Júliustól újult erővel bírságolhat az APEH

A napokban jár le a havi adóbevallásokkal kapcsolatos féléves bírságolási moratórium. Július elsejétől szigorú büntetésre számíthatnak azok a foglalkoztatók, illetve a nevükben eljáró könyvelők, adótanácsadók, akik az elektronikus bevallást hibásan, hiányosan vagy késedelmesen küldik el.

http://www.origo.hu/uzletinegyed/ado/20051219majusban.html

Két évvel ezelőtt fogadta el a parlament az egyéni adó- és járulék-nyilvántartás alapját képező, a foglalkoztatókat terhelő havi bevallás szabályait. Az újabb adókötelezettség bevezetésének és magának az egyéni nyilvántartás kialakításának is az volt a fő célja, hogy kiszűrje a jogosulatlanul igénybe vett társadalombiztosítási ellátásokat.

A tavaly januártól hatályos rendelkezések alapján minden kifizető és munkáltató köteles havonta, elektronikus úton bevallást tenni a magánszemélyeknek teljesített adó-, illetve járulékköteles kifizetésekről, juttatásokról. A havi bevallást ekkor még csak részlegesen, a legnagyobb adózói csoportok számára írták elő, egy évvel később, 2007 elejétől ellenben már minden foglalkoztató számára kötelezővé vált. Az adózók az előzetes okmányirodai regisztráció és az ezt követő adóhatósági bejelentés alapján szerezhettek jogosultságot a havi adóbevallási kötelezettség elektronikus teljesítésére.

A tavalyi év végén elfogadott adómódosítások érintették a havi bevallás szabályait is. Kivették a kötelezettek köréből az egyedül tevékenykedő nyugdíjas egyéni vállalkozót, az adószámos magánszemélyeket (pl. a kizárólag ingatlan bérbeadással foglalkozók), illetve azokat a társadalmi szervezeteket, amelyek nem teljesítenek magánszemély részére kifizetést és alkalmazottat sem foglalkoztatnak.

Az általános adózási szabályok szerint az úgynevezett nullás bevallást is kötelező benyújtani. A havi bevallás tekintetében azonban január elsejétől több adózói kör is felmentés kapott a nullás bevallással kapcsolatos előírás alól (pl. a kifizető, ha az adott hónapban kifizetést, juttatást nem teljesít, vagy az egyéni vállalkozó, ha egyidejűleg 36 órát elérő munkaviszonyban is áll, és kivétet nem számol el).

Vége a féléves moratóriumnak

A foglalkoztatókat terhelő bevallás bevezetését elrendelő törvény elfogadásakor féléves bírságolási moratóriumot hirdetett a jogalkotó. A törvényi előírások értelmében ugyanis július 1-jétől kell csak a mulasztási bírsággal kapcsolatos szabályokat alkalmazni azokkal az adózókkal szemben, akik a havi bevallásra 2007. januárjától váltak kötelezetté.

Különösen fontosnak tekinti a jogalkotó, hogy a bevallási kötelezettségét minden érintett pontosan teljesítse, mivel az abban közölt adatok szolgálnak alapul társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos jogosultságokhoz. A büntetés visszatartó erejének növelése érdekében a bevallással érintett személyek száma és az adózóra vonatkozó legmagasabb bírságtétel (magánszemélynél 100 ezer, más adózónál 200 ezer forint) szorzataként állapítja meg ezért a kiszabható összeg felső határát az adózás rendjéről szóló törvény. Így például egy tíz alkalmazottat foglalkoztató kis kft. akár 2 millió forintos bírsággal is számolhat akkor, ha a bevallás beküldésére nyitva álló határidőt önhibájából mulasztotta el.

Mindig a beküldőt büntetik

A havi bevallás bevezetése óta az összes egyéb bevallást és adatszolgáltatást is elektronikusan lehet már csak benyújtani az adóhatóságnak. Egyre inkább elterjedt ezért az a gyakorlat, hogy az elektronikus úton teljesítendő adókötelezettségeiket könyvelők, adótanácsadók útján teljesítik a foglalkoztatók. Az adóhatóság viszont a mulasztáshoz kapcsolódó, általánosan érvényesülő szabály szerint mindig azt a személyt bünteti, akitől a hibás, hiányos, vagy késedelmes bevallás érkezett. Ebből következően, ha a könyvelő volt a beküldő, értelemszerűen őt fogják kötelezni a mulasztási bírság megfizetésére is.

Kizárólag akkor mentesülhet a felelősség alól, ha sikeresen bizonyítja, hogy a bevallás tartalma az érdekkörén kívül eső okból volt hibás vagy hiányos, illetve a késedelem az érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. Eredményes kimentés esetén természetesen a tényleges mulasztást elkövető adózónak kell viselnie az egyébként igen szigorú jogkövetkezményeket.