Örökös bóvlisták közé kerültünk

Mindhárom hitelminősítő intézetnél befektetésre nem ajánlott kategóriába került a magyar államadósság, és így olyan országokkal került egy szintre a megítélésünk a befektetőknél, mint Uruguay, Guatemala, Macedónia vagy Costa Rica. A világ bóvlistái között van pár újonc, aki nagyot zuhant, de a legtöbbjük örökös tag, akinek még sohasem sikerült kikecmeregnie innen.

A Moody's és a Standard and Poor's után péntek óta a Fitchnél is a befektetésre nem ajánlott, bóvli kategóriában van Magyarország. A Fitch rajtunk kívül a világ nyolc országának adja ugyanezt a minősítést, amely a befektetésre nem ajánlott szint alatti első kategória. Az ezen a szinten álló országok többsége sosem volt igazán vonzó a nemzetközi befektetők szemében, sokuknak a bóvliból való kitörés még soha nem adatott meg. Kik a velünk egy hajóban evező országok?

Portugália: súlyos adósságproblémák

Portugália az európai adósságválság áldozataként tavaly novemberben csúszott le bóvliba. Ez előtt rövid ideig volt csak a bóvli határán, hosszú éveken keresztül viszont igen jó, A-s vagy AA-s besorolása volt a Fitchnél. A hitelminősítő most is negatív kilátással tartja számon Portugáliát, amely a Nemzetközi Valutaalap és az EU hitelének segítségével próbálja átvészelni a válságot.

Az ország legnagyobb problémája a költségvetési egyensúly látványos felborulása (2011-ben 6 százalék körül volt a hiány), a magas adósságráta és a gazdaság lassulása. A portugál államadósság nagyon magas, 2011-ben 110 százalék körüli, 2013-ban pedig 116 százalékon tetőzhet, de kiugró a magánszektor eladósodottsága is. A recessziós kilátások - csakúgy, mint Magyarországon - Portugáliában is megnehezítik az állam dolgát a hiány és az adósság leszorításában, valamint a dél-európai országban is érzékeny kérdés a banki portfóliók minősége, ami a bankrendszer feltőkésítését is szükségessé teheti a Fitch szerint. "A kormány elkötelezettsége a problémák leküzdésében azonban erős" - jegyezte meg legutóbbi értékelésében a hitelminősítő.

A büdzsé egyenlegét Portugáliában is javították egyszeri tételek 2011-ben, a banki nyugdíjalapok vagyonát ugyanis az állami nyugdíjalaphoz irányították, így a GDP 1,7 százalékával csökkent a hiány. A deficit leszorításához a Fitch szerint további komoly kiadáscsökkentésre van még szükség, különösen a nyugdíjaknál és a közszféra béreinél. A 2012-es költségvetés a hitelminősítő szerint megalapozott GDP-becsléseken alapul.

Törökország: az örökös bóvli

Egy kategóriában van Magyarország és Törökország, de igen eltérő úton jutottak oda. Törökország a Fitch 1994-ben kezdett értékelése óta egyszer sem volt a befektetésre ajánlott kategóriában. Az 1990-es és 2000-es években a bóvli különböző szintjein ugrált az ország, de éppen a válság alatt, 2009 decemberében megkapták a befektetésre még nem ajánlott kategóriákból a legkedvezőbbet, a BB+ besorolást. Vagyis ha innen javítani tud az ország, akkor története során először lehet befektetésre ajánlott kategóriában.

Ez 2010 novemberében már elérhető közelségbe került, ugyanis a Fitch pozitív kilátást adott a besorolásnak, amivel jelezte, a közeljövőben felminősítheti az országot. Ez azonban nem következett be, sőt egy évvel később, 2011 novemberében rontotta a kilátást.

A Fitch szerint Törökország a folyó fizetési mérleg hiányával küzd, miközben az infláció a várt fölött alakult, és a külső gazdasági környezet is romlott. "Ennek ellenére a besorolást erősíti az államadósság kedvező pályája, az egészséges növekedési potenciál és az erős bankszektor" - írta a Fitch. Az IMF visszafogottabb, gazdasági elemzése szerint a 2011-es 6,6 százalékról 2,2 százalékra lassulhat a növekedés, miközben az infláció 7 százalék közelébe pöröghet fel az idei 6 százalékról.

Macedónia: politikai kockázatok

Macedónia hét éve tartja a bóvliminősítést a Fitchnél, amelyet legutóbb tavaly októberben erősítettek meg. A Fitch ennek ellenére úgy ítéli meg, hogy alacsony az államadóssága (a GDP 30 százaléka alatti), alacsony a költségvetési hiánya (2,5 százalékos 2011-ben) és stabil a bankszektora is. A Macedóniával szembeni fő probléma, hogy politikai kockázatokat hordoz, és sérülékeny a külső finanszírozása. Az ország IMF-hitelkerettel rendelkezik, és ennek csaknem felét tavaly kénytelen is volt lehívni a szűkös piaci források miatt.

