Ki lehet a gyermek apja?

A megszületett gyermek családi jogállását lehetőleg úgy kell rendezni, hogy a jog szerinti apa megegyezzen a valódi apával. Az elvvel rendben is van minden, ám az élethelyzetek ennél sokszor bonyolultabbak. 

A családjogi törvény értelmében a gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő, vagy annak legalább egy része alatt - vagyis nem szükséges a teljes időtartam "kitöltése" - házassági kötelékben állott.

Vélelmezi tehát a jog, hogy a házasságban élő anya esetében a férj az apa, és őt anyakönyvezik a gyermek apjaként. Sőt, ha az anya már a fogamzáskor, vagy a fogamzástól eltelt időben a férjétől külön élt, akkor is a gyermek apjaként anyakönyvezik a férjet.

Fogamzási időnek a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt időt kell tekinteni, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.

A jog e körben is abból indul ki, hogy gyermek az anyával házasságban élő férfitől származik. Például: ha a házasságának megszűnése után újból férjhez megy, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermek apjának akkor is az új férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el.

Teljes hatállyal, elismerve

Újabb vélelem: aki az apasággal összefüggésben teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesz, s így elismeri magáénak a gyermeket, azért teszi, mert valóban az ő leszármazottja. Elvileg még az a férfi is tehet ilyen nyilatkozatot, akiről köztudott nem lehet a gyermek apja.

Ebben az esetben belépnek a törvény által megkívánt feltételek: nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni, azaz az anya házassági köteléke hiányában nincs olyan férfi, akit a gyermek apjának kellene tekinteni. Továbbá: a gyermeknek legalább tizenhat évvel fiatalabbnak kell lennie, mint a nyilatkozónak.

Az elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. Az apa az elismerő nyilatkozatot az anyakönyvvezetőnél, a bíróságnál, a gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóságnál teheti meg, ahol ezt jegyzőkönyvbe kell venni, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.

A nyilatkozat időbeli korlát nélkül tehető meg, és értelemszerűen csupán egy módon: személyesen.

Utólagos házasságkötéssel is feláll egy újabb védelem, miszerint az anya a gyermek születése után házasságot köt, és a férj, még a házasságkötést megelőzően magáénak ismerte el a gyermeket, ő az apa. Feltéve, ha sem az anya korábbi házassága, sem jogerős bírósági ítélet, netán más elismerő nyilatkozata, a tizenhat éve különbség követelménye nem teszi érvénytelenné a jognyilatkozatot.

Vélelmek megdöntése

Mindezen vélelmeket azonban meg lehet dönteni, és bírósági eljárásban bizonyítani lehet, a gyermek nem azé, akit a jog szerint megillet az apaság védelme. Amennyiben a vélelmet sikerült megdönteni, peres eljárásban megállapíthatják más személy apaságát.

Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés alapján nem állapítható meg, bírósági út következik. A bíróság a szokásos jogi procedúrán túl például vértulajdonság-, vagy a származás megállapításához szükséges más orvos szakértői-vizsgálatot is elrendelhet, ennek tűrésére bármelyik érdekelt kötelezhető.

A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.

Az apaság megállapítása iránt indult perben a bíróság igyekszik a teljes tényállást felderíteni, és itt már olyan kérdések is felmerülhetnek, hogy mi tekintendő huzamosabb ideig tartó bizalmas viszonynak, pár napos fellángolásnak. Ezen kérdésekre a feleleteket a legfelsőbb bírósági gyakorlat munkálta ki.

Szakértők az eljárásban

A bizonyítási eszközök csoportjában ott szerepel - a teljesség igénye nélkül - az anya vallomása, az apaként megjelölt férj nyilatkozata, vagy a szakértői bizonyítás.

Utóbbi körben beszélhetünk a fogamzási idő megállapítására irányuló szülészeti szakértői véleményről, a nemzőképességre vonatkozó szakértői bizonyításról, a vértulajdonság-vizsgálatról, antropológiai, kromoszóma-, illetve DNS-vizsgálatról.

Szólni kell még egy speciális esetről, a gyermekteleneket érintő reprodukciós eljárás, amelynek célja, hogy az egészségügyi okból gyermektelen párokat vér szerinti gyerekhez juttassa.

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő, vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, apának tekintendő az a férfi, aki a különleges eljárásban, a mesterséges megtermékenyítésben közreműködött, és a származás a reprodukciós eljárás következménye.