Posta helyett internet a bíróságoknál is

Hamarosan elektronikus úton kézbesíthetik a bíróság által küldött hivatalos iratokat is. Az új rendszert egyelőre csak a cégeljárásokban vezetnék be, az igazságügyi tárca által kidolgozott szabályok ugyanakkor a későbbiek során a többi eljárásban ugyancsak alkalmazhatók lesznek.

Az egyszerűség és a gyorsaság mellett nyilván költségtakarékossági szempontok is indokolják, hogy a hagyományos, papír alapú küldemények helyett a bíróságok is mihamarabb áttérjenek a modern és manapság már meglehetősen biztonságosnak tekinthető elektronikus eljárásra.

Ahhoz azonban, hogy az elküldött iratok átvételéhez joghatás is fűződjön, elengedhetetlenül szükséges, hogy a bíróság hitelt érdemlően tudomást szerezzen az elektronikus okirat szabályszerű átvételéről, illetve, hogy az át nem vett iratokkal kapcsolatban megállapíthassa a kézbesítési vélelem beálltát. Ezen alapkövetelményekre tekintettel dolgozta ki az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium az elektronikus kézbesítésről szóló törvény tervezetét.

Idén júliustól a cégbírósági eljárásban vezetnék be elsőként az elektronikus kézbesítést. A szaktárca tervei szerint jövő nyártól a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslatok peres szakaszában, majd a kiemelt jelentőségű beruházásokkal kapcsolatos peres eljárásokban is kötelezővé tehetik az új rendszert.

Az át nem vett küldemény is kézbesített

A hivatalos iratok kézbesítésének jelenleg is szigorú a rendje. A fontosabb bírósági határozatokat, így például az ítéletet, bizonyos végzéseket (e körbe tartozik az idézés is) kézbesítés útján kell ugyanis az érintettekkel közölni. A kézbesítéshez joghatás fűződhet akkor is, ha az irat az érintetthez nem is jutott el.

A polgári eljárásokban alkalmazandó előírások szerint a bírósági iratokat főszabályként postai szolgáltató útján kell kézbesíteni. Az így megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha pedig a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett a küldeményt nem vette át (úgynevezett "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).

Ügyfélkapu és tárhely

Az elektronikus kézbesítés alapkövetelményeinek - a szabályszerű átvétel és a kézbesítési vélelem megállapíthatóságának - a hétköznapi életben használt levelezési rendszer nem felel meg. Éppen ezért a kézbesítést nem az érintett e-mail címére, hanem az úgynevezett kézbesítési szolgáltató által működtetett tárhelyre kell teljesíteni. (Ilyen rendszer működik az elektronikus adóbevallásoknál is.) A tárhelyet a szolgáltató tartja fenn a címzett számára, ide helyezhetők el a neki szóló hivatalos küldemények.

Fontos megjegyezni, hogy a küldemény tartalmát csak az elektronikus tértivevény visszaküldése után lehet megismerni (azaz ekkor lehet csak magát a levelet kinyitni). Emellett lehetőség van ugyanakkor arra, hogy a küldemény érkezéséről az e-mail címére vagy a mobiltelefonjára az érintett értesítést kapjon. A tárhelyhez az ügyfélkapu rendszerén keresztül lehet eljutni. Ha erre öt munkanapon belül nem kerül sor, a rendszer automatikus értesítést küld a bíróságnak. Az értesítés alapján kerülhet sor a kézbesítési vélelem megállapítására.

Cégügyek intézése kizárólag elektronikusan

A cégeljárásban 2005 szeptemberében vezették be az elektronikus ügyintézést. Első körben a részvénytársaságok, illetve bizonyos esetekben a korlátolt felelősségű társaságok élhettek az új technikai lehetőséggel.

A következő év nyarától minden gazdasági társaság, 2007. elejétől pedig valamennyi cég, köztük a szövetkezetek és az egyéni cégek számára is biztosították az elektronikus út használatát. Az idei év közepén zárul le a folyamat. Júliustól ugyanis kizárólag elektronikus úton lehet majd a cégbejegyzési és a változásbejegyzési kérelmeket benyújtani.