Borúlátó a magyar építőianyag-ipar

Vágólapra másolva!
Nincs könnyű helyzetben a magyar építőanyag-ipar, a gyártók, forgalmazók többsége stagnálásról, kínálati krízisről beszél. Ezt támasztják alá az építőanyag-ipari szövetség adatai, miszerint 2004-ben, a hazai gyártású építőanyagok értékesítése - termékcsoportoktól függően -, az egy évvel korábbihoz képest 8-40 százalékkal csökkent, s a forgalom, 2005 első negyedévében is folyamatosan esett vissza.
Vágólapra másolva!

Bár az elmúlt év második fele hozott némi keresletélénkülést, ennek ellenére 15 százalékkal kevesebb tégla és cserép fogyott Magyarországon tavaly 2004-hez képest.

A gyengülő piac egyik oka a jelentős mennyiségű, gyakran gyenge minőségű, olcsó külföldi építőanyag importja - írja a Napi Gazdaság. A téglapiacon horvát és szlovák, a kerámiaáruk körében a távol-keleti, míg a nyílászárók termékcsoportjában a lengyel és a román import van túlsúlyban. Tetőfedő anyagból 2005 első kilenc hónapjában mintegy 3,5 millió négyzetméter érkezett a határon túlról, s ebből mindössze 0,7 milliót tett ki a hazai cégek külföldi vállalatainál a magyar piacra gyártott termék, a fennmaradó 2,8 millió négyzetméter, zömében hullám- és síkpala, a szomszédos országokból áramlott be.

Ez a palamennyiség azonban már jóval kevesebb, mint egy évvel korábban volt, s ez is közrejátszott abban, hogy a hazai gyártó Eternit Kft. elégedett 2005-tel. Mint Zachar Ilona ügyvezető a NAPI Gazdaságnak elmondta: a cég 2002-ben, technológiaváltással állította le - az uniós előírásokat figyelembe véve - azbesztet tartalmazó palatermékei gyártását és a piacon megjelent a korszerű, azbesztmentes pala tetőfedővel. Ez korszerű alapanyaga miatt jóval drágább: jelenleg a cég által gyártott síkpala négyzetmétere 2540-5400 forint között van, a hullámpaláé pedig 1500 forint.

Ezért az elsősorban árra és nem a minőségre érzékeny magyar vásárlók inkább vették 2002-2004 során az azbesztcementből készült, olcsó ukrán, román és belorusz hullám- és síkpalát. Az elmúlt esztendő azonban kedvező változást hozott: 2005 januárjától Magyarországon is törvény tiltja az azbeszttartalmú termékek gyártását, értékesítését, beépítését. Egyrészt csökkent a behozatal, másrészt a felhasználók is kezdték elfogadni a minőséggel párosuló magasabb árat. Az állami ellenőrző szervezetek (ÁNTSZ, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség) is hatékonyabban léptek fel az azbeszttilalom betartása érdekében. Mindennek eredményeként nemcsak terveikhez, de 2004-hez képest is nőtt tavaly a forgalmuk. Áremelést, az energia- és egyéb költségek növekedése ellenére, egyelőre nem terveznek.

Jóval borúlátóbb Filák Marián, a Tondach Magyarország Rt. értékesítési igazgatója. Szerinte az építőanyag-piac stagnálásában jelentős szerepe van az új lakások vásárlásában bekövetkezett visszaesésnek is. Mint mondja: a használtlakás-mobilitás megmozgathatná az újlakáspiacot is, újabb lendületet adhatna a fejlesztéseknek, ezt azonban állami eszközökkel kellene ösztönözni. A használt lakások vásárlásához felvehető állami támogatású hiteleknél megállapított 15 milliós felső plafon ezt nem segíti. A cég értékesítése 2003-hoz és 2004-hez képest 15 százalékkal esett vissza tavaly, és az igazgató a 2005-ben kiadott új építési engedélyek csökkenő számából kiindulva további visszaeséstől tart. A 2006-os év forgalmát, a tavalyihoz képest plusz-mínusz 5 százalékos sávban "lőtték" be terveikben. Mint mondja: jó lenne az 5 százalékos növekedés, de az ekkora mértékű visszaesésen sem lepődnének meg. Egyelőre nem terveznek áremelést, tavaly decemberben 7 százalékkal nőttek az általuk gyártott tetőfedő anyagok négyzetméterárai.

Szintén a lakásmobilitást hiányolja Bodnár György, a Magyar Téglás Szövetség elnöke. Úgy látja: a falazóanyagok gyártói 2002 óta érzik a piac folyamatos szűkülését, aminek több oka is van. Az egyik a családi házak építésének jelentős visszaesése: míg 2000-ben az új lakások 70 százalékát építették magánszemélyek, addig 2005-ben az átadott lakóingatlanoknak már csak 49 százalékát. Ez pedig magával hozta a téglaeladások csökkenését, hiszen a társasházakhoz általában negyedannyi téglára van szükség, mint a családi házakhoz. A másik ok, hogy a trendek is megváltoztak az elmúlt két évben: nemcsak a házakban, társasházi lakásokban jóval nagyobbak az ablakok, teraszok, hanem az otthonok mérete is folyamatosan csökkent. Ez utóbbit alátámasztja a KSH legfrissebb felmérése is, amely szerint az új lakások alapterülete 2005-ben országosan, átlagban 88 négyzetméter, ami 7 négyzetméterrel kevesebb a két évvel korábbinál. A fővárosi vállalkozói lakások átlagos alapterülete 54 négyzetméter.

Táglából sokkal kevesebb fogyott

Téglából egyébként 2005-ben 15 százalékkal kevesebb fogyott, mint 2004-ben és Bodnár György szerint idén - a lakásépítési lendület megtorpanása miatt - tovább csökken az értékesítés. A Wienerberger, amelynek Bodnár az értékesítési igazgatója, a közelmúltban emelte falazóanyagai árát 9 százalékkal, de mint mondja, az idei áfacsökkentés és a rendszeres akciók miatt, a vásárlók ezt nemigen fogják megérezni. Hasonlóan vélekedik a piacról és az idei, összességében maximum 4-5 százalékos építőanyagár-emelés hatásáról Antoni Péter, a Raab Karcher Tüzép Rt. igazgatóságának elnökségi tagja is. Szerinte már a piac stagnálása is gyengíti a hazai építőanyag-forgalmazók helyzetét, a további kereslet-visszaesésnek pedig kiszámíthatatlan következményei lehetnek az ágazatra.