Nem mindenki fizet korkedvezmény-biztosítási járulékot

Vágólapra másolva!
Jövőre már fizetniük kell a foglalkoztatóknak az úgynevezett korkedvezmény-biztosítási járulékot, ha munkavállalójuk korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozik. A munkaügyi tárca által elkészített javaslat szerint a munkakörülmények javításával mentesülhetne a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól.
Vágólapra másolva!

A járulékfizetési kötelezettség azokra az egyéni vállalkozókra is vonatkozik, akik a vállalkozói tevékenységüket korkedvezményre jogosító munkakörben folytatják. Ilyen munkakör lehet, ami az emberi szervezet fokozott igénybevételével jár, vagy különösen ártalmas az egészségre. A fizetési kötelezettség alapja azonos a társadalombiztosítási járulék alapjával, mértéke 13 százalék. A fokozatosság jegyében az idén még a költségvetés teljes egészében átvállalja a korkedvezmény-biztosítási járulékot a foglalkoztatótól. 2008-tól az átvállalás mértéke 75 százalékra, a következő évben 50 százalékra, 2010-ben 25 százalékra csökken. 2011. január elsejétől pedig már a 13 százalékos járulék egészét a foglalkoztató, egyéni vállalkozó köteles megfizetni.

A mentességeket biztosító javaslat már olvasható a munkaügyi tárca honlapján, ahhoz azonban, hogy jogszabály születhessen belőle, a kormánynak is meg kell vitatnia és el kell fogadnia. A jelenlegi tervezet csak a minisztérium álláspontját tükrözi. A koncepció szerint a foglalkoztatók csak az egészségre fokozott mértékben terhelő, azaz korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatottak munkakörülményeinek lényeges javításával mentesülhetnek a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól.

Mentesítési eljárás

A tervezet szerint a foglalkoztatót - kérelmére - a munkavédelmi hatóság határozatban mentesíthetné a járulék megfizetési kötelezettsége alól, ha a külön jogszabály szerint lefolytatott eljárásban megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt munkakörben, a vizsgált munkahelyen foglalkoztatás a korkedvezményre való jogosultság megállapítását nem indokolja. Az eljárásban a foglalkoztatottak érdekeit a szakszervezet, üzemi tanács, illetve üzemi megbízott képviselheti majd. Külön rendelet fogja tartalmazni e mentesítés részletes szakmai feltételeit is. Az eljárás lefolytatásáért a tervezet szerint 150.000 forintot kell majd fizetnie afoglalkoztatónak.

Mielőtt a foglalkoztató benyújtja a kérelmét a munkavédelmi hatósághoz, az adott munkahelyen állapotfelmérést kell majd végeznie, amelynek eredményét a munkahelyi érdekképviseleti szervekkel is közölnie kell. A munkavállalói érdekképviseleti szerv az állapotfelméréssel kapcsolatos álláspontját tizenöt napon belül közli a foglalkoztatóval. A határidő elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, hogy a munkavállalói érdekképviseleti szerv az állapotfelméréssel egyetért.

Az eljárásban szakértőként közreműködik az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI), a szakvéleményt az állapotfelmérés és helyszíni szemle alapján készíti el. Az eljárásban a munkavédelmi hatóság is helyszíni szemlét tart, ellenőrzi, hogy az állapotfelmérésben foglalt körülmények megfelelnek-e a valóságnak, és a megjelölt munkakörben foglalkoztatottaknál fennáll-e a kockázata az alábbiaknak:

  • a különösen nehéz fizikai munka,
  • a különösen terhelő klíma,
  • az ergonómiai kóroki tényezőknek való tartós kitétel,
  • a fokozott pszichés megterhelés,
  • a pszichoszociális kóroki tényezőknek való tartós kitétel.

A kérelemről a hatóság hatvan napon belül dönt. A hatóság döntéséről - a határozat megküldésével - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, valamint a területileg illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságot is tájékoztatja.

Ellenőrzés, a mentesség visszavonása

Amennyiben a mentesített foglalkoztatónál lefolytatott munkavédelmi ellenőrzés alatt, vagy egyéb okból a hatóság tudomására jut, hogy a vizsgált munkahelyen, adott munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkakörülményeiben olyan kedvezőtlen változás következett be, amely a mentesítést kizárta volna, a hatóság a mentesítés feltételeinek fennállását hivatalból ellenőrzi. Ha az ellenőrzésnél kiderül, hogy a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesülés feltételei nem állnak fenn, a mentesítésről hozott határozatát visszavonja.

A társadalombiztosítási jogszabálymódosítások, illetve a mentesítési eljárást szabályozó rendelet november 1-jén lépne hatályba. Így ha a foglalkoztató a mentesítési kérelmét 2007. december 31-éig benyújtja és a munkavédelmi hatóság jogerős határozata alapján a mentesítés feltételei fennállnak, a kérelemben megjelölt munkakörben, a vizsgált munkahelyen foglalkoztatott biztosítottakra tekintettel 2008. január 1-jétől mentesül a korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettség alól.