Adócsökkentés fehérítené a gazdaságot

Ha Magyarország nem akar végleg leszakadni, ha nem akarja, hogy az utolsó helyeken álljon a legtöbb gazdasági mutatót tekintve Európában, és tisztességes versenyt szeretne, akkor most gyökeresen át kell alakítania a költségvetési rendszerét - mondta az [origo]-nak Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója.

Oszkó egyike annak a négy vezetőnek, akik a nemzetközi tanácsadócégek nevében adó- és járulékcsökkentési javaslattal, illetve költségvetési átalakítási programmal álltak elő az elmúlt hetekben. Az 1100 milliárdos csomagot - amelynek célja Oszkó szerint az ország versenyképességének növelése és a feketegazdaság visszaszorítása - több év alatt tartják bevezethetőnek.

Ennyivel, tehát 1100 milliárddal csökkentenék ugyanis az állami elvonásokat. Oszkó szerint azonban nem rövidtávú programról van szó, a költségvetésben nem akarnak hirtelen ekkora lyukat vágni, hanem filozófiaváltást látnának szívesebben. Azt szeretnék elérni, hogy az állam szerepe ne növekedjen a megtermelt nemzeti jövedelem elosztásában.

40 százalékos az újraelosztás

Magyarországon ma minden megtermelt száz forintból negyvenet oszt el a kormány, a parlament vagy az önkormányzatok, illetve más állami szervek. A nálunk sokkal versenyképesebb Szlovákiában ez az arány elképesztően alacsony, 29 százalékos.

Ám Oszkó nem ezt a példát állítja a magyar döntéshozók elé, mert északi szomszédunknál, amikor végrehajtották e reformokat, súlyos szociális konfliktusok keletkeztek. (Bár a rendkívül dinamikus szlovák gazdasági fejlődés ezt ma már ellensúlyozni tudja.) Éppen ezért inkább Lengyelországot és Csehországot említette, ahol 34-35 százalékos a központosítás aránya - és egyébként kisebb a gazdasági növekedés, mint Szlovákiában.

Csökkenteni kell az állam szerepét

A Deloitte vezetője emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás egyik gazdasági alapvetése volt, hogy csökkenteni kell a nem túl hatékony állam szerepét az újraelosztásban, a jövedelmek redisztribúciójában. Minthogy azonban ez alapvető politikai érdekeket sért, a politikai osztály privilégiumait csorbítja, nem meglepő, hogy a nyár vége felé kialakított közös tanácsadói javaslatot még aznap kapásból elutasította a Pénzügyminisztérium.

Ha ugyanis csökkennének az adóbevételek, a központi költségvetés kevesebbet venne el a magángazdaságból, kevesebb jutna presztízsberuházásokra, hatalmas kormányzati beszállításokra, megrendelésekre az úgynevezett "pártholdudvarok" környékén. A multinacionális cégek is leépíthetnék végre a kormányzati "kapcsolattartóikat", sőt hovatovább a nagy nemzetközi tanácsadóknak is kevesebb dolguk lenne, ha bevezetnék az éppen általuk javasolt intézkedéseket.

Ingatlanadó jöhet?

A tanácsadók ugyanis átlátható, egyszerű adórendszert, csökkenő adó- és járulékterhet javasolnak, miközben bevezetnék az ingatlanadózást, amely világszerte az egyik legkönnyebben beszedhető és legegyszerűbben ellenőrizhető adónem.

Érdekes viszont, hogy a javaslattevők eltörölnék az iparűzési adót, amely még az ingatlanadónál is jobban ellenőrizhető, és rendkívül jól behajtható, hiszen a cégek árbevételétől, és nem pedig a nyereségüktől függ. Ám ezt az adót nem a magánszemélyek fizetik, hanem a cégek, ezért a tanácsadók az élő munka költségeinek csökkentése miatt az eltörlését javasolják.

