Önellátó lehet földgázból Magyarország

Sokat hallani Magyarország energiafüggéséről, a földgáz- és kőolajimporttól való kiszolgáltatottságáról. Ez azonban megváltozhat, mivel Makó mellett számos más területen zajlanak ígéretes kutatások az értékes energiahordozók után. A szakértők által becsült készletek nagyságrendje alapján önellátók lehetünk földgázból.

Újabb, jelentős lelettel kecsegtető kutatások indulnak Magyarországon kőolaj és földgáz után. Bár az utóbbi időben némileg csökkent a folyékony energiahordozó ára, a tartósan emelkedő tendencia miatt ma már olyan technológiák alkalmazása is kifizetődő, amelyek korábban gazdaságtalanná tették volna a kitermelést.

Az év első felében az ország egyik legnagyobb szénhidrogén lelőhelyén, Szolnok környékén indulnak mérések és kutak fúrása. A térség a makói régiótól északra helyezkedik el, és jónéhány ezer négyzetkilométert fed le. Számos lehetőséget azonosítottak már eddig a Szolnok-blokknak nevezett területen, legkevesebb 10 kutatási területet határoztak meg itt. A tekintélyes Scotia nemzetközi készletelemző szerint a makói árokban talált hatalmas gázkincs 80 százaléka is a Szolnok nevű geológiai formáción alapul.

Míg azonban a makói gázkincs nem hagyományos földtani szerkezetben, hozzávetőleg 6 kilométeres mélységben helyezkedik el, addig a most kezdődő fúrások 1400 és 2250 méter mélység közé hatolnak majd le. Szolnok környékén már régebben is komoly kitermelés folyt, de mivel igencsak nagy területről van szó, még mindig lehet az olaj- és gázcégek által nem érintett pontokat találni. Ráadásul a kitermelői technológia is sokat fejlődött az utóbbi időben, és speciális eszközállományú és tudású külföldi cégek sem régóta vannak jelen az országban.

Nemzetközi vállalkozásban

Ilyen cégeknek számítanak a Szolnoktól délre munkálkodó vegyesvállalat résztvevői is, amelyek 2008 első felében kezdik a fúrásokat a körülbelül 170 négyzetkilométeres területen. A joint venture vezetője az egyesült államokbeli Toreador Resources, amely 2005-ben jelent meg Magyarországon, és Szolnok mellett Tompa térségében is kutat. A szolnoki projektben társai brit, kanadai és magyar szakmai cégek, rajtuk kívül egy befektető vesz részt a Szolnok blokk munkálataiban.

A projekt teljes költségét a Toreador négy partnere finanszírozza, a Toreador 25 százalékos részesedést tart meg. A Toreador már korábban is fúrt próbakutakat a régióban északabbra kisebb-nagyobb sikerrel, a mostani terület viszont még majdhogynem érintetlen. A vegyesvállalkozásban résztvevő cégek egyébként nem számítanak nagy szereplőnek a világ energiapiacán, ám együtt már komoly szakmai potenciált képviselnek - olyat, amely itthon még nemigen látott technológiát képes bevetni a kutatásban.

A Toreador magyarországi kutatási területei

Forrás: Toreador Resources

Hogy komolyabb remények fűződnek az itteni munkálatokhoz, azt a nálunk szokásos titkolózás is alátámasztja. A Toreador magyarországi tevékenységeit - így a szolnoki projektet is - a Toreador Hungary Kft. irányítja. Szerettünk volna egy-két konkrét kérdést föltenni az üggyel, azon belül is elsősorban a remélt nagyságrenddel kapcsolatban, ám amikor kifejtettük, hogy milyen témában keressük őket, a titkárnő számonkérő hangsúllyal az iránt érdeklődött, hogy erről honnan tudunk. Amikor közöltük vele, hogy az interneten több külföldi szakmai portálon, és a projektben résztvevő cégek honlapjain is lehet olvasni a megállapodásról, átkapcsolt a magyarországi iroda vezetőjéhez, azzal a megjegyzéssel, hogy ő "úgysem fog nyilatkozni". Az úriember sajnálkozva ugyan, de bevallotta, hogy nem áll módjában részleteket közölni a munkálatokról, és hogy az eredményekről majd értesülhetünk a közleményükből.

Konkrét elutasításban ugyan nem volt részünk a vegyesvállalatba elsőként belépő Ascent Resources részéről, ám a cég londoni sajtófelelősét egyszer sem sikerült irodájában találnunk, annak ellenére, hogy számos alkalommal kerestük. A magyar résztvevő, amely ugyancsak egy földtani kutatásokra szakosodott vállalat, szintén nem volt túlzottan bőbeszédő, megkeresésünkre ők is a projektvezető cég magyarországi fiókvállalatához irányítottak.

Szénhidrogén koncessziók Magyarországon

Forrás: Ascent Resources

A vegyesvállalatba a brit Ascent Resources és a kanadai Contact Exploration is beszállt, mindegyikük szénhidrogénkészletek felkutatására specializálódott. A megállapodás értelmében az Ascent a két próbafúrás és a szeizmikus mérések - amelyeknek becsült teljes anyagi vonzata 6,5 millió euró (körülbelül 1,6 milliárd forint) - költségeinek 36,67 százalékát állja majd, és a brit cég ezáltal 27,5 százalékos részesedést szerzett a projektben. Az Ascent nem mellesleg más magyar területeken is tevékenykedik, a nyírségi Penészlek fejlesztés mellett a tavalyi év során magyar leányvállalatán, a PetroHungaria Kft.-n keresztül együttműködési megállapodást kötött a Mollal a Nagykanizsához közeli Bajcsa-mező újraélesztésére.

A Toreador által irányított projektbe a múlt év végén belépett az eleddig kizárólag Kanadában kutató Contact Exploration is, továbbá egy magyar kutatócég, valamint egy magánbefektető társaság is. A Contact is részt vesz a kutak fúrásában és az adatgyűjtésben, és a költségek 21,67 százalékát, 1,4 millió eurót fizetve 16,25 százalékos részesedést szerzett a projektben. A kanadai cég hazájában hasonló projekteket is végez, amikor már ismert, de "a nagyobb figyelmet eddig elkerülő", kis mélységben található készletek után kutat, amelyekhez kedvező infrastruktúra, és vonzó koncessziós rendszer kapcsolódik. A cég szerint "jelentős" tartalékra találhatnak, és a termelés a technológia felhasználásával gyakorlatilag nulláról emelkedhet magas szintre egy olyan területen, amely "eddig nem látott modern technológiát" - olvasható a cégnek a vegyesvállalatba való belépést bejelentő közleményében.

Akár exportálhatunk is

Jelenleg is több tíz cég rendelkezik kutatási engedéllyel az országban, és sikeres mérések, próbafúrások után akár azt az alaptételt is megdönthetik, miszerint Magyarország energiahordozókban szegény ország. Bár az ezek után is túlzásnak tűnik, hogy mi fogjuk megtölteni gázzal a még csak tervezés alatt álló Nabucco vezetéket, ám ha újabb sikeres fúrások történnek, Magyarország elvben gázexportőr országgá is válhat.

Az óriási makói gázkincs létezése már tény, itt csak az a kérdés, hogy milyen sikerrel végzik el a kitermeléshez szükséges, meglehetősen bonyolult műveleteket a mélyben. Önmagában csak a makói készlet egy évszázadra is biztosíthatná a magyar gázellátást; persze a kitermelő cégen múlik elsősorban, hogy hol értékesíti az energiahordozót. Mindenesetre, már pusztán a kitermelt gáz után az államnak fizetendő bányajáradék is óriási összeg lenne.