Kényszerpálya vár Magyarországra

A bankrendszer működőképessége fennmaradt ugyan, a hitelezési hajlandóság azonban összeszűkült, általános finanszírozási nehézségek állnak fenn. A pénzügyi intézmények veszteségei hatalmasak, a tőzsdei árfolyamok tovább zuhannak, recessziós folyamat alakult ki - áll a GKI jelentésében.

A pénzügyi válság miatt egyebek mellett az amerikai háztartások túlzott adósságállományának leépítése folyik, ami minden befektetési eszköz (részvény, kötvény stb.) árának esésével jár a világ szinte minden országában. Eközben az USA-ban és több nyugat-európai országban jelentős a bankcsődök kockázata. A helyzetet súlyosbítja a bankrendszeren belüli bizalmatlanság. Emiatt világszerte erősödött a recessziós, sőt depressziós veszély.

A pénzügyi piacokra irányuló nyomás ugyan javult a likviditás a bankközi piacokon, a hitelválság időtartama azonban még rendkívül nagy hibahatárral sem prognosztizálható. A GKI nagy ingadozásokra számít, de az egyirányú romló, zuhanó trend valószínűleg már nem lesz hosszabb ideig jellemző.

A pénzügyi bizonytalanság és a hitelfeltételek romlása visszaveti a lakossági fogyasztás és az üzleti beruházás bővülését, aminek növekedésfékező hatása a kivitelben is megjelenik. Mindezek alapján erőteljesen lassul a világgazdaság növekedési üteme. Még a viszonylag optimistább prognózisok szerint is az USA GDP-dinamikája a 2007. évi 2 százalékról 2008-ban 1,5 százalékra mérséklődik, 2009-ben stagnál, az Európai Unióé 3,1 százalékról 1,6-ra, illetve 2009-re 0,5 százalékra lassul.

A pénzügyi pánik a GKI szerint Magyarországot súlyosan érinti. GDP-arányosan az államháztartási hiányunk idén magasabb lesz a többi EU-tagországénál, a visegrádi országok között pedig a legnagyobb.

Kényszerpálya

Nagy a valószínűsége annak, hogy 2008-2009-ben a magyar gazdaság a konvergenciaprogramban - ezekre az évekre a tervezettől lényegesen eltérő, főleg a súlyosan megromlott világgazdasági körülmények által meghatározott és az egész Európai Unióra jellemzővé váló - kényszerpályára kerül. Ennek fő jellemzője, hogy a belső és külső pénzügyi egyensúly - kényszerűen - még a korábban szándékoltnál is erőteljesebben javul, a gazdaság viszont lényegében stagnál, a munkanélküliség nő, a foglalkoztatás csökken.

Az EKB-tól kapott és az IMF-től várható források a hazai devizatartalékokkal együtt olyan összegre rúgnak, amely akár hosszabb időn át is lehetővé teszi az államadósság megújítását új piaci hitelfelvét nélkül is. Így a forint elleni spekulációs támadás értelmetlenné válik és középtávon a piacok megnyugvása valószínű.

Elhúzódó recesszió jöhet

A következő hónapokban és 2009-ben a kül- és belföldi kereslet várhatóan csak nagyon szerényen vagy egyáltalán nem emelkedik. A hitelhez jutás a korábbinál tartósan nehezebbé válik és a növekedési kilátások igen borúsak. Az előrejelzők - például az IMF - legkorábban 2009 II. félévében tartanak lehetségesnek némi javulást, de egy elhúzódó recessziót sem lehet kizárni.

Az EU jövőre várható stagnálás közeli állapota beszűkíti a magyar export lehetőségeit. A bizonytalan perspektíva és drága hitel visszafogja a beruházási tevékenységet. Az EU fejlesztési támogatásai részben csak az állami források helyettesítésére lesznek képesek, a lakásépítés pedig várhatóan visszaesik. Komoly piaci konszolidáció valószínű az építőiparban és az ingatlanszektorban.

A fogyasztói keresletet behatárolja, hogy a reálbérek idei szerény emelkedését jövőre legfeljebb stagnálás körüli állapot követi, a hitelfelvétel erősen fékeződik, miközben jelentős összeget köt le a korábbi hitelek törlesztése. A magas kamatok és a növekvő bizonytalanság erősítheti a megtakarítási hajlandóságot (főleg gyorsan mobilizálható eszközökben, például rövid lekötési idejű bankbetétekben, majd állampapírokban).

A gazdasági növekedés 2008-ban már csak 2 százalék körül várható (még szeptemberben is 2,7 százalékot valószínűsített a GKI). 2009-ben a gazdasági növekedés minimálisra, 0,5 százalék körülire lassul. Ez az idei növekményt hozó ágazatok, az agrárium visszaesésének és a közszolgáltatások lassulásának következménye.

Stagnáló reálkeresetek

A bruttó keresetek legfeljebb 5 százalékkal növekednek, ami - az adótáblázat változatlansága esetén - a nettó keresetek 4 százalék körüli emelkedését, s ezzel, 3,9 százalékos inflációt feltételezve a reálkeresetek stagnálását valószínűsíti. Emellett a fogyasztás kissé mérséklődik, a megtakarítás viszont emelkedik. Utóbbiban a kényszerek - a hitelek törlesztési kötelezettsége, a devizahitelek korlátozott elérhetősége, a forinthitelek drágasága - mellett a forint vonzó betéti kamatának is szerepe lesz.

Az infláció - főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése, illetve a magas bázis miatt - a következő hónapokban és 2009 elején is gyorsan esik. 2008-ban éves átlagban 6,2 százalékos, 2009-ben 3,9 százalékos áremelkedés várható.

260 forint körül euró

A forint árfolyama a nemzetközi pénzpiaci bizonytalanság miatt jelenleg nagyon ingadozó, jellemzően gyengülő. Az idei év végére azonban erősödő, 260 forint körüli, 2008. átlagában 250 forintos euró-árfolyam valószínű.

Amennyiben az EU tartósabb és mélyebb depresszióba süllyed, azt Magyarország sem kerülheti el és a kilábalás is csak a nemzetközi viszonyok javulásának függvényében lehetséges - áll a GKI elemzésében.