Lehet, hogy olcsóbb lesz ásványvízzel főzni

Nagyon úgy tűnik, nem lehet elkerülni a vízdíjak számottevő emelkedését a közeli  jövőben. Lapunk információi szerint több regionális vízműfenntartó is arra készül, hogy eladja a tulajdonában lévő vízműcégeket, ami komoly drágulást vonhat maga után. Nagy valószínűséggel ugyancsak áremelést gerjeszt a várhatóan 2009 elején hatályba lépő víziközmű-törvény - egyebek mellett - az amortizáció beépítésével.

Egyetlen hazai településen sem kerülhető el a jövőben többször is áremelés - mondta az [origo]-nak Szüts Korinna, a Környezetvédelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. A meglehetősen leromlott állapotú vízhálózat jelentősen befolyásolja a vízdíj emelésének mértékét. A most készülő víziközmű-törvény szerint ugyanis a szolgáltatónak a jövendő díjakba bele kell építenie az amortizációs költségeket is - ezt egyébként már régóta kéri számon az EU Magyarországon. Egy cső amortizációja 50 év, az Európai Unió pedig 25 évre gondolkodik előre, Szüts Korinna szerint az amortizációs költségeket a következő 25-30 évre osztják el.

A leendő törvény - amit a tervek szerint 2008 őszén tárgyal a parlament, és leghamarabb 2009 január elsején lép hatályba - szerint a fenntartóknak az amortizáció mellett az elavult rendszerek teljes helyreállításának a költségeit és a megtérülést egyaránt bele kell építeni a vízfogyasztás árába. Ennek nyomán 2009-től mindenképpen áremelésre kell számítani.

A drágulás pontos mértéke azonban egyelőre azért is kérdéses, mert az elmúlt években a vízművek fenntartói különböző - többnyire ismeretlen - mértékben vették figyelembe a vízközmű amortizációját (állami cégeknél 30-40 százalékban építették be a fogyasztói árakba) - tudta meg az [origo]. Egy biztos: az Európai Unió ezt 2010-től szigorúan behajtja a települési önkormányzatokon.

Budapesten a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozik a díj emelése. A vízdíj-emelkedés a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén 2002-től az inflációval megegyező volt, vagy csekély mértékben alatta maradt. A 2007. év az első, amikor kismértékben ugyan, de meghaladta a várható infláció mértékét. Ennek fő oka az ivóvíz-termelés és -szolgáltatás valamennyi fázisában meghatározó fontosságú elektromos energia árának a prognosztizáltnál nagyobb mértékű emelkedése.

Luxussá válhat a locsolás?

Megfigyelők szerint árfelhajtó hatással járhat, ha az önkormányzatok úgy döntenek, hogy csak a település vízi közművét hagyják saját tulajdonban és a szolgáltató céget eladják. Az új vevő ugyanis - ha nyereséges a cég, ha nem - úgynevezett menedzsmentdíjra jogosult. Az [origo] információi szerint Budapesten - ahol a vízműben a francia Suez Environnement és a német RWE, valamint az általuk létrehozott projektszervezet, a Hungáriavíz Zrt. összesen több mint 25 százalékban tulajdonos - a Fővárosi Vízművek évi 4 milliárd forint menedzsment-díjat fizet a franciáknak anélkül, hogy nyeresége lenne.

Magyarországon jelenleg 400 vízműtársaság működik, közülük öt regionális vízmű van állami tulajdonban, ezek a nemrég életbe lépett új vagyontörvény alapján eladhatóak. A pénzügyi tárca szerint arról azonban szó sincs, hogy a vízbázisok tulajdonjogát is eladná az állam, a cégek ugyanis csak az üzemeltetési jogot gyakorolják. Az ÁPV Zrt. sajtóosztályán elmondták, hogy egyelőre nincs terítéken a vízközművek privatizálása. Sőt, a legújabb elképzelések szerint még az is lehetséges, hogy a lex Molként emlegetett, stratégiai vállalatok védelméről szóló törvénybe is beveszik ezeket a társaságokat, ami komolyabb védelmet adna az érintett cégek vezetésének.

Az önkormányzatok alulfinanszírozottságuk miatt azonban pénzügyi kényszerhelyzetben vannak. Gödöllőn például a szennyvízközmű koncesszióba adását tervezi a város vezetése. Döntés ősszel születhet az ügyben. A város 30 éves vízközműrendszere az állam tulajdonában van, felújítást alig végeztek az elmúlt években. Dudás László, a városüzemltetési iroda vezetőhelyettese az [origo]-nak elmondta, hogy a szennyvízhálózat nem annyira leromlott, mint az ivóvízé, de nagyobb rekonstrukcióra készülnek (1,5 milliárd forintból szennyvízállomás építését tervezik).

Már dolgozik a a privatizációellenes lobbi

Megkezdődött a lobbizás a vízközmű cégek eladása ellen, a Védegylet nyílt levélben fordult Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez a szerintük átgondolatlan privatizációs lépések miatt. A szerintük átgondolatlan magánosítás környezeti problémákkal is járhat, mert a magáncégek a fogyasztás növelésében érdekeltek, az önkormányzatok pedig nehezebben tudják megvédeni vízbázisukat - vélekedik a szervezet. Ugyanakkor homály fedi a magánszektor bevonásának feltételeit, a szerződésekhez ugyanis nem lehet hozzáférni.

Az itt-ott már csaknem elporladt csövet a legtöbbször csak töréskor cserélik ki

A Védegylet szerint a vízközművek eladása pusztán közgazdaságtani szempontból sem feltétlenül kívánatos: a vízközmű természetes monopólium, ahol a verseny nem valósítható meg, a vízfogyasztás pedig megkerülhetetlen. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint az önkormányzatok a magánszereplőknél gyakran olcsóbban tudnak fejlesztési forrásokhoz jutni.

A szervezet ezért többek között azt szeretné elérni, hogy a vízközművek értékesítése előtt készüljön átfogó értékelés az eddigi privatizáció hatásairól és mielőbb szülessen meg a magánszektor bevonását szabályozó, a hozzáférést, az elérhetőséget és a minőséget garantáló vízközműtörvény és vízközmű-hatóság.