Pénzügyi függetlenséget is hozott '48

A nemzeti emlékezet 1848-hoz a függetlenséget, a szabad sajtó megteremtését, és a szabadságharcot köti. Jóval kevesebb szó esik a forradalom hevében hozott létfontosságú gazdasági intézkedésekről, amelyek hosszú távon éreztették hatásukat. Magyarországon Kossuth pénzügyminisztersége teremtette meg az önálló monetáris politika alapjait, a szabadságharc pedig felpezsdítette a magyar ipart. Az [origo] összegyűjtötte, mi mindent köszönhet Magyarország gazdasága 1848-nak.

A '48-as forradalomhoz és az azt követő szabadságharchoz a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szavaló Petőfit, a nemzeti függetlenség megteremtését, a szabadságharc nagy csatáit kapcsolja a nemzeti emlékezet. Jóval kevesebb szó esik azokról a gazdasági intézkedésekről, amelyek nélkül elképzelhetetlen lett volna az ország későbbi, a szabadságharc bukása utáni fejlődése.

A márciusi forradalom átlendítette a holtponton a gazdaság fejlesztéséhez létszükségletű reformok ügyét. A bécsi és pesti forradalom hatására a megrémült udvar olyan intézkedésekhez járult hozzá, amelyektől korábban több mint egy évtizedig mereven elzárkózott. A Batthyány-kormány országgyűlés a forradalom után lázas törvényalkotó tevékenységbe kezdett, amely eredménye az április 11-én szentesített törvénycsomag, amely végleg eltörölte a gazdasági fejlődést gátló feudális maradványokat.

A XIX. század elejére nyilvánvalóvá vált, hogy az ország gazdaság nem modernizálható a meglévő keretek között. A főnemesség nagybirtokai nagy gazdasági erőt képviseltek ugyan, de tőke nélkül nem lehetett őket modernizálni, márpedig a földművelés - egy-két kivételtől eltekintve szinte középkori keretek közt folyt.

A problémára komplex módon először gróf Széchenyi István mutatott rá 1830-as, Hitel című munkájában: Széchenyi a tőkehiány legfőbb okaként az Nagy Lajos király által hozott ősiség törvényét említette, amely megakadályozta, hogy a nemesek hitelt vegyenek fel birtokaikra. A robotoltató, feudális jobbágyrendszer sem kedvezett a mezőgazdaság modernizálásának. A feudális rendszernek köszönhetően a nemesség adómentességet élvezett, ez a modern államháztartás kialakulását gátolta.

Széchenyi ismerte fel először a tőkehiányt

A reformországgyűléseken a feudális függés problémáját csak részben sikerült rendezni. A diéta 1830-ban elfogadta az önkéntes örökváltságról szóló törvényt - ez alapján azok a jobbágyok, akik rendelkeztek megfelelő jövedelemmel, megvásárolhatták szabadságukat uraiktól. A törvény azonban nem nyújtott megnyugtató megoldást a jobbágyság egésze számára.

Az áprilisi törvények kimondták a minden jobbágyra vonatkozó "kötelező örökváltságot". A nemesség kártalanítását a "nemzeti közbecsület védpajzsa alá" helyezték, vagyis a jobbágyfelszabadításért cserébe állami kárpótlást ígértek. Összesen kilencmillió ember vált személyében szabaddá, és az állami kárpótlás fejében földtulajdonossá. A gazdasági modernizációhoz megteremtett törvényi hátteret csak kevesek tudták kihasználni, ugyanis a szabadságharc felülírt minden polgári tevékenységet.