Átalakítás előtt a csődtörvény

Az adós és a hitelezők nagyobb lehetőséget kapnak arra, hogy reorganizálják a fizetésképtelen céget - ez a legfontosabb változás a csőd- és felszámolási eljárásról szóló törvénymódosító javaslatában, amelyet az igazságügyi és rendészeti miniszter terjesztett a parlament elé, és amely hétfő óta olvasható az Országgyűlés honlapján.

Jelenleg Magyarországon a megroppant cégek reorganizálására szolgáló csődeljárások száma elenyésző, így az ilyen társaságok szinte teljes számban felszámolásra kerülnek. Egy felmérés szerint a hitelezők a követeléseik mintegy 2 százalékát kapják meg a felszámolás végén.

A módosítás arra irányul, hogy a csődeljárás legyen a jellemző, és csak ha a reorganizáció lehetetlen, vagy meghiúsul, akkor kerüljön sor felszámolásra. A bírósághoz megérkező csődkérelem azonnali, de ideiglenes fizetési moratóriumot eredményez az adós javára. A bíró egy napon belül közzé teszi a Cégközlönyben a csődeljárást, és akkortól a cég neve mellett a "cs.a." betűk szerepelnek. Jövő júniustól a csődbejelentés és minden egyéb hivatalos eljárás elektronikusan folyik majd.

A bíró további 5 nap alatt megvizsgálja a csődkérelmet, és ha azt helyben hagyja, akkor az adós - immár véglegesen - 80 nap fizetési haladékot kap. Ez alatt kell a hitelezőknek megállapodniuk a reorganizációban, de a hitelezők ezt az időszakot egy évre hosszabbíthatják. A hitelezőknek nem kell egészében egyetérteniük, a követelésekhez mért többség szava dönt. A moratórium alatt a céget a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő ellenőrzi.

A felszámolási eljárás kevésbé változik. Új elem, hogy ha a cégvezetők nem tudják az iratanyagot átadni a felszámolónak, akkor a felszámolás költségét nekik kell megfizetniük.