Költségvetési kiigazításra lehet szükség

Újabb hitelminősítői figyelmeztetést kapott kedden Magyarország: a múlt heti Standard and Poor's figyelmeztetés után a Fitch Ratings negatívra módosította a hosszú lejáratú adósságok besorolására vonatkozó kilátásokat, és kiigazítást sürget. A Pénzügyminisztérium még nyugodt, a piac azonban már beárazta az év végi ezer milliárd forintos államháztartási hiányt, elemzők szerint akár 100 milliárd forinttal is többet kell kiadnia a kormánynak a vártnál. A jegybank Monetáris Tanácsának tagja, Oblath Gábor szerint elkerülhetetlen a költségvetési kiigazítás.

A hitelminősítő figyelmeztetése azt jelenti, hogy a külföldi intézmények türelme elfogyott, írta a Napi Gazdaság. Amennyiben változatlan marad a helyzet, Magyarország komolyan számolhat adóssági besorolásának leminősítésén: márpedig az ilyesmit általában nem egy hitelminősítő teszi meg, hanem egymás után a legnagyobbak. Az ország megítélése függ ettől a külföldi befektetések tükrében. A Standard and Poor's éppen a múlt héten illette kritikával a kormányzat költségvetési politikáját, mondván, hogy megszigorításra van szükség. Ezzel a Pénzügyminisztérium (PM) is egyetértett, és ezt igyekezett is rögtön közleménybe foglalni.

A szaktárca azonban úgy tűnik, nyugodtabb a piacnál: szerinte tartható év végéig a 832 milliárd forintos államháztartási hiány, a piac azonban azzal számol, hogy decemberig ezer milliárd forintig nő a deficit, írta a Magyar Hírlap. Az tény, hogy fél év alatt a tervezett hiány 72 százalékát érte el a deficit. A PM elismeri, hogy vannak ugyan olyan váratlan kiadások, amelyek megnehezítik a hiány visszaszorítását, mint pl. a kismamáknak megítélt hozzávetőlegesen 30 milliárd forint. A kismamáknak járó gyermekgondozási segély miatt az előre tervezett 4,5 százalékos GDP-arányos hiány 0,1-0,15 százalékkal lehet nagyobb, mondta a szaktárca helyettes államtitkára, Várfalvi István.

A PM-nek azonban több olyan kiadással is kell számolnia, amely a vártnál jobban terheli a költségvetést: a lakástámogatásokra az eredetileg tervezett 81 milliárd forint helyett valószínűleg 115-120 forintot kell majd kifizetni az idén, az alapkamat megemelése miatt az állampapírok kamataira mintegy 30 milliárd forinttal kell majd több a tervezetnél, az aszálykárokra pedig 5,5 milliárd forint többletpénzt is költhetnek. A helyettes államtitkár szerint a többletkiadásokat fedezi a kormányzat 76 milliárd forintos megtakarítási programja, a fent említett kiadások azonban mintegy 100 milliárd forintot tesznek ki, amihez még hozzáadódhat az a 20 milliárd forint, ami a társadalombiztosítási alapoknál a gyógyszerkiadásokra kell.

Ha ezekkel az adatokkal számolunk, az előre tervezett 4,5- a PM által most is elérhetőnek tartott 4,7 százalékos GDP-arányos hiány elemzők szerint inkább az 5,5 százalékos szinthez lehet közelebb, az államháztartási hiány pedig elérheti az ezer milliárd forintot. Pozitívumként fogható fel, hogy ez sokkal jobb eredmény lenne a tavaly elért 1616 milliárd forintos hiánynál. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának régi-új tagja, a Kopint-Datorg tudományos munkatársa, Oblath Gábor szerint a külföldi befektetők bizalmát csak a kiigazítás szándékát erőteljesen tükröző jövő évi költségvetéssel lehet visszanyerni. A kormány ezen a héten tárgyalja a költségvetési irányelveket: a piac pedig azt várja, hogy ezek az irányelvek tartalmazzák-e a szakember és a hitelminősítők által szükségesnek tartott kiigazítást.