Mit kérhet a segítségért cserébe az IMF?

A magyar gazdaságot próbálja begyorsítani az IMF a magyar kormány által felvetett együttműködésért cserébe. Az IMF működését ismerő közgazdászok szerint nem biztos, hogy keménykedni fog a kormánnyal a Valutaalap, de a végtörlesztés és a nehézkes egészségügyi rendszer felbosszanthatja a szervezet képviselőit.

Az Orbán-kormány csütörtökön jelentette be, hogy egy új típusú együttműködésről szeretne tárgyalásokat kezdeni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).Az IMF-hez bármely tagország fordulhat segítségért, amelyik pénzügyi bajba kerül, és finanszírozásával vagy bankrendszerének stabilitásával gondok akadnak. Az egyes országoknak tagdíjat kell fizetniük a valutaalapnak, aminek az összege függ a gazdasági fejlettségüktől és a kereskedelmi forgalmuktól, és a tagdíj jogosítja fel őket az IMF segítségének igénybevételére, ez így van Magyarország esetében is.

Nem automatikus azonban az, hogy a Valutaalap segít is a megszorult államnak. Igény esetén tárgyalás kezdődik az IMF és az adott ország között, a washingtoni székhelyű szervezet pedig gazdaságpolitikai feltételeket szab azért cserébe, hogy pénzzel vagy csak biztonsági védőhálóval (egy készenléti hitelkeret valamilyen formájával) a kérelmező ország mögé áll. Az IMF-et gyakorlatilag semmi más nem vezérli a feltételek kialakításakor, mint az, hogy viszontlássa a pénzét, ezért igyekszik olyan feltételeket érvényesíteni, amelyek az államot takarékosságra szorítják, esetleg a lelassult növekedésnek tudnának lendületet adni, így biztosítva az államadósság finanszírozását, a csökkenő irányú államadósság-pálya hosszú távú fenntarthatóságát.

Nem biztos, hogy magas ára lesz

Az IMF működését ismerő, nem a valutaalapnál dolgozó közgazdászok az [origo]-nak azt mondták, nem az magyar államháztartás helyzetével van baj, hanem a gazdasági növekedés döglődik, az IMF is vélhetően innen közelíti meg a problémát. A jövő évi költségvetési tervbe foglalt ezermilliárd forintot is meghaladó kiigazítás tekintélyes, az összegre az EU és a Valutaalap is csettintene. Jelzi ezt az is, hogy Brüsszel a múlt heti prognózisában 2,8 százalékos GDP-arányos hiányt valószínűsített, ami alig haladja meg a kormány 2,5 százalékos célját, de még így is alatta marad az uniós szabályok szerint fontos 3 százalékos határnak. Az eddig elfogadott intézkedések várhatóan nem elegendők ahhoz, hogy 2013-ba ne nőjön vissza a deficit, de odáig még egy éve van a kabinetnek, hogy ezt megakadályozó újabb lépéseket tegyen, például a Széll Kálmán-tervben ígértekből még több intézkedést pipáljon ki.

Így látja a helyzetet a Matolcsy előtti utolsó pénzügyminiszter is. "Az új megállapodásnak nem feltétlenül szab majd magas árat, például újabb kiigazításokat az IMF" - mondta Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere, aki a 2008-ban felvett készenléti hitelcsomag 2009-es átalakításakor maga is tárgyalt a valutaalappal. A jelenleg az OTP Bank többségi tulajdonában lévői PortfoLion Zrt. vezérigazgatói posztját betöltő szakember az [origo]-nak azt mondta: a Széll Kálmán-tervben, illetve a konvergenciaprogramban vállaltak elvileg elegendő garanciát nyújthatnak a szervezetnek arra, hogy a kormány elkötelezett a hiánycél tartása és a strukturális reformok mellett, vagyis újabb feltételek helyett maximum a korábbi programokban vállaltak betartását ellenőrizheti.

Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója

A végtörlesztésen marakodhatnak

A novemberi folyamatosan csökkenő államadósságot a lassú gazdasági növekedés veszélyezteti elsősorban (a kormány 1,5 százalékos növekedést jelzett előre, az EU szerint ez csak 0,5 százalék lesz), de a tartósan gyenge forint is ellene dolgozik. Az egyik háttérben nyilatkozó közgazdász szerint "fenntartható növekedési pályára úgy tudna átállni a gazdaság, ha a nem szokványos intézkedések eltűnnének. A végtörlesztés továbbvitele egészen biztosan kritikus pont, a bankrendszer stabilitását is szem előtt tartó IMF vélhetően ragaszkodni fog ahhoz, hogy a végtörlesztési akcióját zárja le a kormány".

Oszkó szerint újabb "kilengéseket" már nem enged meg a szervezet, a kormánynak valószínűleg el kell majd állnia például az elmúlt hetekben többször is megerősített szándékától, miszerint újabb lépések akar tenni a devizahitelesek megsegítésére. "A pénzpiacok már a korábbi devizaadós-mentő csomagokat, az árfolyamrögzítés és a kedvezményes végtörlesztés konstrukcióját is negatívan fogadták, és az IMF biztosan nem menne bele, hogy a kormány ismét ilyen, a pénzügyi stabilitást veszélyeztető játékba kezdjen." - tette hozzá Oszkó.

A közlekedést régóta gatyába rázná az IMF

Az egyik közgazdász szerint "a válságadók (hipermarketadó, telekomadó, energetikai különadó) a vállalati beruházások elhalasztását váltották ki, ami Magyarország növekedési esélyeit amortizálja, nem kizárt, hogy a valutaalap megelégszik azzal, hogy a kormány tartja a saját menetrendjét és jövő év végén vezeti ki az adórendszerből ezeket, de az is lehet, hogy az IMF korábbi eltörlésüket látná szívesen". A bankadót már tavaly is élesen kritizálta a valutaalap, az európai folyamatokba inkább a hosszabb távú, de magyarhoz képest jelentősen kisebb mértékű adó illeszkedik.

Az IMF inkább a strukturális átalakításokra koncentrál a másik közgazdász szerint. Egy jó oktatási és egészségügyi rendszer javítaná a növekedési potenciált. "Az IMF már 2008-ban is a közösségi közlekedési rendszer reformját, a közlekedési cégeknél az olcsóbb működést biztosító átalakítást sürgette, ezen a téren azóta sem történt semmi, az Orbán-kormány is csak megígérte a dolgot, de az megfenekleni látszik" - mondta.