerte, hogy a 2011-es költségvetésről is "érdeklődtek", de megismételte, hogy csak a költségvetési hiány tartása tartozik rájuk. Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviseletének a vezetője majdnem napra pontosan egy évvel ezelőtt közölte, a kormány által bevezetett ágazati különadók jórészt a külföldi befektetőket érinti, miközben az országnak szüksége van a külföldi befektetésekre.

A magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása

A kormány magán-nyugdíjpénztári rendszert érintő változtatásai miatt is aggodalmát fejezte ki az IMF. Cristoph B. Rosenberg, a Magyarországra érkezett IMF-delegáció vezetője a magán-nyugdíjpénztári lépésekről azt mondta, a befizetések átirányítása bevételhez juttatja a büdzsét, ám később ez a költségvetésnek nagyobb kötelezettséget jelent. A jövőbeni kiadásra cserélt bevétel idővel kikezdheti az államháztartás pénzügyi fenntarthatóságát - mondta Rosenberg. A szakember tavaly októberben azt is közölte, hogy Magyarországnak eddig előnye volt a nyugdíjrendszere, a második nyugdíjpillér forrásainak elvonása azonban hosszú időre megingathatja a befektetők bizalmát.

Irina Ivascsenko idén januárban a lépést értékelve elmondta, a magyar állam nyugdíjkiadásokka kapcsolatos hosszú távú kötelezettségei megnövekedtek. "A magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részét folyó kiadásokra fordítják, ami nem jelent mást, mint a jövő generációtól való kölcsönzést" - mondta az IMF képviselője, és hozzátette, hogy egyszeri adósságcsökkentésre fordítani ezt a pénzt jobb, mintha elköltené a kormány. "További strukturális intézkedésekkel kell azonban biztosítani, hogy az adósságcsökkentés folyamatos legyen" - mondta akkor Ivascsenko.

Mol-ügylet, végtörlesztés

Az IMF feltehetően nem járult volna hozzá ahhoz, hogy az állam a devizatartalék terhére vásárolja meg a Szurgutnyeftyegaz nevű orosz olajcégtől a Mol több mint 20 százalékos részvénycsomagját. Két volt, háttérben nyilatkozó pénzügyminiszter idén májusban az ügyletről az [origo]-nak azt mondta, hogy ha akkor még futott volna az IMF-program, és "szükségünk lenne újabb hitelre a Valutaalaptól, akkor az esedékes részletet az IMF minden bizonnyal befagyasztaná, amíg Magyarország nem választ más megoldást a Mol-ügyben". A Valutaalap magyarországi képviseletének a vezetője később nyilvánosan is kifogásolta a lépést. (Orbán Viktor kormányfő és Fellegi Tamás fejlesztési miniszter május 24-én jelentette be, hogy az IMF-hitel lehívott, de fel nem használt részéből a magyar állam megvásárolja a Mol 21,1 százalékos tulajdonrészét az orosz Szurgutnyeftyegaztól.)

Az IMF a devizahitelek kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztésével sem teljesen ért egyet. A Der Standard osztrák napilap október közepén idézte az IMF meg nem nevezett szakértőit, akik a végtörlesztési törvény célját - a devizahitel-állomány csökkentését és a bankoknak a költségekből való részesedését - jónak tartják, ellenben bírálták azt, hogy nem egyeztettek róla a bankokkal. Az IMF azt is kifogásolta a cikk szerint, hogy a törvény csak a jól keresőkön segít. Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője a Napi Online-nak csütörtökön azt mondta, szerinte az IMF-fel kötendő új megállapodásnak az ára az lehet, hogy a kormánynak vissza kell vennie a végtörlesztési elképzeléseiből, ami egy új megállapodást jelenthet a kormány és a Bankszövetség között.