Forrás: AFP/Robert Atanasovski

Macedón utcakép

Az ország növekedési kilátásai európai viszonylatban nem rosszak, 2012-re 3,5, 2013-ban pedig 4 százalékot vár a Fitch a tavalyi 3,8 százalékos bővülés után. A bankszektor tőkeerős és stabil, a hitel/betét arány sokkal egészségesebb, mint Magyarországon (Macedóniában 89, nálunk mintegy 130-140 százalékos), kockázatot legfeljebb a bankrendszer negyedét képviselő görög anyabankok jelenthetnek, amelyeken keresztül a görög krízis hullámait megérzi az ország.

A bóvli mögötti legerősebb indok a politikai kockázat (a Görögországgal folytatott vita Macedónia nevének elismerése miatt), ami az ország EU- és NATO-csatlakozásának útjában is áll. Ha ez a konfliktus enyhül, és a gazdasági trendek is megfelelően alakulnak - fogalmazta meg legutóbbi elemzésében a Fitch -, az megnyithatja az utat a felminősítés előtt. "Ebbe az irányba mutathat középtávon az is, ha Macedónia életszínvonala emelkedik, továbbra is stabil marad a gazdaságpolitika, és folytatódik az üzleti környezet reformja" - tette hozzá a Fitch.

Izland: az Icesave-ügy

Izland több lépcsőben érte el a bóvli kategóriát, pedig a válság előtt még a negyedik legjobb, mérsékelt kockázatot jelentő A+ besorolásban volt. A pénzügyi válság 2008-as kitörése után rövid időn belül, szeptember 30-án leminősítette az országot a Fitch, akkor még csak az A- szintre, majd alig egy héttel később a leggyengébb, még befektetésre ajánlott BBB- szintre. A zuhanás azonban ezzel nem ért véget, a londoni intézet 2010. január 5-én befektetésre nem ajánlott kategóriába rontotta az országot, ráadásul negatív kilátással. Ez számított a mélypontnak. Ugyan azóta sem ajánlják befektetésre az izlandi papírokat, 2011 májusában legalább a további romlást jelző negatív kilátást levette a Fitch a minősítésről.

A kis gazdasági súllyal bíró, alig 300 ezer lakosú Izland legnagyobb problémája a külföldi befektetőknek való kiszolgáltatottsága volt. Az izlandi bankok ugyanis sok külföldi, főleg brit és holland befektető pénzét kezelték. Az ország az úgynevezett Icesave-ügy miatt kapta a bóvli minősítést. Az Icesave internetes bank csődje miatt a brit és a holland kormány 5,3 milliárd dollárnak megfelelő összeget adott, hogy a saját betéteseit kártalaníthassák az ország csődje nélkül.

Forrás: AFP/Olivier Morin

Izlandi bankárok a piszoárban

London és Hága visszakérte a kölcsönt, a visszafizetést megalapozó törvényt azonban az izlandi államfő népszavazásra bocsátotta. A bóvli minősítés ekkor érkezett, ennek ellenére a referendumot megtartották 2010 márciusában, és a szavazók több mint 90 százaléka a törvény ellen voksolt. Az Izland és Nagy-Britannia, illetve Hollandia közti feszültség máig nem oldódott meg, bíróság fog dönteni a kérdésben, és az Icesave-ügyet az IMF is bizonytalansági tényezőként említette 2010. májusi riportjában. (Izland már 2008-ban kérte az IMF segítségét.)

2011 májusában, bár továbbra is bóvliban hagyta az országot, először lépett pozitív irányba a Fitch. Ekkor arra hivatkozott, hogy az Icesave-ügy már kevésbé befolyásolja az izlandi IMF-programot, amit bizonyít, hogy a Valutaalap aláírta Reykjavíkkal a soron következő negyedéves megállapodást. A Fitch akkori közleménye megemlítette, hogy a jövőbeni minősítési döntések több tényezőtől függnek, többek közt attól, hogy az ország sikeresen tudja-e végrehajtani az IMF-programot.