Szélesítenék az adózók körét

Heves reakciókat váltott a négy nagy nemzetközi adótanácsadó cég vezetőinek azon javaslata is, ami az adózók körének kiszélesítéséről szól. Így megadóztatnák például a minimálbért - bár ez szerintük nem járna az érintettek jövedelmének csökkenésével. Nem szabad a bért az összjövedelemmel keverni - magyarázta Oszkó az [origo]-nak. (Márpedig azt nem írnák elő a tanácsadók, hogy a jelenlegi minimálbéresek jövedelme ne emelkedjen annyira, hogy az összes bevételük elérje a korábbi nettó keresetet.)

Arra van ugyanis szükség a tanácsadók szerint, hogy a legtöbb munkavállaló ne az adómentes minimálbéren legyen bejelentve, ne kényszerítsék különböző adóelkerülési taktikákra a cégeket, hanem mindenki a valós jövedelme után adózzon.

A hatékonyság nálunk ügyeskedésen alapul

Jelenleg egy cég kreativitása nem az üzleti lehetőségek kihasználásában jelentkezik Magyarországon, hanem az állami szabályozás kijátszására törekednek a vállalatok. Vagyis a hatékonyság nem valódi innováción, hanem ügyeskedésen alapul. Magyarország számára ez a hosszú távú versenyhátrány - mondja a tanácsadócég vezetője. Mindez - tehetjük hozzá - a balkanizálódást vagy a délolasz fejlődési pályát vetíti előre, egészen pontosan a "nem-fejlődés" pályáját.

Mindezek után eltörölnék a tanácsadók a vállalatokat sújtó 4 százalékos különadót, csökkentenék az osztalékot terhelő forrásadót. 2009-ben a munkáltatói járulékokat összesen 13 százalékkal csökkentenék, a munkavállalói járulékot 3 százalékkal emelnék, és a ma havi 1950 forintos egészségbiztosítási hozzájárulást (eho) 8000 forintra növelnék. Ez utóbbit egyébként a munkáltató fizeti. Ezek az intézkedések a cégek terhelését csökkentenék (átlagosan), miközben a magánszemélyek ingatlanadót is fizetnének. Az ingatlanadót egyébként le lehetne vonni a személyi jövedelemadó egy részéből a javaslat szerint.

Csökenne az szja kulcsa

Az ingatlanadó mértéke 0,5 százalékos lenne a tanácsadók szerint. Ez a közteherviselés kiszélesítéséhez vezethetne, hiszen olyan vagyonok után is fizetnének ezentúl adót a tulajdonosok, amelyek után eddig ezt nem tették. Az ingatlanadó egyértelműen politikai döntés kérdése - magyarázta Oszkó -, gazdasági szükségszerűségét amúgy senki sem vitatja.

Szintén fontos Oszkó szerint, hogy 15 millió forintig csökkenne a személyi jövedelemadó kulcsa, méghozzá 20 százalékra. Efölött 30 százalék lenne az adókulcs. Vagyis az átfogó javaslatok érdekeltté tennék a cégeket a munkavállalók bejelentésében. És ha már bejelentették őket, akkor már adóznának is utánuk. Ez részben tehát a gazdaság kifehérítéséhez is vezethetne - magyarázta a Deloitte első embere. Az ekhót és a különböző kedvezményes személyi adózási rendszereket megszüntetnék a tanácsadók, ahogyan a cégek adóelkerülési lehetőségeit is szűkítenék - ha valaki, hát ők tudják, hogy ez mit jelent a mai gyakorlatban.

A versenyképességet veszélyezteti a feketegazdaság

A közteherviselés kiszélesítése hosszabb távon hatalmas eredmény lenne, hiszen így csökkenthetők lennének az egy főre eső adó- és járulékterhek. Ismeretes, hogy ma a lakosság alig egyharmada fizeti be az állami elvonások döntő többségét, miközben hatalmas a papíron inaktívak, eltartottak aránya. Persze ez utóbbiak közül nagyon sokan dolgoznak, de nem a legális gazdaságban, hanem a szürke zónában.

Oszkó szerint Magyarország versenyképességét veszélyezteti immár a feketegazdaság kiterjedése, és ez nyilvánvalóan összefügg a túlzott kormányzati elvonásokkal. Ebből az ördögi körből - kevés adóalap, nagyobb elvonás, ami megint csak az adóelkerülést növeli - jelentene kitörést a gazdasági tanácsadó javaslata.