Kopint: 12 pontos költségcsökkentő javaslat

Az államapparátus lefaragásával lehetne leginkább csökkenteni a hiányt a Kopint Datorg szerint. A gazdaságkutató konjunktúrajelentésében 12 pontos javaslatot tett közzé az EU-ban rekordmagasnak számító magyar államháztartási deficit csökkentésére. A Kopint szerint Magyarország az újonnan csatlakozott EU-tagállamok között a magas deficit miatt szorul egyre hátrébb.

Az Európai Unió legnagyobb hiányát produkáló magyar költségvetés rendbetételére tett javaslatokat a Kopint Datorg Zrt. A gazdaságkutató konjunktúra-előrejelzésében közölte: a világgazdaság és az Európai Unió gazdasága egyaránt növekvő tendenciát mutat. Ugyanakkor komoly kockázati tényezőnek számít az olajpiacot jellemző bizonytalanság.

Az Európai Unió újonnan csatlakozott tagállamai között Magyarország adatai egyre kedvezőtlenebbnek tűnnek: a Kopint Datorg szerint a magyar gazdaság dinamizmusát elsősorban a rekordméretű államháztartási hiány fogja vissza: Magyarország kivételével az összes újonnan csatlakozott országban sikerült csökkenteni az államháztartás hiányát. Magyarország kivételével mostanra az összes euró-aspiráns ország teljesíti a maastrichti kritériumokat. Az új tagok közül azonban egyedül Szlovénia csatlakozik majd az eurózónához 2007-ben, ugyanis a többiek nem tudtak megbirkózni a dinamikus gazdaság növekedés miatt elszabadult inflációval.

Noha 2004-ben még Görögország volt az Unió sereghajtója deficit tekintetében, Magyarországnak mostanra sikerült átvennie ezt a kétes dicsőséget. A Kopint Datorg szerint a gazdaságot idén is - a tavalyi évhez hasonlóan - elsősorban az építőipar húzza majd. Nagyobb bizonytalanság csak az élelmiszerek árában várható, az egész Európát sújtó ár- és belvíz miatt.

A pénzpiaci bizonytalanságok a gazdaságkutató jelentése szerint a rossz államháztartási adatok miatt erősödhettek fel. Ugyanakkor mindenképpen kedvező jelnek mondható, hogy az euró ára nem szökött fel a 270 forint körüli sávba, és az árfolyam 260 forint környékén stabilizálódott.

A gazdaságkutató 12 pontban foglalta össze az államháztartási hiánnyal kapcsolatos meglátásait, javaslatait. Az első pontok a helyzetelemzésről szólnak. Ezek szerint a 800 milliárd közeli első negyedéves hiány nagyságrendje már önmagában ijesztő, így nem releváns, hogy a szám mennyivel haladja meg a tervezettet. A gazdaságkutató reálisnak tartja a következő negyedévre előre jelzett 500 milliárdos deficittervet, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a második félévre 259 milliárd forintos deficitet irányzott elő a pénzügyminisztérium, míg tavaly egyetlen hónap alatt sikerült a kormányzatnak ekkora hiányt felhalmoznia.

"Az év közepétől azonnali beavatkozást igénylő problémák lehetnek" - jósolta Palócz Éva, a Kopint Datorg kutatási igazgatóhelyettese a hiányszám kapcsán. Palócz szerint fölösleges szembeállítani a hiánycsökkentést a gazdasági növekedéssel, hiszen az Unióban jellemzően csak az alacsony deficittel rendelkező államok tudtak tartós gazdasági növekedést elérni.

A kutatók szerint mostanra megérni látszik a társadalmi támogatottság a hiánycsökkentésre. "Az államnak elsősorban saját apparátusával, saját hatóságaival kell megküzdenie" - vázolta a hiánycsökkentés fő területét az igazgatóhelyettes. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy az állami kiadások között mostanra igen kis részt képviselnek az olyan direkt szociális transzferek, mint például a családi pótlék.

A legnagyobb volumenű hiűnycsökkentésre a Kopint Datorg a 8.-9. pontban tesz javaslatot. Ezek szerint a hiánycsökkentést a minisztériumokban és a költségvetési gazdálkodási intézményekben kellene elkezdeni. Az állami bürokrácia évente mintegy 2000 milliárd forintos tétel a költségvetésből. A minisztériumokban és az egyéb költségvetési intézményekben igen sok számlást, és megbízási szerződéssel dolgozó céget foglalkoztatnak - kiiktatásukkal 200-400 milliárd forintot lehet megspórolni úgy, hogy közben nem kell végkielégítéseket fizetni. A Kopint Datorg javaslata szerint az államnak önmagán kellene példát mutatnia a bevételi oldal emelése helyett - ilyen módon tovább növekedne a hiánycsökkentés társadalmi támogatottsága is. Ha az intézményeket köteleznék arra, hogy hozzák nyilvánosságra gazdasági adataikat, ez már önmagában is visszatartó erőként működhetne. "A versenyszférától csak akkor várható el, hogy tb-t fizessen, ha az állam sem alkalmaz számlásokat és megbízott cégeket" - jellemezte a helyzetet Palócz Éva.

A második félév- ben nagyon oda kell figyelni az államháztartás helyzetére

Szintén a kiadások csökkentését szolgálná a jelenleg igen pazarló gyógyszerár-támogatási rendszer átalakítása. A felülről nyitott rendszer jelenleg évente 40 milliárd forinttal növeli a hiányt. A százszázalékos támogatási rendszer jelenleg a drága gyógyszereknek kedvez, ehelyett be kellene vezetni az egyes hatóanyagok egyösszegű támogatását - ez az olcsóbb gyógyszerek terén árcsökkenéssel járna -, itt a kormánynak az igen erős gyógyszerlobbival kellene megküzdenie.

A felsőoktatásban is jelentős pénzeket lehetne megtakarítani. Ehhez csökkenteni kellene az államilag finanszírozott helyek számát. A mai kvótarendszer ugyanakkor a minőségnek sem kedvez. Az egyetemek minél több új kart igyekeznek beindítani a kvóták elnyeréséhez - ez ellen az akkreditáció megszigorításával lehetne védekezni.

A bevételi oldal növelésére a Kopint Datorg szerint 20 százalékra kellene növelni a jelenleg 15 százalékon álló áfakulcsokat.