Jóváhagyták az ország uniós hitelét

Vágólapra másolva!
Az EU szerint a Magyarországnak nyújtandó pénzügyi támogatást azt jelzi, hogy nem hagyják magukra a régió országait a bajban. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök eközben Madridban Kelet-Közép-Európa legjobb infrastruktúrával rendelkező országát vizionálta.
Vágólapra másolva!

Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei Brüsszelben jóváhagyták azt a 6,5 milliárd eurós középtávú pénzügyi támogatást, amellyel az EU Magyarországot kívánja segíteni - jelentette be az EU francia elnöksége. A kölcsönkeretet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank (IBRD) összesen 20 milliárd euróra egészíti ki.

Az uniós közlemény szerint a segítség arra szolgál, hogy Magyarország szembe tudjon nézni az országot jelenleg sújtó pénzügyi válsággal. A magyar pénzpiacok jelenleg erős nyomás alatt állnak - fogalmaz a közlemény.

Az olasz példa

Az Európai Bizottság a múlt héten javasolta hivatalosan a tagállamoknak, hogy az unió biztosítson kölcsönkeretet Magyarországának a fizetési mérleg egyensúlyának támogatására. A bizottság akkori jelzése szerint a kölcsön legfeljebb öt részletben hívható le, az átlagos futamidő öt év lesz. Az unió legutóbb a kilencvenes évek elején élt hasonló eszközzel, akkor Olaszországot segítették.

Joaquín Almunia pénzügyi biztos a javaslat bejelentésekor leszögezte: a bizottság azt várja Magyarországtól, hogy tartsa magát ahhoz a tervhez, amelynek alapján csökkenti államháztartási hiányát, fokozza a banki szabályozást és felügyeletet, továbbá szerkezeti lépéseket tesz a foglalkoztatás segítésére. Brüsszel emellett erős pénzügyi szabályokat és intézményeket kíván látni, amelyek lehetővé teszik, hogy a jövőben megelőzhetők legyenek a államháztartási elcsúszások.

Helyénvalónak nevezte a Magyarországnak nyújtott, több mint 20 milliárd eurós nemzetközi segélycsomagot a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, aki egyáltalán nem zárta ki, hogy a régióból más országok is hasonló segítségre szorulnak.

Nem maradunk védtelenül

A német Thomas Mirow - aki 2008 júliusa óta az eredetileg Kelet-Európa egykori szocialista országainak támogatására létrehozott, tekintélyes pénzintézet elnöke - a Berliner Zeitung keddi számában megjelent interjújában utalt arra, hogy Magyarország különösen érzékeny helyzetbe került. A mentőakció annak jele, hogy Közép-, illetve Kelet-Európa országai nem maradnak védtelenül - jelentette ki.

A magyar miniszterelnök a spanyolországi Magyar Gazdasági Év megnyitó ünnepségén, kedden Madridban azt hangoztatta: a piac védelme mellett a beruházásokat kell élénkíteni, és likviditást kell teremteni annak érdekében, hogy Magyarország a válság elmúltával sikeres lehessen. Gyurcsány Ferenc szerint hazánk így a válság után "a régió legjobb infrastruktúrájával rendelkező, legjobb szakmai, tudományos képzettségű hátteret biztosítani tudó gazdasága lehet".

Gyurcsány Ferenc a pénzügyi válsággal kapcsolatban azt mondta, hogy Magyarországon a kisebb, önálló, független valutával rendelkező piacgazdaságok problémái jelentkeztek. - Ahogy a bankok között csökkent a bizalom, ugyanúgy az állampapírpiacon és a devizapiacon is - jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez elé kellett "védőpajzsot" tartani.

Veres: nem akarjuk felvenni

Magyarországnak nem áll szándékában felvenni az Európai Unió tagországai által most jóváhagyott 6,5 milliárd eurós hitelkeretből - erősítette meg Veres János pénzügyminiszter uniós kollégáival kedden Brüsszelben folytatott találkozója után. Ehhez mindazonáltal az kell, hogy a pénzpiacon legyen szabad forrás - tette hozzá.

Az uniós középtávú pénzügyi támogatás a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank 12,5, illetve egymilliárd eurós készenléti hitelét egészíti ki összesen 20 milliárd euróra. Nem ugyanazok az IMF- és az EU-hitel feltételei: előbbit egy állandó feltételrendszer alapján nyújtják, amelytől eltérési lehetőség nem nagyon adódik.

A hozzáférés célja sem azonos, a világbanki pénz például a másik kettőnél szűkebb körű felhasználásra ad majd lehetőséget - fejtette ki a miniszter. A kamatokkal kapcsolatban Veres János emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábbi bejelentése szerint a magyar várakozás az, hogy a kamat 4 és 7 százalék közé esik majd.