Nem hozza előre a vásárlásokat az áfaemelés

Vágólapra másolva!
Ágazati vélemények szerint nem lesz olyan hatással a kiskereskedelemre az áfarendszer változása, mint tavaly év végén volt - írja a Napi Gazdaság. A szeptemberi adóemelés miatt az áfaemeléssel érintett termékek, leginkább az élelmiszerek forgalma ugorhatna meg. Ám a napi felhasználású élelmiszerek esetében nincs értelme a vásárlás előrehozásának.
Vágólapra másolva!

Nem lesz olyan hatással a kiskereskedelemre az áfarendszer újabb változása, mint tavaly év végén volt - derül ki ágazati véleményekből. A felső áfakulcs év eleji 5 százalékpontos csökkentését ugyanis több - főként nagyobb - áruház marketingcélokra felhasználta fel, s már az ősz végén érvényesítette áraiban. Ennek nyomán sokan előrehozták vásárlásaikat. Szeptembertől viszont ellenkező előjelű változásra - adóemelésre - kell felkészülni, aminek augusztusban lehetnének nyomai a kiskereskedelemben: az áfaemeléssel érintett termékek, leginkább az élelmiszerek forgalma ugorhatna meg. Csakhogy a napi felhasználású élelmiszerek esetében nincs értelme az vásárlás előrehozásának, igaz, a tartósaknál már megfontolandó a dolog.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint elmúltak azok az idők, amikor a fogyasztók például minden egyes benzináremelés előtt sorban álltak a kutaknál a másnapinál olcsóbb üzemanyagért. Az áfanövekedés miatt nyilván mindenki számolgat majd, ugyanakkor a tartósított élelmiszerek drágábbak, így vásárlóikat kevésbé érinti az egy-két százalékos árnövekedés.

A főtitkár szerint némileg vissza fogja fogni a fogyasztást a középső áfakulcs emelése, ugyanakkor a kereskedők nem egy-egy termékre kalkulálják az árrést, hanem árucsoportokra, amelyeken belül vannak drágább és olcsóbb élelmiszerek is. Ez utóbbiak forgási sebessége gyorsabb, vagyis megéri kisebb mértékben növelni az árukat, mint azt az áfanövekedés indokolná. Ugyanakkor a felsőbb árkategóriába tartozó termékeknél belefér a vevők tűrőképességébe egy nagyobb árnövekedés is. Mindenképpen pozitív lépésként értékelné Vámos György, ha a középső áfakulcsot nem emelnék húsz százalékra, ahogy azt a kormány eredetileg tervezi. A jelenlegi állás szerint a középső és a felső kulcs néhány százalékpontos emelése is szóba jöhet. A szakember úgy véli, nem biztos, hogy az áfaemeléssel növelni lehet a költségvetési bevételeket, ahhoz ugyanis túl csekély lesz mindkét kulcs növekedése.

Még egy fontos lehetséges hatásra hívják fel a figyelmet a kereskedők: a mostani feltételek (üzemanyag-drágulás, forintgyengülés, megszorító intézkedések, áfahatás) megfelelőek ahhoz, hogy az eddig a verseny miatt mesterségesen leszorított beszállítói árak némileg emelkedjenek. Senki sem várja ugyanakkor az árak elszállását, hiszen a fogyasztónak is kevesebb elkölthető jövedelme marad, amitől csak még kíméletlenebb lesz a már amúgy is kiélezett verseny.

Az áfa ötszázalékos csökkenése a KSH adatai szerint 1,5 százalékkal fogta vissza az inflációt, ami közel állt a kormány elképzeléseihez. Tavaly a kabinet 1,9 százalékos áresést remélt, amiből az év elején 1,5 százalék teljesült, s elemzők szerint ha minden maradt volna a régiben, akkor az év végére a tervek közelében lett volna az árcsökkenés. A tartós fogyasztási cikkek 4, a ruházati termékek pedig 2 százalékkal lettek olcsóbbak az áfa csökkenése miatt, miközben 150-170 milliárd forint bevétel nem folyt be az államkasszába. Ezt szeretné most pótolni a kormány. Elemzők ezzel kapcsolatban figyelmeztetnek, hogy a kereskedők 20 százalékos áfával számoltak üzleti terveikben, ennek a megbolygatása miatt újra kell értékelniük elképzeléseiket.