Megszűnik a Cégközlöny monopóliuma

Szeptembertől lehetővé teszi a cégtörvény, hogy a cégek a Cégközlöny helyett saját honlapjukon tegyék közzé kötelező közleményeiket. A honlap tartalmi követelményeit összefoglaló jogszabály azonban csak novemberben jelent meg. Ugyanígy járt a cégek ügyvédi irodákba településének szabályozása is.

A szeptembertől hatályos cégtörvény-módosítás lehetővé teszi a cégeknek, hogy saját közleményeit ne a cégközlönyben, hanem saját honlapjukon tegyék közzé. Ezek a társaságok a cég honlapját, elektronikus elérhetőségét is kötelesek feltüntetni a cégjegyzékben. A honlapot folyamatosan működtetni kell, a közleményt pedig úgy kell rajta megjelentetni, hogy igazolja a közzététel megtörténtének időpontját. Amennyiben a cég nem működteti folyamatosan honlapját, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban törölheti a cégjegyzékből a honlap elérhetőségét és azt, hogy a cég itt teszi közzé közleményeit.

Amennyiben pedig már nem akarja tovább működtetni a cég a honlapot, köteles ezt bejelenteni a cégbíróságnak, és egyben kérni a honlap törlését a cégjegyzékből. Ezzel egyidejűleg minden olyan közleményét meg kell küldenie a cégbíróságnak, amit a honlapján megjelentetett.

Legfeljebb öt lépés

A november 20-ától hatályos igazságügyi miniszteri rendelet részletesen meghatározza, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie a céges honlapnak ahhoz, hogy alkalmas legyen a közlemények közzétételére.

A honlapon jól látható helyen kell szerepeltetni a cég cégjegyzékbe bejegyzett nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát. A folyamatos működtetésnek akkor tesz eleget a társaság, ha biztosítja a honlap megtekintésének folyamatos, havi szinten legalább 98 százalékos szintű elérhetőségét. Amennyiben a honlap karbantartás miatt átmenetileg szünetel, az üzemszünetet 3 nappal előtte meg kell hirdetni, és a szünet nem lehet hosszabb 48 óránál.

A közleményeket úgy kell elhelyezni a weboldalon, hogy a főoldalon jól látható "közlemény" menüpont (link) alatt legfeljebb öt továbblépéssel elérhetőek legyenek. A közlemény letölthető dokumentumként is megjeleníthető, így azonban csak legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott közlemény helyezhető el. A közzétételkor a közleményben meg kell jelölni a honlapon való megjelenítés napját is, ez a nap minősül ugyanis a közzététel napjának.

Fontos szabály, hogy a közleményt magyar nyelven kell közzétenni. Az idegen nyelvű közleményhez nem fűződnek joghatások, csak tájékoztató jelleggel tehetők közzé.

Fel kell tüntetni azt az időpontot is, amikor a cég az elektronikus elérhetőséggel rendelkező, azt megadó hitelezőit elektronikusan tájékoztatta a közzétételről, a közlemény egyidejű megküldésével.

A közleményeket nem lehet eltávolítani

A közlemény tartalmát a közzétételt követően nem lehet módosítani. Kijavítani, illetve kiegészíteni lehet, de csak úgy, hogy külön kijavító közleményt kell közzétenni. A közzétett közlemények, és a cég adatai nem távolíthatóak el a cég honlapjáról, de a közzétételtől számított 2 év elteltével archívumba helyezhetők. Az archívumot a főoldalról a közlemény menüpont alatt kell elérhetővé tenni.

Amennyiben a közleményt a cég felhasználja a cégeljárásban, köteles közölni a közlemény elérhetőségének közvetlen url-jét, emellett azonban csatolnia kell a közzétett közlemény teljes szövegét is.

Lényeges előírás, hogy a társaság megszünteti a honlapját, vagy a közleményeit a jövőben nem kívánja a honlapon közzétenni, változásbejegyzési eljárás keretében valamennyi közzétett közleményt be kell nyújtania a cégbírósághoz.

Székhelyszolgáltató ügyvédek

Nem minden cég bérel irodát, és saját lakásába sem biztos, hogy bejelentené a céget, de az is lehet, hogy nincs is önálló lakása a tagoknak. Ettől még a cég működik, de nem bonyolít le olyan ügyfélforgalmat, vagy nem végez olyan tevékenységet, amihez külön irodára lenne szüksége. Ilyenkor megoldás a székhelyszolgáltatás, azaz egy bejegyzett ügyvédi irodába bejelenteni a céget.

Igaz, hogy az ügyvédi törvény már szeptembertől lehetővé teszi az ügyvédeknek a székhely szolgáltatást, az ezt szabályozó miniszteri rendelet csak novemberben lépett hatályba. A cég székhelyeként annak az ügyvédnek, illetve ügyvédi irodának a székhelye is bejegyezhető a cégjegyzékbe, amely a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak az átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról.

A székhelyszolgáltatásra ügyvédi megbízási szerződést kell kötni. A megbízási szerződésben meg kell határozni azokat az iratokat (azok fajtáit), amelyeket a székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani az ügyvéd. Ezek között mindenképpen szerepelnie kell legalább a cég cégiratainak, hatósági engedélyeinek, az adóhatósági adatbejelentéseknek, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolónak.

A megbízás csak akkor lehet határozott idejű, ha maga a cégalapítás is határozott időre szól. Az ügyvéd köteles tételes és naprakész iratjegyzéket és ingóságra vonatkozó jegyzéket vezetni azokról az iratokról és ingóságokról, amelyeket a székhely szolgáltatás alapján tart magánál.