Járai szerint távolodunk a maastrichti kritériumoktól

Járai Zsigmond szerint az ország jelenleg inkább távolodik a maastrichti kritériumoktól, gyökeres fordulatra van szükség a magyar gazdaságpolitikában. A jegybankelnök Miskolcon, a 43. közgazdász vándorgyűlésen tarthatatlannak nevezte azt, hogy jelenleg az összes foglalkoztatott 22 százaléka dolgozik az állam által fizetett munkahelyeken.

Ha az adóbevételek és járulékok GDP-hez viszonyított aránya meghaladja a 30 százalékot, nem lesz versenyképes a gazdaság; ma Magyarországon az adóbevételek a GDP 40 százalékát, a járulékok 5-7 százalékát teszik ki - jelentette ki Járai Zsigmond, a jegybank elnöke Miskolcon. A közgazdász szerint az adórendszernek fixnek, egyszerűnek kell lennie, alacsony adókulcsokkal.

Járai Zsigmond - aki hangsúlyozta, hogy közgazdászként és nem jegybankelnökként mondja el véleményét - szólt arról, hogy a fiskális politikának törekednie kell a nulla százalékos deficitre és a nulla adósságra. Hozzátette, hogy legalábbis ezt kell megcélozni, bár ezek nagyon távol vannak a maastrichi követelményektől, amely maximum 3 százalékos államháztartási deficitet és maximum 60 százalékos GDP-arányos államadósságot enged meg.

Járai szerint az ország jelenleg inkább távolodik a maastrichi kritériumoktól, gyökeres fordulatra van szükség a magyar gazdaságpolitikában. "Ebben ma már mindeni egyetért" - tette hozzá.

Elmondása szerint az adósságszolgálat visszafogja a gazdaság fejlődését és az életszínvonalat. Magyarország az idén 877 milliárd forintot költ adósságtörlesztésre és a kamatterhekre, nagyjából annyit, mint egészségügyre, oktatásra - mondta. Szerinte kemény költségvetési szabályok kellenek, viszont "Magyarországon ilyenek nincsenek".

A lakosság 38 százaléka dolgozik

Az európai stabilitási és növekedési egyezmény lazítását nagyon nagy hibának minősítette az MNB elnöke. "Ha azt tapasztaljuk, hogy a gazdaságpolitika nem a célokhoz vezet bennünket, akkor nem a célokat, hanem a gazdaságpolitikát kell megváltoztatni" - mondta.

Járai Zsigmond szólt arról is, hogy olyan gazdaságpolitikát kell folytatniuk a kormányoknak, amely munkára és vállalkozásra ösztönöz. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: ma az ország lakosságának 38 százaléka dolgozik, ez az egyik legalacsonyabb arány az unióban.

"Magyarország elöregedése tovább növeli a problémát, a nyugdíjrendszer fenntarthatatlan és finanszírozhatatlan egy idő után, egyre többen lesznek nyugdíjasok, és egyre kevesebben fognak dolgozni, megtermelni a GDP-t" - tette hozzá.

A közgazdász tarthatatlannak nevezte azt is, hogy jelenleg az összes foglalkoztatottak 22 százaléka dolgozik az állam által fizetett munkahelyeken. Hozzátette: ennyit nem tudnak eltartani a gazdaságban működők, maximum 15 százalékos lehet ez az arány.

A jegybank nem felelős a gazdasági növekedésért

A monetáris politikáról szólva kiemelte, hogy az a monetáris politika szolgálja hosszú távon a gazdaság fejlődését, amely árstabilitást tud biztosítani. A jegybank nem felelős a gazdasági növekedésért, a munkanélküliségért, csak egy cél van, az árstabilitás - tette hozzá, kiállva a jegybank függetlensége mellett.

Szavai szerint a jegybanknak senkivel sem kell koordinálnia, senkire sem kell figyelemmel lennie, nem kell kompromisszumot kötnie. Járai Zsigmond úgy ítélte meg, hogy jelenleg magasabb a forint árfolyama az egyensúlyi árfolyamnál, hogy alacsonyabb legyen az infláció, de ez "még mindig kisebb gond, mintha az infláció magasabb lenne". Megemlítette, hogy az euró bevezetése önmagában is megnöveli majd a gazdaság fejlődését, a stabilitást.