Az európai átlag alatt bővült az internethasználat hazánkban

A magyar információs és kommunikációs technológiai piac az előzetes várakozásoknak megfelelően, 10 százalék körüli növekedéssel zárta az évet - állítják az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) szakértői. 2003 második félévében nőtt a számítástechnikai eszközök forgalma. Az internetpenetráció 3-4 százalék közötti növekedése a szélessávú kapcsolatok arányának növekedésével együtt sem közelítette hazánkat az európai átlaghoz. A kormányzat, a közigazgatás és az egyes ágazatok informatikai beruházásai a tavalyi évben lassultak, ami fokozta a lemaradásunkat az EU országaihoz képest - derül ki az IVSZ [origo]-hoz eljuttatott közleményéből.

Az International Data Communications (IDC) kutatásai szerint világviszonylatban 2003-ban 1,9 százalékos növekedés történt az IT-piacon, a következő 5 év átlagos növekedési rátáját azonban 5-6 százalék közé jósolják. Magyarországon a számítástechnikai eszközök piaca az IVSZ előzetes becslése szerint 14-18 százalékkal, a szoftverpiac 12-14 százalékkal, a távközlési piac 6-8 százalékkal, az internetpiac pedig 20-25 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ezek összességében mintegy 10 százalékos bevételnövekedést hoztak a magyarországi technológiai piac vállalkozásainak. Az általános gazdasági recesszió következtében az állam és a nagyvállalatok is elhalasztották azokat az informatikai nagyberuházásokat, amelyek a magyar informatikai cégeknek évente több százmillió dolláros megrendelést és jelentős fejlődési esélyt jelentenek.

Az információs társadalom építésében egyre élénkülő nemzetközi versenyt tekintve hazánk pozíciói romlottak: a rendelkezésre álló, nehezen összevethető hazai és nemzetközi kutatások alapján Magyarország az információs társadalom kiépítésében egyre inkább lemarad, nem csupán a fejlett nyugat-európai országokhoz, hanem a csatlakozó országokhoz képest is.

Itthon jelenleg 25 százalék körüli az internetpenetráció, amely évente 3 százalékkal nő. Ez az érték jelentősen elmarad az Európai Unió 50 százalék körüli átlagához képest. Több kutatóintézet egybevágó mérései szerint a régió vezető országa Ausztria, ahol a lakosság 53 százaléka használja az internetet, ez a szám Szlovénia esetében 50 százalék, Csehország esetében 33 százalék. Magyarország éppen csak megelőzi Romániát, de elmarad Szlovákia és Horvátország mögött. A kutatások szerint a vizsgált országok között Magyarország az utolsó előtti helyen szerepel az elektronikus kormányzat használatában.

Magyarország általános, innováció és technológia tekintetében megítélt versenyképessége az utóbbi évben romlott a korábbi időszakhoz képest. A Világgazdasági Fórum kimutatása alapján az ország technológiai versenyképesség tekintetében 10 helyett vesztett, a 31. helyre csúszott vissza a ranglistán. Megelőztek bennünket olyan országok, mint Szlovákia és Csehország. Az első félévben nem indult érdemi méretű állami beruházás, ami igen jelentős egy olyan piacon, ahol 30-40 százalékos az állam szerepe - áll a közleményben.

A kormányzat tevékenységét tekintve a 2003-as év eredményei között említhető az új elektronikus hírközlési törvény, amely új verseny-, jogi és együttműködési kereteket biztosít a távközlési szolgáltatók számára. A technológiai szektornak ez előrelépést jelent, hiszen kiegyensúlyozottabbá és a felhasználók számára érzékelhetően olcsóbbá teheti a távközlési szolgáltatásokat. Ugyancsak jelentős eredmény, hogy a tavalyi évben elkészült Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS).

Ezenkívül elindult néhány nagyon fontos program is, például a Sulinet Expressz Program, amelynek keretében 20 milliárd forint feletti forgalom mellett körülbelül 25 ezer darab számítógép és százezres nagyságrendű egyéb elektronikai, informatikai termék került a fogyasztókhoz. Magyarországon 2003-ban az IDC adatai szerint 290 ezer személyi számítógép fogyott el. Ez mindenféleképpen nagyon komoly lökés, Magyarországon a háztartási számítógép-elterjedtség meglehetősen alacsony, 33 százalék körüli.

Az idei évben induló Közháló-Sulinet program - azáltal, hogy több ezer új iskola, intézmény és közösségi hozzáférési pont számára biztosít nagy sávszélességű internetcsatlakozást - már 2004-ben érzékelhetően hozzájárulhat Magyarország digitális felzárkóztatásához. A Nemzeti Fejlesztési terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának pályázatai már idén több mint 8 milliárdos forrást hozhatnak a szektorba - derül ki az Informatikai Vállalkozások Szövetségének közleményéből.