Jövőre ér el az Adriáig az autópálya

Az utolsó simításokat végzi a kivitelező Hídépítő Zrt. a kőröshegyi völgyhídon, amelyet augusztus 8-án adnak át a forgalomnak. A Nagykanizsa és Eszteregnye közötti, horvát határ felé vezető 12 kilométeres szakaszt pedig a nyár végén, augusztus 24-én adják át az autósoknak. Az utolsó, Nagykanizsa és Balatonkeresztúr közötti 33 kilométeres szakasszal viszont csak a jövő nyárra készülnek el a kivitelezők.

Az autópályák nem csupán lassan, de jelentős finanszírozási bonyodalmak árán készültek tavaly Magyarországon - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legutóbbi jelentéséből. Idén sincs ez másként, az augusztus 8-ától birtokba vehető új völgyhíd átadása is csúszik, az eredeti tervek szerint ugyanis már 2006 vége óta használatban kellene lennie a 74 milliárd forintból elkészülő Zamárdi és Balatonszárszó közti 14 kilométeres szakasznak.

A három év alatt elkészülő pálya legtöbbet emlegetett és támadott része a kőröshegyi völgyhíd, amely az autópálya majdnem két kilométeres szakasza, és 41,5 milliárd forintba került.

A szakemberek szerint az eredeti terv volt a legolcsóbb, de az akkori kőröshegyi polgármester, Pavlák Ferenc ezt megtámadta, mondván, hogy elzárják a Balatontól a kőröshegyieket. Ugyanakkor Balatonföldvár is kifogást emelt a várható légszennyezés miatt. Végül győztek a helyiek, és az autópálya átkerült Kőröshegy másik oldalára. Csakhogy ott voltak a somogyi dombok. A domb teteje és a völgy legmélyebb pontja közt 120 méter a szintkülönbség, méghozzá egy kilométeren belül. A szakemberek szerint azonban biztos, hogy tízmilliárdokat spórolhatott volna meg az állam, ha az eredeti nyomvonalon épülhet meg az út.

Így többévi vita után a viaduktos megoldást választották, ami a hídépítő szakembereknek igazi kihívást jelentett - mondta az [origo]-nak Magyar János, a Hídépítő Zrt. főmérnöke, aki három éve irányítja a munkálatokat. Az építkezés előtt még Dél-Franciaországba és Észak-Olaszországba is elmentek hídnézőbe, mert annyira speciális volt a viadukt kivitelezése. A híd építése azért került ilyen sokba, mert extrém körülmények között, úgynevezett szabadon betonozásos technológiával, szinte a levegőben készült.

A kilátásban azonban csak autóbuszból lehet majd gyönyörködni. Az autópálya ugyanis biztonsági okokból úgy épült meg, hogy akinek tériszonya van, az se vegye észre, hogy némely helyen 90 méter magasban autózik. Egy úgynevezett nagybiztonsági szalagkorlát zárja el a kilátást. A tetemes költségekből arra is futotta, hogy az esetleg karambolozó kamion és autóbusz sem tud majd a mélybe zuhanni, ugyanis olyan speciális acélszerkezetből készült a szalagkorlát, hogy az bármilyen ütköző járművet képes lesz megállítani.

A kőröshegyi völgyhíd különlegessége még, hogy a hídpályáról lefolyó csapadékvíz egy külön e célra tervezett víztisztító árokba folyik. majd ezután csordogál a kőröshegyi Séd patakba, és csak ezután kerül a Balatonba.

A viadukt, hasonlóan az M0-s úthoz, kétszer kétsávos lesz, azaz itt sincs leállósáv. Ezzel körülbelül 20 milliárd forintot takarítottak meg. Így csak remélni lehet, hogy baleset idején nem dugul be a körgyűrűhöz hasonlóan. Egyedülálló, hogy a völgyhíd szerkezete egyben van, vagyis az út két térfelét nem külön-külön híd tartja.

A Nagykanizsa és Eszteregnye közötti, horvát határ felé vezető 12 kilométeres szakaszt augusztus 24-én helyezik forgalomba. Horvátországba csak a nyár végén jutnak el a leggyorsabban az autósok. Ez a szakasz is csúszott ugyanis, az eredeti tervek szerint már az elmúlt év végére el kellett volna készülnie. Az utolsó, még hiányzó pályarésszel, a Nagykanizsa és Balatonkeresztúr közötti 33 kilométeres szakasszal viszont csak a jövő nyárra készülnek el a kivitelezők - mondta az [origo]-nak Béni Gyöngyi, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szóvívője.

Jövőre újabb autópálya-projekt indul. Novemberben derül ki, hogy melyik cég építi majd az M6-os autópályát. Három konzorcium tehet ajánlatot az M6-os Szekszárd-Bóly (49 kilométer) és az M60-as gyorsforgalmi út Bóly-Pécs (30,2 kilométer) közötti szakaszainak megvalósítására. Az új autópálya PPP-konstrukcióban és a szakemberek szerint kedvező finanszírozással épülhet meg 2010-re.