Magyarországnak is betesz a hitelválság

A magyar gazdaság növekedési kilátásait is rontja az amerikai pénzügyi mentőcsomag kongresszusi elutasítása miatt elhúzódó pénzügyi válság  az MTI által megkérdezett szakértők szerint.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint tanácstalanságot okozott a piacon a javaslat elutasítása, amelynek elfogadását szinte biztosra vették. Hozzátette: a 700 milliárd dolláros mentőcsomag csak átmeneti enyhülést hozott volna a pénzügyi szektorban, az elhúzódó recessziót azonban nem tudta volna megakadályozni. Az elemző valószínűnek tartotta, hogy hamarosan újabb csomag készül, de mint mondta, az időzítés a közelgő amerikai választások miatt sem kedvező.

A gazdasági recesszió Magyarország fő exportpiacain rontja a magyar növekedési kilátásokat is, ezért Török Zoltán a GDP-re vonatkozó 2009-es növekedési előrejelzését 2,8 százalékról 2-2,5 százalékra csökkentette.

A pénzügyi válság nyomán lassuló növekedés kedvezően hat viszont az inflációra, a globális inflációs nyomás mérséklődik, várhatóan a magyar fogyasztói árak növekedési üteme is 4 százalékra csökken jövőre - tette hozzá. Az elemző a bizonytalan helyzet miatt úgy vélte, hogy a jegybanki alapkamat csökkentése még várat magára. Az elemző legkorábban 2009 első negyedévének végén számít monetáris lazításra.

Nem elég hatékony a rendszer

A pénzügyi válság alapvető tanulsága, hogy a szabályozás és a felügyeleti rendszer nem volt elég hatékony ahhoz, hogy időben feltárja a felelőtlen kockázatvállalást; ezzel szembe kell nézni és megtenni a szükséges változtatásokat - nyilatkozta Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

A felügyeleti tevékenységet a főtitkár szerint sokkal nemzetközibbé kellene tenni és a felügyeleti kultúrákat közelebb kellene hozni egymáshoz. Jelentősek az eltérések abban, hogy ki, milyen módszerekkel felügyel, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a felügyelés nem kellően hatékony. A nemzetközi normák többé-kevésbé azonosak, de az EU és az Egyesült Államok gyakorlata között lényeges különbségek vannak - mondta Nyers Rezső.

A főtitkár szerint a magyar hitelezési gyakorlat alapvetően különbözik az amerikaitól és az angoltól. Míg náluk a hitel értéke 10-20 százalékkal meghaladhatja a lakásét, Magyarországon a hitel/fedezet arány jellemzően 70 százalék. Erre vonatkozóan évek óta érvényben van egy ajánlás, amit a bankok betartanak, a fogyasztók pedig bírálnak. Most bebizonyosodott, hogy az óvatosság mindig indokolt, akkor is, amikor látszólag minden rendben van - tette hozzá.

További eltérés, hogy az Európai Unióban a szabályozás eddig is törekedett arra, hogy ugyanazon kockázatokra ugyanazon szabályok vonatkozzanak, szemben az Egyesült Államokkal, ahol a befektetési bankokra vonatkozó szabályok sokkal megengedőbbek voltak. Európában elképzelhetetlenek olyan tőkeáttételek, mint a csődbe ment amerikai befektetési bankoknál tapasztalható volt - jelentette ki.

Drágábbak lesznek a pénzügyi források

A főtitkár rámutatott: a magyar pénzügyi szektor forrásainak jelentős része külföldről, a bankközi piacról származik. A külföldi szerepvállalás elengedhetetlen a fedezeti műveletek végrehajtásához is. A válság következtében azonban a bankok közötti bizalom szétfoszlott, a piac likviditása a súlyos veszteségek következtében rendkívül beszűkült. Nyers Rezső szerint ennek már komoly következményei vannak: a bankok nehezebben és drágábban jutnak hozzá a növekedésükhöz szükséges pénzügyi forrásokhoz. Ez az utóbbi egy-másfél évben már tapasztalható volt, a forrásköltség 1,5 százalékponttal növekedett, s további emelkedés sem zárható ki - mondta.

Úgy vélekedett, hogy a költségnövekedés egy részét a rendkívül erős verseny miatt nem hárítják tovább ügyfeleikre a bankok, de a hitelek drágulnak és a forrásszűke miatt szigorodnak a feltételek. Az utóbbi abban mutatkozhat meg, hogy a bankok alaposabban megvizsgálják az ügyfelek hitelképességét, jobban megkövetelik a fedezetet vagy az eddiginél rövidebb futamidőre hiteleznek.

A főtitkár szerint nehezebb és lassúbb lesz a csökkenő kamatpályára való rátérés. Ha a jegybank csökkenti is az alapkamatot, a bankoknak nehéz lesz követniük, mert a banki kamatokat meghatározó pénzpiaci kamatok nem fognak olyan mértékben süllyedni, ahogy a jegybank az alapkamatot az inflációra tekintettel mérsékelni fogja.

Elkerülhetetlen egy új mentőcsomag

Vértes Andrásnak, a GKI Gazdaságkutató elnökének megítélése szerint bár a világban zajló pénzügyi konszolidáció, és az amerikai segélycsomag kongresszusi elutasításának magyarországi hatásai ma még pontosan nem látszanak, de a növekedési kilátásokat mindenképpen rontják.

Vértes András a jegybankok gyors, összehangolt kamatcsökkentését elképzelhetőnek tartotta, de úgy vélte, az csak rövid távon hathat, ezért nem kerülhető el egy újabb mentőcsomag összeállítása.

Hozzátette, hogy a pénzügyi válság sokkal súlyosabb, kiterjedtebb lett, mint korábban gondolták, ami nagyfokú bizalomvesztéshez és a likviditás szűküléséhez vezetett. Mindez világszerte rontja a növekedési kilátásokat, módosítja az adóprogramokat, egyes országokban még adóemelés is elképzelhető - tette hozzá.