Hagyatéki eljárás: a föld, az állatok felajánlhatóak lennének az államnak?

Egy hétfőn benyújtott törvényjavaslat szerint bizonyos feltételek esetén a települési jegyző, illetve a közjegyző ügygondnokot rendelhet ki akkor, amennyiben a hagyatékban társasági, vagy szövetkezeti üzletrész van, illetve a föld, az állatállomány is felajánlható a magyar állam számára.

Ha a leltár szerint a hagyatékban a gazdasági társaságokról szóló törvényben, vagy a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott társasági, illetve szövetkezeti részesedés van, a települési jegyző - amíg a leltárt meg nem küldték a közjegyzőnek - biztosítási intézkedésként ügygondnokot rendelhet ki.

Ehhez szükséges az is, hogy a társaság, illetve szövetkezet, vagy a működésében érintett más személy, szervezet indokoltan kérje a kirendelést, vagyis az a vagyon megóvása, vagy a működés szempontjából legyen nyilvánvalóan szükséges.

Vagyoncsökkenést nem támogathat

Az ügygondnok vagyon csökkenést eredményező határozat meghozatalát szavazatával nem támogathatja, és a hagyaték terhére vagyoni kötelezettségeket nem vállalhat, kivéve, ha ezzel az érintett társaságot és a szövetkezetet, és az örökösként érdekeltet nyilvánvaló vagyoni károsodástól óvja meg.

Ha valamennyi öröklésben érdekelt közös kérelemben kéri meghatározott személy ügygondnoki kirendelését, akkor a kérelemben megjelölt személyt kell kirendelni. A kérelemben az öröklésben érdekelteknek nyilatkozniuk kell arról, hogy más, öröklésben érdekeltről nincs tudomásuk.

Föld és állatok

Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány jogcímén megszerzett, a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzátartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését felajánlja a magyar államnak, azt elfogadottnak kell tekinteni.

Ilyenkor a közjegyző a hagyatékot ajándékozás jogcímén a magyar államnak adja át.

Az új Polgári törvénykönyv elfogadása után az Országgyűlés megalkotta a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvényt, amelynek számos jogintézménye a polgári kódexre épült. Ám az utóbbi nem léphetett hatályba - részben alkotmánybírósági döntés miatt sem - ezért a jogalkotónak lépnie kellett.

Ezt pedig úgy tehette meg, hogy a hagyatéki szabályokat - a közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn benyújtott törvényjavaslata útján - szinkronba hozta a jelenleg hatályos, régi, a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénnyel.