Eltűnőben a magyarok béremelése

A munkanélküliség magas szinten ragadt be, az ipar visszaesik, a kiskereskedelmi forgalom erősen csökken, az export dinamikája lassul, a kormány mégis pozitív trendfordulót lát, elsősorban a GDP bővülése és a bérnövekedés miatt. Ez utóbbinak eredt a nyomába az [origo]. Kiderült, hogy nagyon sokan elvesztették a munkájukat, és csak az állásukat megtartók keresnek minimálisan többet, reálértéken körülbelül fél százalékkal. Így a teljes lakosság összjövedelme nem emelkedett, ezért sem meglepő a belső fogyasztás visszaesése.

Idén a második negyedévben a magyar GDP 2,2 százalékkal bővült, az első félév egészében pedig 2 százalékos volt a növekedés. A kormányszóvivő ezek után trendfordulóról beszélt, amit Budai Bernadett a reálkeresetek emelkedésével is magyarázott. Az elemzők azonban kevésbé lelkesek Magyarország teljesítményétől. Tegyük hozzá: még a Magyar Nemzeti Bank sem elégedett, és figyelmeztet a gazdaság negatív kilátásaira.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint idén az első félévben a nettó keresetek 7,3 százalékkal emelkedtek, a reálkeresetek 0,5-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. (Ez azt jelenti, hogy az infláció 6,8 százalékos volt.) Némi ellentmondást jelez azonban, hogy a reálkeresetek növekedését nem követte a kiskereskedelmi forgalom bővülése. Sőt, ez utóbbi - a naptárhatást is figyelembe véve - jelentősen, 2,2 százalékkal vissza is esett az első félévben.

Jó hír-e a gyógyszerfogyasztás növekedése?

A legfrissebb részletes adatokból kiderül, hogy kevés az ok a bizakodásra: a kiskereskedelemben ugyanis az iparcikkek jelentősen, 2,3 százalékkal mérséklődő forgalmat mutattak, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem pedig 1,6 százalékkal zsugorodott.

Az országban egyetlen árucsoport volt kelendő: ez pedig a gyógyszerek és az illatszerek kategóriája, ami szintén nem túl hízelgő, inkább egyfajta "társadalmi diagnózis" lehetne. (A gyógyszerforgalom megugrása a vizitdíj eltörlésével és néhány ágazati szabály változásával függ össze nyilvánvalóan.)

Hová tűnt a béremelkedés?

Általában azonban a kormány által emlegetett bérnövekedés "eltűnt" a gazdaságban. Az [origo] ennek nézett utána. A megfejtést a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal adta meg.

Az MNB inflációs jelentéséből kitűnik ugyanis, hogy a bérek ugyan növekedtek, de a lakosság összjövedelme egyáltalán nem, pontosabban stagnált. Az embereknek tehát lehet több a bérük, de a pénzük azért nem, mert egyrészt a béren kívüli juttatásaik csökkentek, másrészt nagyon nagy a munkanélküliség. A munkaerőpiacról egyre többen vonulnak ki, a KSH szerint 7,5 százalékkal volt nagyobb most az állás nélküliek száma, mint tavaly. (Csütörtöki hír szerint 7,5 százalékos a munkanélküliség, ami 0,1 százalékkal azért jobb, mint az előző havi adat, és az év elejéhez képest félszázalékos javulás, de a tavalyi hasonló időszakhoz képest igen kedvezőtlen a mutató.)

Negatív gazdasági kilátások

A kedvezőtlen konjunkturális helyzetre is kitér a központi bank inflációs jelentésében, tehát a kormány egyelőre hiába beszél trendfordulóról, ilyesmiről szó sincs az MNB-dokumentumban.

A jegybank szerint csak rövid távon jók a kilátások ugyanis: "Prognózisunkban a gazdasági növekedés igen lassú élénkülését valószínűsítjük. Arra számítunk, hogy a belföldi felhasználás élénkülése az exportkonjunktúra lassulásánál némileg erőteljesebbnek bizonyul majd. Míg a rövidtávú növekedési kilátásoknál a korábban vártnál lassabb külső konjunktúra és a visszafogott belföldi felhasználás hatását az igen kedvező mezőgazdasági teljesítmény kompenzálhatja, májusi jelentésünkhöz képest alapvetően negatívabban látjuk a hosszabb távú növekedési kilátásokat."

A jegybank hangsúlyozza: "Egyrészt a kedvezőtlenebb külső konjunktúra és a forint árfolyamának erősödése a nettó export növekedési hozzájárulását mérsékli. Másrészt a tartósan magas olajárszint és a csökkenő foglalkoztatás a belföldi felhasználás élénkülését is visszaveti. Számottevő kockázatát látjuk annak, hogy az európai lassulás jelentősebb lesz az általunk feltételezettnél, ami a hazai növekedési pályában is érzékelhető lefelé mutató kockázatot jelent."

Ezt erősíti az általunk megkérdezett szakértők véleménye is. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője - aki az elemzők között a legjobb becslést tette a legutóbbi GDP-alakulásra a publikálás előtt - szerint szó sincs trendfordulóról. Abban pedig Suppan szerint végképp nem lehet bízni, hogy az időjárás minden évben "több százalékkal jobb lesz", és akkor a mezőgazdaság megint kisegíti az egész ország gyenge teljesítményét.

Magától növekszik a gazdaság

Az, hogy nem vezettek be újabb megszorításokat, már önmagában is elég ahhoz, hogy némileg "magától" növekedjen a gazdaság - jegyezte meg az elemző. Az [origo]-nak nyilatkozva Suppan kijelentette: a GDP egyetlen összetevője sem növekszik két százaléknál jobban, már csak ezért sincs ok trendfordulóról beszélni. "Örülhetünk, ha az év végre tartjuk a kétszázalékos bővülési ütemet" - mondta.

Az export dinamikája lassul, a kiskereskedelem már most visszaesik, tehát a belső fogyasztás sem indukál nagyobb növekedést. Legfeljebb a raktárkészletek, az eladatlan áruk mennyisége nőhet - mondta ironikusan az elemző, aki szerint csak ez húzhatja felfelé jelenleg a magyar gazdaságot.

Lassú trendforduló?

A legsúlyosabb probléma azonban Nyugat-Európa lassulása lesz. Attól lehet tartani: ki kell mondani technikai értelemben is, hogy recesszió van az eurózónában. (Ez két egymás utáni negyedév negatív növekedését jelentené.) Erre utalnak a rendkívül rossz német bizalmi indexek és exporthoz kapcsolódó mutatók, továbbá a brit és a spanyol ingatlanválság.

Az USA-ból kiindult jelzálogválság nyomán most az a kérdés, hogy Európa kiheveri-e, és ha igen, akkor milyen gyorsan ezt a krízist. Márpedig az európai nagy gazdaságok visszaesése mindenképpen negatívan hat Magyarországra is - hangsúlyozta Suppan.

Barcza György, a K&H vezető elemzője szerint ha trendfordulót lát a kormány, akkor az igencsak lassú. A korábbinál ugyan a GDP-növekedés nagyobb a második negyedévben. A kiskereskedelmi forgalom visszaesése azonban mutatja, hogy az élénkülés még nem túl erőteljes.