Uruguay: tíz éve ugyanolyan mélyen

Uruguay 2001-ben volt utoljára befektetési kategóriában, azóta nagy mélységeket járt meg az ország megítélése, besorolása volt a bóvlik bóvliját is jelentő CCC és DDD kategóriákban is. (A BB-nél kezdődik a bóvli, a C és a D még rosszabb minősítést jelent.) Most éppen kifelé jön a válságból, a kilátások már pozitívak a Fitch szerint, a hitelminősítő tavaly év végén például úgy ítélte meg, hogy sokat javultak az ország makrogazdasági mutatói, és külső sérülékenysége is alacsonyabb a korábbinál.

Forrás: AFP/Daniel Caselli

Uruguay nem mozdul

A Fitch szerint a leginkább a monetáris politika hitelességének erősítésére, valamint a költségvetési és a jegybanki politika összehangolására lenne szükség, továbbá arra, hogy a béremeléseket visszafogják, és folytassák az infláció letörését. Az infláció a Transparency International szerint Latin-Amerika legkevésbé korrupt országában 6-7 százalék körül van, ami a korábbi évekhez képest óriási teljesítmény: 2003-ban 19 százalékot, 1990-ben pedig még 112 százalékot mért a Világbank.

Guatemala: beleragadtak a bóvliba

Guatemala a Fitchnél csak egyetlen besorolással rendelkezett, a BB+-szal. A Fitch adatai szerint 2006 februárjában kapták ezt a minősítést, azóta pedig nem változott. A hitelminősítő értékelése arról árulkodik, hogy Mexikó déli szomszédja nem is igazán akar kitörni ebből a helyzetből.

A legutóbbi jelentésében a Fitch azt írta, hogy az országnak stabil a gazdasága (3,3 százalékos GDP-növekedést várnak), mérsékelt az államadósság szintje (24 százalék), ugyanakkor a spekulatív kategóriába szorulhat középtávon is a gyenge társadalmi és kormányzati mutatók miatt. A költségvetés nem rugalmas, a bevételek "szűk alapra épülnek", míg a kiadások növelésére állandó a nyomás. "De még fontosabb, hogy az intézet úgy látja, a kormányzat nem is akar kitörni ezen korlátok közül" - írta a Fitch.

Costa Rica: a válságálló bóvli

1998, vagyis az első értékelése óta bóvli Costa Rica, de tavaly márciusban egy lépcsőfokot sikerült előre lépnie az addigi BB kategóriából, amivel a jelenlegi BB+-ba került. Az ország a Fitch szerint a válsággal szembeni ellenálló-képességének köszönheti a felminősítést. Viszonylag alacsony a külső eladósodottság és az infláció szintje, relatíve magas az egy főre eső GDP, stabil a politikai és a társadalmi rendszer.

Az ország együttműködik a nemzetközi intézményekkel, 2009-ben megállapodott az IMF-fel egy készenléti hitelkeretről, amelyből azonban nem használt fel semekkora összeget sem. A magyar kormány is ehhez hasonló megoldásban gondolkodik, Fellegi Tamás legutóbb azt mondta, elfogadnák a készenléti hitelkeretet megoldásként (korábban egy kevésbé szoros felügyelettel járó megoldásról beszélt), de hitelt nem venne fel az ország.

Costa Rica a korábbinál kedvezőbb értékelés ellenére nincs a befektetésre ajánlott országok sorában, amit a Fitch többek között azzal magyaráz, hogy 2009 óta romlott a költségvetési hiány, míg az államadósság 30 százalékra nőtt. A hitelminősítő szerint a folyamat megállítása szempontjából az elindított adóreformnak lesz jelentősége, amelytől a GDP-hez mérve 2,5 százalékpontos bevételnövekedést várnak.

Forrás: AFP/Noel Celis

A Fülöp-szigeteken rossz az infrastruktúra

Fülöp-szigetek: korrupció és rossz adómorál

A Fülöp-szigetek is azon országok egyike, amelyek még soha nem voltak befektetésre ajánlott kategóriában, amióta kap hitelminősítést. Besorolása a BB és a BB+ között változik 1999 óta, most éppen az utóbbi, a kedvezőbb kategóriában van. A Fitch legutóbbi, tavaly nyári értékelése szerint javult az ország költségvetési helyzete (a 2010-es 3,7 százalékról 3 százalékra esett a deficit), ami a 2010 júniusában felálló új kormánynak köszönhető.

Az ázsiai feltörekvő piacok egyikeként irigylésre méltó növekedést (9,3 százalékot) ért el az ország, az államadósság a GDP 43 százaléka, és inkább csökkenő tendenciát mutat, az infláció viszont növekszik, de még az ottani jegybank által meghatározott 3-5 százalékos sávban van. A Fitch szerint a bóvli minősítést az indokolja, hogy erős a korrupció, gyenge az adófizetési morál és rossz az infrastruktúra, bár ez utóbbit az új kormány igyekszik fejleszteni.