A magyarok sokat várnak az eurótól

Az Európai Unió új tagországainak polgárai megosztottak az euró megítélésével kapcsolatban, a magyarok ugyanakkor várják az eurót, és helyzetük javulását remélik a közös pénztől - derül ki az Európai Bizottság megbízásából készített felmérésből. 

Az EOS Gallup felmérése szerint a május óta EU-tag tízek polgárainak csupán 50 százalékát érdekli egyáltalán az euró bevezetésének kérdése. A ciprusiakat foglalkoztatja legjobban ez a téma (72 százalék), második helyen a magyarok állnak (68 százalék), míg a letteket hozza lázba legkevésbé (41 százalék) a közös fizetőeszköz - írja az euro.hu.

A megkérdezettek 44 százaléka szerint a közös valuta bevezetése pozitív következményekkel jár országa számára, ennek ellenkezőjét 41 százalékuk gondolja. A magyarok 54 százaléka lát pozitívumot az euróban, és 32 százalékuk vélekedik ezzel ellentétesen.

A tízek lakosságának 45 százaléka úgy véli, hogy az euró bevezetése személyes életére rossz hatással lesz, 40 százalék viszont sorsa javulását várja. A magyarok 51 százaléka pozitív, 31 százaléka negatív hatásra számít.

A magyarok többsége nem fél a nemzeti identitás elvesztésétől

A nemzeti valuta kicserélése a nemzeti identitás elvesztéséhez vezet, véli a megkérdezettek 39 százaléka. A magyarok mindössze 24 százaléka gondolja ugyanezt.

Az eurót minél később kellene bevezetni a válaszadók 40 százaléka szerint, és csupán 19 százalékuk mondja azt, hogy minél hamarabb. A magyarok nagy része (42 százalék) "egy kis idő elteltével" vezetné be a közös valutát.

Az euró bevezetésével kapcsolatban a legnagyobb félelem az, hogy nő az infláció, és a valutaváltás a kereskedőknek visszaélésre ad lehetőséget.

Az EOS Gallup csoport által szeptemberben megkérdezettek 47 százaléka "európaibbnak" érezné magát az euró bevezetését követően, míg 45 százalékuk nem osztja ezt az érzést.