Inkább tévéznek, mint olvasnak a döntéshozók

Vágólapra másolva!
A Népszabadság a legolvasottabb napilap, a HVG a legolvasottabb hetilap a magyar üzleti döntéshozók körében. Ők a RTL Klubot nézik és a Sláger rádiót hallgatják a legnagyobb arányban - derül ki a GfK és a Szonda Ipsos közös felméréséből.
Vágólapra másolva!

Üzleti Döntéshozók Médiaanalízise ("ÜDMA 2003") címmel tanulmányt készített a GfK Piackutató Intézet és a Szonda Ipsos, amelyben az üzleti döntéshozók médiafogyasztását mérik fel. Az "üzleti döntéshozó" definíciónknak megfelelő személyek száma Magyarországon 2003-ban 179 236 fő volt, ami a 18 éves és idősebb népesség 2,2 százalékát tette ki.

Az üzleti döntéshozók 30 százaléka olvassa naponta az országos napilapok közül a Népszabadságot. A második legnépszerűbb napilap a Blikk, melyet a döntéshozók 14 százaléka vesz kézbe nap mint nap. Magyar Hírlapot 10, Magyar Nemzetet 13 százalékuk olvas. A legnépszerűtlenebb országos napilap a Népszava, amit az üzleti döntéshozók 3 százaléka választ.

Kevésbé népszerűek a gazdasági havilapok

A gazdasági hetilapok közül egyértelműen a HVG-é az első hely. A hetilapot a vizsgált csoport 44 százaléka olvassa hétről hétre. A Figyelő 12, az Üzleti 7 hat százalékos tábort tudhat maga mögött. A gazdasági havilapok kevésbé népszerűek, e csoport 11 százaléka olvassa az Adót, 9 százaléka a Cégvezetést, a többi magazin 3-4 százalékos olvasottsággal rendelkezik.

A közéleti lapok közül a 168 óra a legnépszerűbb a maga 11 százalékos olvasottságával, melyet az Élet és Irodalom követ 6 százalékkal. A Hócipő és a Magyar Demokrata 4, a Magyar Narancs 3 százalékos olvasottsággal rendelkezik ennél a csoportnál.

A 2000-ben végzett kutatáshoz képest változatlanul 70 százalékban férfiak és csak 30 százalékban nők az üzleti döntéshozók. Ennek fényében nem meglepő, hogy a női magazinokat e kör 2-5 százaléka olvassa. Kiugró azonban a Nők Lapja és a Story olvasottsága (16, illetve 11 százalékos). A felmérés szerint ugyanakkor a férfilapoknak sincs nagyobb olvasottságuk, a Playboyt például a döntéshozók 4 százaléka olvassa.

A tematikus magazinoknak szintén nincsen nagy olvasótábora a döntéshozók körében, bár kiugró eredményt itt is találni. A lakáslapok közül a Szép Házakat 18 százalékuk olvassa (a többi lap átlaga 5-10 százalék között mozog). Az autós újságok olvasottsága a 3-12 százalék között szóródik, a számítástechnikai lapoké pedig 5 és 7 százalék között. A műsorújságok közül kiemelkedik a Színes RTV a maga 18 százalékos olvasottságával (a többi tv-magazin átlaga 2-8 százalék között van).

Az internetes oldalak közül az [origo] a legolvasottabb 11 százalékos részesedésével (ez kevéssel több, mint 20 ezer embert jelent). A második Startlapot (10 százalék) az Index követi, melyet a döntéshozók 9 százaléka olvas. A többi online médium meglehetősen lemaradt az élboly mögött. Míg a HVG offline rendkívül olvasott, addig online már csak a döntéshozók 3 százaléka olvassa. A FigyelőNet 2, a Napi Online 1 százalékos részesedéssel rendelkezik.

Szoros verseny az RTL Klub és az MTV1 között

A tévék versenyét az RTL Klub nyerte 43 százalékos nézettséggel (76 ezer fő), bár nem sokkal marad el mögötte a második helyezett MTV1 sem, melyet a döntéshozók 41 százaléka néz. A harmadik helyen a TV2 áll 36 százalékos napi nézettséggel. 15 százalékos a nézettsége az MTV2-nek, a Hír TV-nek és Spektrumnak. A Duna TV-t a döntéshozók 11 százaléka nézi napi gyakorisággal.

A Sláger a leghallgatottabb rádió, melyet a döntéshozók 30 százaléka hallgat napi rendszerességgel, ezzel megelőzi a Danubiust (23 százalék) és a Kossuth rádiót (23 százalék) is. Budapesten a vizsgált csoport 25 százaléka hallgatja az Info Rádiót naponta.

Internet-hozzáférése a vizsgált csoport 82 százalékának van, ez az országos átlag több mint háromszorosa. Itt a növekedés 19 százalékpont az előző, három évvel ezelőtti felméréshez képest. A legnagyobb mértékű emelkedés az otthoni hozzáférésnél volt: míg 2000-ben otthon az üzleti döntéshozók 25 százaléka fért hozzá a világhálóhoz, addig tavaly ősszel 51 százalékuk.