Húszmilliárdos bevétel a borravalóadóból

Vágólapra másolva!
Drágulhat az éttermek kínálata, miután a kabinet kötelezővé tenné, hogy a számla tartalmazza a borravalót is. Az állam húszmilliárd forintos pluszbevételre tehet szert - tudta meg a Világgazdaság. A kormány azt javasolja, hogy a vonatkozó jogszabály 0-15 százalék közötti borravaló-feltüntetést tegye kötelezővé a számlán.
Vágólapra másolva!

Nagy az ellenállás a szakmai szervezetek részéről a borravalóra kivetendő adóval szemben - mondta a Világgazdaságnak Thurzó Béláné, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének alelnöke. Véleménye szerint a hazai fizetőképes kereslettel amúgy is baj van. Jelzi ezt, hogy miközben a vendéglátó-ipari egységek száma 2000 és 2003 között közel hatezerrel, 55 ezerre nőtt, az üzletekre eső forgalom több mint 40 százalékkal csökkent 2001 és 2004 között. Hozzátette: ha az üzletek minden jogszabályt betartanának, képtelenek lennének működni, hiszen jelenleg is 28-30 jogcímen van elvonás az iparágban.

2003-ban egyébként a kereskedelmi vendéglátóhelyek bevétele mintegy 470 milliárd forint volt - ha átlagos, tízszázalékos borravalóval számolunk, ez 47 milliárd forintot jelent.

Thurzó Béláné elmondta, hogy jelenleg is folyik a szakmai egyeztetés, de számos kérdést tisztázni kell még az ügyben. Többek között nem tudni, hogy a szervizdíjat vagy a borravalót kell-e majd a számlán feltüntetni. Előbbi például valószínűleg nem érintené a gyorséttermeket, viszont amellett hogy szja-köteles lenne, még felvetődik az áfakörbe tartozás ügye is. A borravaló viszont a hagyományos étkezdék mellett a gyorséttermekre is érvényes lehetne. Nem rendezett annak kérdése sem, hogy miképp vonatkoztatható a kabinet tervezett új rendelete az olyan típusú vendéglátóhelyekre, amelyek délben önkiszolgálóként vagy menzaként üzemelnek, míg a késő délutántól már étteremként funkcionálnak. Tisztázatlan emellett az is, hogy mi lesz az étkezési utalványt használók esetében.

A borravaló ma is adóköteles

A vendéglátósok szerint felháborító a kormány terve. Véleményük szerint ezzel elsősorban a minimálbérből és a mellé kapott borravalóból élő pincéreket sújtaná az állam. Hangsúlyozták: őket nem kötelezhetik arra, hogy megszabják vendégeiknek a borravaló minimális mértékét. Kolláth György alkotmányjogász szerint az ötlet az alkotmányosság sáncain belül kivitelezhetetlen, hiszen nem kényszeríthetők borravaló fizetésére a vendégek. A borravaló egyébként ma is adóköteles jövedelem, legfeljebb zsebre teszik a magánszemélyek, és nem adóznak utána.

Ma kétféle módon lehet adózni az ilyen típusú jövedelem után: egyrészt a vendéglátó-ipari cégek most is feltüntethetik a számlán a borravalót, ekkor ez a vállalkozás bevételét képezi. Ilyenkor a számlán borravalóként feltüntetett összeget bérként fizetik ki a magánszemélyeknek, így azt a bérhez hasonló közterhek is terhelik. A számlán borravalóként feltüntetett összeg az áfakörön kívül esik, tehát nem kell utána áfát fizetni, ha a cég ezen jövedelmet bérként számfejti a dolgozóknak. A magánszemélynek ebben az esetben a borravalót az adóbevallásában kell munkaviszonyból származó jövedelemként feltüntetnie, vagyis az öszszevont adóalap része, így az adótábla szerint adózik.

Ha a magánszemély zsebbe kapja a borravalót, akkor az számára egyéb jövedelem, és neki kell az adóbevallásában feltüntetnie. Ez ugyancsak az összevont adóalap része, vagyis az adótábla szerint adózik, s emellett még 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell utána fizetni. Ha egyéni vállalkozó kapja a borravalót, akkor az a vállalkozói jövedelem része, és utána kell a 18 százalékos vállalkozói jövedelemadót megfizetni.

A magánszemélyeknek önálló jogcímen az adóbevallásban nem kell feltüntetniük az adót, ezért az adóhatóságnál nem tudják megmondani, hogy hányan és milyen összegben vallottak be az elmúlt években borravalót - írja pénteki számában a Világgazdaság.