Tisztességtelen közbeszerzési eljárások az EU-ban

Gazdaságossági meggondolások helyett sokszor politikai kötődés és hazai kivételezés dönti el, ki nyeri az uniós tagállamok kormányainak közbeszerzési pályázatait - derül ki egy brit jelentésből. A jelentés szerint a nagy értékű uniós pályázatok alig 16 százaléka jelenik meg az EU hivatalos közlönyében, mert gyakran részekre bontják a beruházásokat, hogy ne kellejen nemzetközi versenyre bocsátani a megbízást.

Az évi 1500 milliárd eurós uniós közbeszerzési piacon megjelenő pályázatok jelentős részét akkor is hazai cégeknek ítélik, ha a külföldi jelentkező minőségileg jobb vagy olcsóbb ajánlatot adott be - áll a hétfőn, Londonban ismertetett jelentésben, amelyet a brit pénzügyminiszter megbízásából készített a Siemens ipari csoport nagy-britanniai részlegének vezérigazgatója.

A jelentés szerint a szerződési feltételeket gyakran úgy állítják össze, hogy azok valamelyik hazai cégre illjenek, a külföldi szállítókra pedig nyomást gyakorolnak, hogy hazai alvállalkozóknak adjanak ki megbízásokat. Gyakori a hamis pályáztatás, amelynek célja csak az, hogy a külföldi pályázó árajánlatával az egyébként már kijelölt hazai jelentkező árait letörjék - áll a jelentésben.

Szétszabdalják a beruházásokat

A törvényt ugyan nem sértő, de tisztességtelennek tartott trükkök között előkelő helyen szerepel a közberuházások több kisebb részre bontása, hogy a beruházási érték ne érje el azt az uniós határt, amely felett kötelezően nemzetközi versenyre kell bocsátani a megbízást. A jelentésben szereplő egyik ilyen esetben egy meg nem nevezett kormány például két részre bontott egy útépítési beruházást; az egyik szerződés a felső, a másik az alsó burkolati felület elkészítésére szólt. Így a nagy értékű uniós közbeszerzési pályázatok alig 16 százaléka jelenik meg az EU hivatalos közlönyében, amelyben az összes tagország számára hozzáférhető közbeszerzési pályázatokat szokták meghirdetni.

A jelentés szerint sürgősen meg kell tisztítani az uniós közbeszerzési piacot, és el kell érni, hogy a pályázatokat kizárólag valós értékük szerint bírálják el, mert a közbeszerzési pályázatok szabályainak következetes alkalmazásával 30 százalékkal csökkenthetők a költségek.

Az új tagok sokkal többet költenek a veszteséges cégekre

Gordon Brown brit pénzügyminiszter, aki brit cégek panaszai alapján adott megbízást a jelentés elkészítésére, a hétfői The Timesban azt nyilatkozta: kedden Brüsszelben személyesen fogja felvetni, hogy sok EU-tagállam akadályozza a méltányos versenyt az állami beruházási megbízások terén, "büntetve a vállalkozó szellemű, újító cégeket".

A Financial Times éppen hétfői számában idéz egy készülő EU-jelentésből, amely szerint a tíz új uniós tagállam GDP-arányosan a többszörösét költi veszteséges vállalatok támogatására, mint a 15 régi tagállam. A brit üzleti napilap által látott jelentés szerint az új tagországok hazai összterméküknek átlagosan 1,42 százalékát költik szubvenciókra a 15-ök 0,39 százalékos átlaga helyett.