2003 a fapadosok éve Magyarországon

2003-ban Magyarországon is elindultak a Nyugat-Európában és Észak-Amerikában már évek óta üzemelő, olcsó jegyeket kínáló fapados légitársaságok. Európa két legnagyobb ilyen cége, a Ryanair, és az EasyJet ugyan még nem közlekedtet járatokat Budapestre, de a skandináv SAS légitársaság leányvállalataként működő Snowflake, a Lufthansa leánycége a Germanwings, és a Sky Europe már menetrend szerint közlekedik Európa számos városába.

Elsőként a svéd Snowflake indította be járatai ez év áprilisában Budapest és Stockholm között, majd következett a német Germanwings, amely kezdetben csak Kölnbe, később pedig már Stuttgartba is napi rendszerességgel indított járatokat. November elején indította párizsi és londoni járatait a szlovákiai bejegyzésű, de magyar lajstromjelű géppel is rendelkező fapados légitársaság, a Sky Europe, melynek budapesti működése nem indult zökkenőmentesen. A társaság azóta már Milánóba és Zürichbe is közlekedik. Jövő május elején pedig a tervek szerint elindulhat a Váradi József, volt Malév-vezér által alapított londoni bejegyzésű Wizz Air.

A fapados cégek magyarországi megjelenésével az utasok számára akár már néhány ezer forintért is elérhetővé váltak a nagy európai városok, és az olcsó jegyeket, gyors ügyintézést kínáló, ugyanakkor ingyenes fedélzeti szolgáltatások nélkül közlekedő, és kisebb - nem utolsósorban olcsóbb - repülőtereket használó társaságok erős versenyre késztették az eddig monopol helyzetben lévő Malévet. Egyes információk szerint a legnagyobb európai fapados cég, az EasyJet épp azért nem jöhetett Magyarországra, mert hat repülőgépből álló flottát állomásoztatott volna Ferihegyen, jelentős konkurenciát okozva ezzel a nemzeti légitársaságnak. A Malév ugyanakkor versenyre kelt az olcsó társaságokkal, és folyamatos fapados árú akciókkal próbálja magához csábítani a légi utasokat, több-kevesebb sikerrel. Az idén is veszteségesen üzemelő Malév egyébként decemberben 10 milliárd forintos állami tőkeinjekciót kapott. Sándor László, a társaság vezérigazgatója szerint így jövőre már veszteség nélkül üzemelhet a cég.

A nemzetközi légiközlekedés az év elejére fokozatosan magára talált a szeptember 11-i terrorakciók okozta sokk után, és az utasok újra az utazás leggyorsabb formáját választották. Ekkor azonban két újabb csapás érte az iparágat: a Távol-Keleten és Észak-Amerikában kitört több száz halálos áldozatot követelő atípusos tüdőgyulladás-járvány, illetve a márciusban megindult iraki háború.

A háború és a járvány következtében ismét visszaesett az utasforgalom: Európában májusban 10 százalékos forgalomcsökkenést regisztráltak, az Egyesült Államok legnagyobb légitársaságainak részvényei pedig átlagosan 32 százalékot veszítettek értékükből az év első hónapjaiban. A legnagyobb amerikai társaságok közül a United Airlines és a US Airways már korábban csődbe ment, a legnagyobb társaság, az American Airlines pedig idén kért csődvédelmet. A háború és a SARS-járvány után a legnagyobb európai és amerikai légitársaságok a forgalom csökkenése és az ebből eredő veszteségek miatt állami kárpótlásra tartottak igényt. Az európaiak egyáltalán nem, a amerikai cégek pedig csak részben kaptak állami garanciákat.

Az önálló működés helyett ezért a legnagyobb társaságok igyekeznek csatlakozni valamelyik nagy légügyi szövetséghez, az egyesült holland KLM és a francia Air France vezette Sky Team-hez, a Lufthansa által irányított Star Alliance-hez, vagy a British Airways fémjelezte One Worldhöz. A magyar nemzeti légitársaság Sky Team-tagságra pályázik. Az európai fapados társaságok válaszul szintén légi szövetségbe tömörülnek, hogy érdekeiket hatékonyabban érvényesíthessék.

Közben az eddig elsöprő sikerű fapados modell megkérdőjelezését látják abban a franciaországi bírósági ítéletben, amely megtiltja a Ryanair fapados társaságnak, hogy állami szubvenciók igénybevételével járatot üzemeltessen a London-Strasbourg vonalon. A cég állami segítségeket felhasználva - az utasonként előírt 2 eurós leszállási díj helyett csak 1 eurót kellett kifizetnie a cégnek, a csomagkezelési költsége pedig a szokásos összeg egytizedét tette ki - versenytársainál jóval alacsonyabb áron tudta értékesíteni jegyeit.