Adót vetnének a hitelbírálati díjra

A Pénzügyminisztérium és az APEH is azt szorgalmazza, hogy a bankok számítsanak föl 25 százalékos általános forgalmi adót a hitelbírálati díjra. Az intézmények álláspontja azonban ütközik az európai uniós joggyakorlattal. A Népszabadság pénteki számában utána járt, vajon a bankok terhelnek-e áfát a hitelezés e stádiumának költségeire.

A pénzügyi tárca és az adóhatóság egy 2002-es állásfoglalása kimondja: a bankoknak 25 százalékos forgalmi adót kell felszámítaniuk a hitelbírálat díjára.

Egyrészt, a hitelintézeti törvény a hitelezés részének tartja a hitelbírálatot, így tehát a hitelezés adómentes pénzügyi szolgáltatásnak minősül. Ezzel szemben az áfatörvény nem sorolja a tárgyi adómentes szolgáltatások körébe a hitelbírálatot; ebből a szempontból a hitelbírálat önálló szolgáltatásnak is tekinthető, amit végül is nem feltétlen követ tényleges hitelezés. Értelmezés kérdése, hogy a pénzintézetek melyik szabályozást tekintik mérvadónak.

A Pricewaterhouse Coopers (PwC) pénzügyi tanácsadó felmérése szerint az összes korábbi EU-tagországban adómentes a hitelbírálat. Elkán László, a cég igazgatója szerint a KSH helytelenül jár el, amikor a hitelbírálatot egyéb szolgáltatásnak minősíti.

A pénzintézetek között egyedül a CIB Bank fogadja el az áfa-törvényből következő adókötelességet. Azonban a CIB is csak azokkal fizettet áfát a bírálati díjra, akik végül is igénybe veszik a hitelkonstrukciót.

A bankok egy része megszüntette a hitelbírálati díjat, helyette azonban bevezette a szerződéskötési illetve hitelfolyósítási díjat. A Kereskedelmi és Hitelbank áfa-mentes szerződéskötési díjat fizettet. Folyósítási jutalékot számít föl az Erste Bank, a HVB Bank, illetve az Inter-Európa Bank is, ennek mértéke a hitelösszeg 1-1,5 százalékára rúg. 1-2 százalékos hitelkeret-beállítási jutalékot kell fizetniük az OTP Bank azon ügyfeleinek, akik lakáshitelt vagy személyi hitelt igényelnek, illetve folyószámlára utalnak.

A Népszabadság értesülései szerint az APEH jelenleg egyeztet az ügyben a Pénzügyminisztériummal. Mivel az Európai Unióban máshol nincs hasonló probléma, ezért nem létezik erre az esetre vonatkozó bírósági precedens - nyilatkozta a lapnak Elkán László. Mindemellett a bankoknak módjukban áll ügyükkel az Európai Bírósághoz fordulni, amivel egyes pénzintézetek élni is kívánnak - írja a Népszabadság.