Az 50 bázispontos kamatcsökkentést támogatták a Monetáris Tanácsban

Vágólapra másolva!
Ötven bázispontos kamatcsökkentést támogatták a Monetáris Tanács (MT) március 29-i ülésén. A MT-tagok közül többen a 75 bázispontos csökkentést is elfogadhatónak tartották volna.
Vágólapra másolva!

A Monetáris Tanács (MT) március 29-i ülésén a tanács tagjai közül tizenegyen szavaztak az 50 bázispontos, ketten pedig a 75 bázispontos kamatcsökkentés mellett - derül ki az MT ülésének rövidített jegyzőkönyvéből, amelyet pénteken tett közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A tanács így többségi határozattal 2005. március 30-i hatállyal a jegybanki alapkamatláb 0,5 százalékpontos mérsékléséről döntött.

A tanács tagjai a kedvező inflációs kilátások miatt egyöntetűen lehetőséget láttak az alapkamatláb csökkentésére. Úgy látták azonban, hogy a nemzetközi környezet és az egyensúly hiányából fakadó kockázatok korlátozzák - a belföldi inflációs és konjunkturális folyamatok által alátámasztott - nagyobb kamatcsökkentés lehetőségét.

A MT tagjai szerint a nemzetközi környezet összességében kedvezőtlenebbé vált az elmúlt időszakban. A feltörekvő piacok relatív vonzerejét csökkentő amerikai hozamemelkedés a tőkeáramlásokra is hatott, a mérséklődő kockázatvállalási hajlandóság a kockázati indexek emelkedésében is megmutatkozott.

A Fed által kilátásba helyezett szigorúbb kamatpolitika a további hozamemelkedés irányába hat, s Magyarország a körülmények változásával hátrányba kerülhet. A többség ennek alapján úgy vélte, a külső kockázatok a kisebb kamatlépés mellett szólnak.

Az 50 bázispontos kamatcsökkentés támogatói többségükben kedvező hírként értékelték az alacsony februári inflációt. A vártnál alacsonyabb árindex ugyanis hozzájárulhat a háztartási megtakarítások növekedéséhez, ami kedvező hatással lenne az egyensúlyra is. A magasabb reáljövedelmek azonban magasabb fogyasztást is előidézhetnek, ami keresleti oldalról a dezinfláció ellen hat, így a mérséklődni látszó fogyasztási dinamika további alakulása bizonytalan. A januári béradatok a bérinfláció lassulását, ezzel a költségoldali inflációs nyomás enyhülését mutatják.

Változatlanul fennállnak ugyanakkor az alapvető fundamentális kockázatok, amelyeket a kedvezőtlenebb nemzetközi környezet felerősít. Így az államháztartás finanszírozási igénye magas, ami a háztartási szektor megtakarítási képességének várhatóan enyhe javulása mellett is magasan tartja a külső finanszírozási igényt. Az inflációs kilátások megítélését árnyalva többen hangsúlyozták az inflációs előrejelzés bizonytalanságát, továbbá a gazdaságpolitikai intézmények - köztük a jegybank - hitelességének fontosságát.