Így indulhatnak el gyorsan az IMF-tárgyalások

újabb IMF segítség, adósságválság, Orbán-kormány, Christine Lagarde, az IMF igazgatója
Vágólapra másolva!
Egy hónappal fel tudná gyorsítani az EU-val és az IMF-fel történő tárgyalásokat a kormány, ha az Országgyűlés soron kívüli ülésszakának összehívását kezdeményezné. 
Vágólapra másolva!

Az Európai Bizottság kifogásai gyorsan és könnyen orvosolhatóak, a jegybanktörvény módosítása már csak egy vitás pont van a Bizottság és a magyar kormány között - mondta Orbán Viktor az Európai Parlament szerdai ülésén, ahol a magyarországi politikai helyzet volt napirenden. A vitában felszólaló miniszterelnök jelezte, hogy reményei szerint az Európai Bizottság (EB) kérdéseire a jövő héten választ is tud adni, amikor személyesen találkozik José Manuel Barroso bizottsági elnökkel. Az EB kedden jelentette be, hogy három ügyben kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben.

Orbán már a német Bild Zeitung bulvárlapnak adott nyilatkozatában is azt mondta, hogy a kormány kész a jegybanktörvény módosítására, és nyitottnak mutatkozott a Bizottság által felvetett másik két kérdés megvitatására is. A jegybanktörvénynek azért van különös jelentősége, mert az EB ennek a módosítását szabta az IMF-fel és az EU-val folytatott hiteltárgyalások megkezdésének feltételéül.

Ha a tárgyalások mielőbbi megkezdésére törekszik a kormány, akkor rendkívüli parlamenti ülésszakot kell összehívnia, hogy módosíthassa a jegybanktörvényt. Ennek semmi akadálya nincs, elég lenne - ahogyan arra legutóbb tavaly decemberben volt példa -, ha a kormány nevében az igazságügyi miniszter kezdeményezné a soron kívüli ülésszak összehívását. Hogy van-e ilyen tervben, arról megkérdeztük az illetékes tárcát, a válaszra várunk.

A normál tavaszi ülésszakát február 13-án kezdené meg az Országgyűlés, vagyis egy rendkívüli ülésszak összehívásával csaknem egy hónapot nyerhetne a kormány. Márpedig most az időtényezőnek van kiemelt jelentősége, hiszen egy IMF-megállapodás után várhatóan erősödni fog a forint, és csökkennek az államkötvények hozamai.

A rendkívüli ülést akár egy nap alatt is le lehet folytatni, ennyi is elég lenne a jegybanktörvény módosítására, ami megfelel az EU-nak is. Tavaly év végén úgy írták át a parlamenti házszabályt a kormányoldal kezdeményezésére, hogy a gyorsított ütemű tárgyaláshoz már nem kell az ellenzék támogatása, elég, ha a parlament kétharmada támogatja azt, hogy a törvényt módosító javaslat benyújtása és annak zárószavazása is még ugyanaznap lehessen.

Miben kell módosítani a jegybanktörvényt?

Az EU több ponton is a jegybanktörvény és az alaptörvény átírását kéri, egy jövőbeni törvénymódosításnak feltételezhetően ezek mindegyikét tartalmaznia kell. Brüsszel kifogásai:

- Az MNB-törvény értelmében a miniszter közvetlenül részt vehet a monetáris tanács ülésein, és ezáltal a kormány lehetőséget kap arra, hogy az MNB-t belülről befolyásolja.

- Ezenkívül a kormány részére előre meg kell küldeni az ülések napirendjét, ami korlátozza az MNB azon lehetőségét, hogy bizalmas megbeszéléseket tartson.

- Ráadásul az elnök díjazásának rendszere azonnali hatállyal, a hivatalban lévő elnökre nézve is változik, holott a módosításokat csak egy új elnöki megbízatás kezdetével volna helyénvaló alkalmazni, ezzel elkerülve, hogy a díjazás révén nyomást lehessen gyakorolni az MNB-re.

- Az elnöknek és a monetáris tanács tagjainak esküt kell tenniük (az országhoz és annak érdekeihez való hűségről), márpedig az eskü szövege aggályos, mivel az MNB elnöke egyúttal az EKB Általános Tanácsának is tagja.

- A Bizottságnak kétségei vannak az elnöknek és a monetáris tanács tagjainak felmentésére vonatkozó szabályokat illetően, azok ugyanis kedveznek a politikai beavatkozásnak (még akkor is, ha az Országgyűlés javaslatot tehet a monetáris tanács valamely tagjának felmentésére), és visszaélésre alkalmasak.

- Kételyre adnak okot továbbá az MNB intézményi keretének gyakori változásai, például a monetáris tanács megnövekedett taglétszáma, valamint az elnökhelyettesek számának az MNB szükségleteire való tekintet nélküli növelhetősége.

- Ezenkívül alkotmányos rendelkezés szabályozza az MNB-nek a pénzügyi felügyeleti hatósággal való összeolvaszthatóságát. Maga az összeolvadás nem jelent problémát, ám annak folytán az MNB elnöke az új szervnek mindössze elnökhelyettesévé válna, ami strukturálisan csorbítaná a függetlenségét.