Hétfőn kezdődik a francia központi bank elnökének pere

Hétfőn kezdődik Párizsban a Crédit Lyonnais-botrány pere. Az egyik vádlott Jean-Claude Trichet, a francia központi bank elnöke. Az ügy tétje nem csupán a becsület és a tisztesség, hanem elsősorban az: lehet-e Trichet nyártól az euróövezet központi bankja, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke.

Megfigyelők szerint a hatvanéves francia bankszakembernek erre most már csak akkor van esélye, ha a per a legtisztább felmentéssel végződik számára. A per a jelenlegi állás szerint február 12-ig tart, és áprilisra tervezik az ítélethirdetést.

Az EKB elnökének megbízatása elvileg nyolc évre szól, de 1998-ban, az EKB indításakor úriemberi megállapodás született, hogy a holland Wim Duisenberg öt év múltán átadja a helyét Jean-Claude Trichet-nek. Duisenberg korábban már meghirdette, hogy július 9-én, 68-ik születésnapján távozik. Az év végén azonban több nyilatkozatot tett, hogy hajlandó meggondolni a dolgot. - Kész vagyok a sima átmenet érdekében valamivel tovább dolgozni - mondta december végén a Bild am Sonntagnak, habár hozzátette: nem gondolja, hogy erre szükség lesz.

- Mindenképpen csak rövid ideig maradok tovább, de meggyőződésem szerint a kormányok addigra amúgy is megállapodnak az utódom személyében - mondta Duisenberg, majd sokértelműen így folytatta: - Az államközi megállapodásban arról van szó, hogy az EKB elnökének nemzetközi tapasztalattal rendelkező bank-, illetve pénzügyi szakembernek kell lennie. A nemzetiségről nincs szó a megállapodásban, úgyhogy az EKB elnökének nem kell franciának lennie. 1998-ban azonban az állam- és kormányfők informálisan megállapodtak, hogy a második EKB-elnök francia lesz. Tehát nem kell mindenáron franciának lennie, de minden bizonnyal az lesz.

A tíz éve dagadó Crédit Lyonnais-ügyben Trichet-t mérleghamisítás fedezésével vádolják. Trichet a kilencvenes évek elején a francia kincstárügyi hivatalt vezette, és e minőségében ellenőrizte az állami vállalatokat, köztük a Crédit Lyonnais bankot. Trichet 1993-ban lett a francia központi bank elnöke. Tagadja a vádat, és emlékeztet, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság egyszer már, 1994-ben, tisztázta az ő nevét ebben az ügyben.

A Crédit Lyonnais a kilencvenes évek elején válságba került, mert állami hozzájárulással nagy terjeszkedésbe fogott, ám a tervek nem sikerültek. A banknak 1993-ra több mint 3 milliárd eurónak megfelelő vesztesége keletkezett, és a könyveket akkoriban állítólag megszépítették. A pénzintézet akkori elnöke, Jean-Yves Haberer most ugyancsak vádlott a perben. A kilenc vádlott között van még a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) volt elnöke, Jacques de Larosiere is. A 73 éves de Larosiere 1993-ig a francia központi bank elnöke, és e minőségében a bankfelügyelet vezetője volt.

A Crédit Lyonnais megmentésére 1993 után 14 milliárd eurónak megfelelő összeget költöttek a francia költségvetésből - az adat az EU számítása -, és ebből eddig csak több mint 7 milliárd euró térült meg az 1999-ben kezdett privatizációból. A francia kormány novemberben adta el az utolsó 10,9 százalékát a Crédit Lyonnais-ből. A gyors árverés győztese a BNP Paribas lett, amely a részesedés akkori, 1,4 milliárd eurós piaci tőkeértéke helyett 2,2 milliárd eurót, részvényenként 58 eurót fizetett, a versenyfutásban azonban december közepére a Crédit Agricole győzött, felvásárolva az egész Crédit Lyonnais-t, mármint a Crédit Lyonnais még nem hozzá tartozott többségét 19,5 milliárd euróért, azaz részvényenként 56 euróért.