Várakozások szerint csökkent az alapkamat

Vágólapra másolva!
A Monetáris Tanács hétfői ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 9,50 százalékról 50 bázisponttal 9,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat. A javuló inflációs kilátások tették lehetővé a kamat mérséklését, áll a jegybank közleményében.
Vágólapra másolva!

Az elmúlt hónapokban publikált makrogazdasági adatok alapján a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy az infláció szempontjából a múlt év végén kibontakozott, a korábbi várakozásoknál is kedvezőbb tendencia meghatározó marad, áll az MNB közleményében.

Az infláció és a nominális bérek a tavalyi év második félévében megfigyelt alakulása a jegybank szerint arra utal, hogy csökkent az inflációs várakozások magas szinten maradásának kockázata. A javuló inflációs kilátások pedig lehetővé teszik az irányadó kamat mérséklését. A magyar gazdaság egyensúlyi helyzete és annak piaci megítélése azonban óvatos kamatpolitikát tesz szükségessé - áll a közleményben. Bár a nemzetközi befektetői légkör továbbra is kedvező, a hazai pénzügyi piacokon az utóbbi hetekben a bizonytalanság jelei is fellelhetők, melyekre a Monetáris Tanács jövőbeni döntései meghozatalakor továbbra is figyelemmel lesz.

A Monetáris Tanács jó esélyt lát arra, hogy idén az infláció visszatérjen az adóemelés előtt jellemző szintre, és nem lát jelentős kockázatot arra vonatkozóan, hogy az év végi inflációs számok az idei 4 százalékos, illetve a 2006-os 3,5 százalékos inflációs célokat meghaladják.

Az elmúlt év során a kamatpolitikának kiemelt célja volt, hogy az indirekt adók emelése ne okozzon tartós emelkedést az inflációban. Bár a versenyszférában tapasztalt novemberi bérnövekedési adat óvatosságra int, 2004. második felében lassulás jellemezte a bérdinamikát. A mérséklődő növekedés is arra utal, hogy az inflációs várakozások nem emelkedtek meg tartósan, így a dezinfláció folytatódása idén is várható, a jegybank szerint.

A legfrissebb adatok a gazdasági konjunktúra folytatódását támasztják alá. Az ipari termelés és export adatok megerősítik, hogy a tavalyi év vége felé élénkült a vállalati aktivitás. Bár a lakossági kereslet tavaly lassabban nőtt, mint a megelőző években, a növekedés üteme a korábbi várakozásokat meghaladja, áll a közleményben.

A kedvezőbb külkereskedelmi mérleg a külső egyensúlyban látható kockázatokat valamelyest enyhíti, ugyanakkor a folyó fizetési mérleg GDP arányos tavalyi hiánya így is közel 9 százalékra tehető. A külső egyensúlytalanság mérsékléséhez az államháztartási hiány számottevő csökkentésére van szükség, a Monetáris Tanács szerint.

A nemzetközi befektetői környezet ma még kedvezően alakul, de jelentős bizonytalanságokat is tartalmaz, közölte az MNB. A hazai egyensúlyi problémák miatt azonban a változatlanul élénk nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság ellenére a forintbefektetések iránt megnyilvánuló külföldi kereslet mérsékelt. A jelenlegi 50 bázispontos csökkentéssel a hazai és külföldi kamatszintek közötti különbség olyan szinthez közeledik a Monetáris Tanács szerint, amely a jelzett kockázatok mellett a jövőben fokozott óvatosságot indokol a Monetáris Tanács részéről - áll az MNB közleményében.