Példátlan jegybanki kamatemelés

A Monetáris Tanács pénteki rendkívüli ülésén azonnali hatállyal, 9,50 százalékról 300 bázisponttal, 12,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatlábat - közölte a Magyar Nemzeti Bank. Járai Zsigmond csak átmeneti jelenségnek tartja a forint gyengeségét, ezért "nem túl ideges", és Medgyessy Péter miniszterelnök is nyugtatja a piacokat. Az [origo] által megkérdezett szakértők szerint a kamatemelés vélhetően stabilizálja a forint árfolyamát, de hosszabb távon akár súlyos károkat is okozhat.

Erősödött a forint zárásra

A hivatalos kereskedés zárása után erősödött a forint a bankközi devizapiacon, és az euróhoz képest 262,90/263,40-os árfolyamon cserélt gazdát. A forint az euróval szemben rekordmélységre gyengülő dollárhoz képest is erősödött, zárásra a dollárt 218,95/219,45 forint között cserélt gazdát. Délelőtt teljesen befagyott az állampapírpiac, a délután született néhány üzletben külföldiek a hosszabb lejártakon vásároltak, a rövidebbeken eladtak. Az egy évnél rövidebb lejáratokon 12 százalék feletti hozamszint alakult ki.

Az elmúlt hetekben a forintárfolyam számottevő mértékben gyengült, az állampapír-hozamok pedig jelentősen emelkedtek. A külföldi befektetők elbizonytalanodásának fő oka, hogy az államháztartás magas hiánya és a gyors lakossági hitelexpanzió miatt az elmúlt egy évben gyorsan nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya. Az államháztartás és a háztartási szektor túlköltekezését az ország csak jelentős összegű külső források bevonásával tudja finanszírozni. Az állampapír-piaci hozamok emelkedése és a leértékelődési várakozások növekedése azt mutatja, hogy a külföldi befektetők csak drágábban hajlandóak a túlköltekezéshez forrást biztosítani - közölte döntése indoklásában a Monetáris Tanács.

Az MNB előrejelzései szerint 2004-ben jelentős mértékben csökken majd az ország külső finanszírozási igénye. Ebbe az irányba mutat, hogy a parlament által már elfogadott intézkedések hatására folytatódik a fiskális konszolidáció, a lakástámogatások szigorítása pedig várhatóan mérsékli a lakossági hitelexpanzió ütemét. Emellett a külső konjunktúra élénkülésével nő a vállalati szektor külső forrásbevonása, így a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozási szerkezete is kedvezőbb lesz, mint 2003-ban. Összességében tehát az ideinél hozzávetőleg 700 millió euróval kevesebb portfóliótőke-beáramlásra lesz 2004-ben szükség.

Zuhant a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde irányadó mutatója, a BUX közel 1 százalékos csökkenéssel zárt pénteken. A vezető részvények árfolyama gyengült, a legnagyobb veszteséget, 2,4 százalékot a
Matáv-részvények árfolyma szenvedte.
A Mol-részvényeinek árfolyama 1,12 százalékkal, az OTP-papíroké 0,07 százalékkal, a Richter-részvényeké pedig 0,45 százalékkal gyengült. Az elemzők szerint a csütörtöki államkötvény-aukciót és a devizapiaci forintgyengülést kitüntetett figyelemmel kísérték a külföldi tőzsdei befektetők is. A régióban megingott a befektetési bizalom, a forint gyengülése pedig további kételyeket vetett fel a befektetőkben, mondták a szakértők.

A Monetáris Tanács véleménye szerint a folyó fizetésimérleg-hiány csökkentésére az árfolyam leértékelődése nem jelent megoldást. A leértékelődés az infláció emelkedését okozná, ami egyrészt komolyan lassítaná a gazdasági növekedést, másrészt több évvel is késleltethetné az euró magyarországi bevezetését. A leértékelődés költségei jelentősen meghaladnák azokat az előnyöket, amelyeket a külső hiány lakossági jövedelmek és a költségvetési hiány elinflálásán keresztüli csökkentése és a gyengébb árfolyam átmeneti versenyképesség-növelő hatása jelenthetne.

A középtávú gazdasági növekedés szempontjából sokkal kedvezőbb, ha a külső finanszírozási igény csökkentése a költségvetési hiány csökkenésén és a háztartások megtakarításainak növekedésén keresztül, a dezinfláció eddigi eredményeinek megőrzése mellett valósul meg. Ezért addig, amíg a költségvetési szigorítás és a lakossági megtakarítások bővülésének pozitív hatásai nem jelentkeznek, az MNB arra törekszik, hogy magasabb kamatszint fenntartásával az árfolyamot a 2005-ös inflációs cél eléréséhez szükséges szinten stabilizálja - közölte a jegybank.

Utoljára június 19-én volt ehhez hasonló mértékű kamatemelés, akkor 200 bázisponttal 7,5 százalékról 9,5 százalékra emelte alapkamatát a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank akkor azt követően döntött így, hogy 270 forintot is adtak egy euróért. A forint erősítése érdekében a jegybank ezt megelőzően június 10-én 100 bázisponttal 7,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.