Hatéves csúcson a kínai gazdaság növekedése

Vágólapra másolva!
Hat éve nem látott mértékben nőtt a kínai gazdaság tavaly: a hivatalos adatok szerint a GDP 9,1 százalékkal bővült. A negyedik negyedévben 9,9 százalékos volt a gazdaság bővülése a távol-keleti országban, éves szinten. A növekedés három fő tényezőnek köszönhető: nőtt a kereskedelmi forgalom, a külföldi beruházások mértéke és a fogyasztás.
Vágólapra másolva!

Az idei évre a kínai hivatalos becslések óvatosak, 7 százalékos GDP-bővülést valószínűsítenek. A szakértők szerint azonban ennél jóval nagyobb növekedésre lehet számítani, írta a BBC News, mert a SARS-vírus által okozott gazdasági sokk sem tudta visszatartani a bővülés ütemét a világ hatodik legnagyobb gazdaságában. Kína jelenleg a világ legdinamikusabban fejlődő gazdasága, teljesítménye meghaladja az Egyesült Államokét, és mérföldekkel lehagyja Japánt.

A piaci szocializmus útján

Forrás: MTI
Buzdítják a vásárlókat

A kormányzó kommunista párt 25 évvel ezelőtt bevezetett gazdasági reformja Kínát szegény mezőgazdasági országból globális ipari termelő-központtá változatta. A külföldi beruházások mértéke Kína 2002-es WTO (Világkereskedelmi Szervezet) tagsága óta jelentősen megnőtt. A befektetők egyrészt az óriási növekedési lehetőséggel rendelkező felvásárlói piacot célozzák meg, másrészt az olcsó munkaerőben rejlő lehetőségeket használják ki.

Egyes szektorokban már mutatkoznak a túlfűtöttség jelei, mondta a kínai statisztikai hivatal vezetője, Li Desui. A szakértő szerint azonban még korai lenne a fékre lépni. A kínai ipari termelés 17 százalékkal nőtt tavaly.

Állami támogatás, visszafogottabb fogyasztás

A kiemelkedő gazdasági bővülés ellenére a kép vegyes: a gazdaságtalanul működő állami tulajdonú cégek jelentős állami támogatásban részesülnek, hogy megakadályozzák a hírtelen és nagyszámú elbocsátásokat. A veszteséges vállalatok hitelezése jelenti a kínai kereskedelmi bankok legnagyobb problémáját is.

Míg a kiskereskedelmi forgalom 9,1 százalékkal nőtt tavaly, a lakosság elkölthető jövedelme 9,3 százalékkal bővült a városokban, és 4,3 százalékkal vidéken. Az átlagnövekedés jobb lett az állami adóhivatal 8,5 százalékos várakozásainál, az állami statisztikai hivatal azonban 9,6 százalékos forgalombővülést jósolt.