A vendég fizetheti a borravaló terhét

A 100 lépés programjának részeként bevezetett felszolgálási díjjal és a járulékköteles borravalóval a pincérek talán jól járnak, a vendégek aligha. A szabályozás október 1-jétől hatályos, a napokban jelentek meg a felszolgálási díj alkalmazásáról szóló részletszabályok is.

Az éttermekben és egyéb vendéglátóhelyeken, bárokban, cukrászdákban adott borravaló a hatályos adójogszabályok szerint adóköteles jövedelem, azonban sem bérként, sem egyéb jövedelemként nem jelenik meg az adóbevallásokban, mivel egyszerűen nem vallják be. Igaz, járulékfizetés híján ez a jövedelem nem számít bele a nyugdíjalapba sem.

A borravaló-járulék után nyugdíj jár

Az ilyen jogcímen megszerzett jövedelem a hatályos szabályok szerint - amennyiben az a munkáltatóhoz folyik be és a munkáltató bérként számfejti - bérjövedelemnek minősül és a bérre vonatkozó adózási és járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. Vagyis az ilyen összegekből a munkáltatónak a számfejtéskor személyi jövedelemadó előleget kell levonnia, és a bérre vonatkozó járulékokat is meg kell fizetni: a munkáltatónak a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a dolgozónak pedig a 4 százalék egészségbiztosítási és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztár tagja esetén 0,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat). A nem bérként számfejtett borravaló egyéb jövedelemnek minősül és szintén az összevont adóalap részeként 38 százalékkal adózik, továbbá 11 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell utána fizetni.

Október 1-jétől azonban már nem egyéb jövedelemként, hanem ún. adóterhet nem viselő járandóságként viselkedik az a borravaló, amelyet a vendéglátó üzlet felszolgálója közvetlenül a fogyasztótól kap. Ezt az összeget a vendég minden bizonylat nélkül, önként adja a felszolgálónak. A borravaló beszámít a személyi jövedelemadó alapjába, de a ráeső adót nem kell megfizetni (ugyanígy mint például a gyes és a tanulmányi ösztöndíj után).

A zsebbe befolyt összegek gondos megszámlálása után a tulajdonosuk eldöntheti, hogy akar-e nyugdíjjárulékot fizetni utána vagy sem. 15 százalékos nyugdíjjárulék befizetéséért cserébe ugyanis a borravaló 81 százalékát figyelembe veszik a nyugdíjalap megállapításánál. A borravaló után magán-nyugdíjpénztári tagdíjat fizetni ebben az esetben sem kell.

Érdemes mérlegelniük a pincéreknek ezt a lehetőséget, mert csekély befizetés mellett állami nyugdíjuk alapja jelentősen növekedhet úgy, hogy az ilyen jogcímen szerzett bevétel után nem kell adót fizetniük.

A felszolgálási díjból az alkalmazottaknak is jut

A felszolgálási díjat a vendéglátó üzlet üzemeltetője számíthatja fel a szolgáltatásai után. A gazdasági minisztérium napokban kihirdetett rendelete szerint felszolgálási díjat lehet felszámolni az úgynevezett hagyományos üzemeltetésű rendszerben működő vendéglátó üzletben (ahol az asztalnál ülő vendéget pincérek szolgálják ki), valamint rendezvényeken (esküvők, születésnapok). Munkahelyi vendéglátásért és előfizetéses étkeztetésért nem lehet felszámolni ezt a plusz díjat. Míg a borravalót a vendég önként és zsebbe adja, mindenféle bizonylat nélkül, a felszolgálási díjat fel kell tüntetni az étlapon, a számlán, s az nem haladhatja meg a felszolgált étel-ital bruttó árának 15 százalékát. Ez még akkor is feltornázhatja egyes éttermek árait, ha a felszámolt összeg után már külön borravalót nem fog adni a vendég.

Amennyiben szerepel az étlapon és a vendégnek kiállított számlán a szervizdíjnak is nevezett szolgáltatási díj, az üzlet üzemeltetőjének a feladata, hogy összegyűjtse azt és havonta egyszer (az adó-, és járulékterhek levonása után) kifizesse a vendéglátásban közvetlenül közreműködő dolgozóinak. A felszolgálási díj felosztásának szabályairól és arányáról az üzemeltetőnek írásban meg kell állapodnia a munkavállalói érdekképviseleti szervvel, ennek hiányában a dolgozókkal.

Ez az összeg a borravalóhoz hasonlóan adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, tehát az ilyen címen megszerzett jövedelmeket az összevont adóalapba be kell számítani ugyan, de az arra eső - önállóan kiszámított - adót nem kell megfizetni. Az így megkapott összeg 81 százaléka szintén nyugdíjalapnak minősül, a 15 százalékos nyugdíjjárulékot azonban a foglalkoztatónak kell megfizetnie.

A járulékot a foglalkoztató havonta állapítja meg, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg és a rá egyébként vonatkozó havi, negyedéves, éves bevallásában vallja be. Az APEH tájékoztatása szerint a havi bevallók 2005-ben e kötelezettségüknek 125-ös adónemkódon a 0501-es havi bevallásban az 52. sor, a negyedéves bevallók a 0502-es számú évközi bevallásban az 51. sor felhasználásával tehetnek eleget. A megnevezés rovatba "felszolgálási díj utáni nyugdíj-biztosítási járulék (15 %)" szöveget, az adónemkód rovatba "125"-t kell beírni.