Reálértéken maradhatnak a nyugdíjak

Az idén a magyar gazdaság belső és külső egyensúlya a vártnál jobban alakul, növekedése viszont nagyon lefékeződik és magas marad az infláció - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült legújabb előrejelzésében.

Az infláció 2006 nyarától kezdve gyorsult erőteljesen. Ez főleg a magas világpiaci olajár, valamint a magas agrárárak következménye - állapítja meg a GKI.

Októberben szeptemberhez képest még gyorsult is az áremelkedési ütem, s - főleg a gyorsan emelkedő benzinár miatt - ebben az idén már nem várható változás. Az év egészében 7,9 százalékos átlagos infláció várható.

A bruttó átlagkereset az év egészében mintegy 8,5 százalékkal, ezen belül az üzleti szférában csaknem 9,5 százalékkal, a költségvetési szektorban a második félévi, a tizenharmadik havi fizetés felének terhére "előrehozott" béremelés nyomán mintegy 6,3 százalékkal emelkedik. A nettó bérek növekedése ettől messze elmarad. Így a reálbér statisztikailag csaknem 4,5 százalékkal, a fehéredés - a széles körű adóelkerülés kezdeti visszaszorulásának - hatását is figyelembe véve az üzleti és a közszférában egyaránt mintegy 6 százalékkal mérséklődik.

A GKI szerint a nyugdíjak reálértéke összességében változatlan marad, a nyugdíjasok árindexével számolva viszont mintegy 2 százalékkal mérséklődik. A lakosság fogyasztása csaknem 2 százalékkal csökken.

A GKI szerint az euró árfolyama éves átlagban 251-252 forint körül lesz. A kamatcsökkentési folyamat megrekedt, a folytatás főleg a globális folyamatok függvénye.

A GKI szerint az államháztartási deficit az idén a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékára csökken. A mintegy 3 százalékpontos javulás egyik fele a bevételek emelkedéséből, másik fele kiadáscsökkenésből fakad, az utóbbi hasonló arányban az állami-önkormányzati beruházások, illetve a közszolgálati kiadások mérsékléséből.

A külgazdasági egyensúly is jelentősen javul. A külkereskedelmi áruforgalom hiánya az első háromnegyedévben a tavalyi 2 milliárd euróról 0,4 milliárd euróra csökkent. Az év egészében az áru- és szolgáltatási külkereskedelemben jelentős aktívum keletkezik.

A kutatóintézet szerint a jövedelemáramlások passzívuma ugyanakkor nő, nagyobbrészt a külföldi tőkeállományon keletkező profit, kisebb részt a kamatkiadások következtében. Mivel a tőkemérlegben a nettó EU-támogatások a tavalyi szinthez képest alig emelkednek, a magyar gazdaság külső finanszírozási igénye 4,5 milliárd euró, a GDP 4,4 százaléka lesz.