Áfaemelés járulékcsökkentésért

A kormányfő az adórendszer átalakításának, illetve a gazdasági aktivitás élénkítésének egyik kiemelt elemként említette a munkaerőre, illetve a vállalkozásokra rakodó terhek enyhítését a válságkezeléssel foglalkozó rendkívüli parlamenti ülésnapon. E megoldás egybecseng a reálszféra régi törekvésével, a munkaadói érdekképviselet régóta lobbizik ugyanis azért, hogy a 2006-ban "átmenetileg" bevezetett adóemelés terhét végre enyhítse a kormány. A megoldás technikailag nagyon egyszerű: az adóbevételeken belül kell átrendezést végrehajtani, hogy az államháztartás egyensúlytalansága ne növekedjen, mégpedig úgy, hogy az áfakulcsok emelése kompenzálná a bérhez kapcsolódó közterhek mérséklését.

A válság újra felmelegíti a különböző adóváltoztatási ötleteket. A legfontosabb szem előtt tartani, hogy elsősorban a munkaadók munkabérfizetéshez kapcsolódó terheit kell elsőként csökkenteni, hiszen a foglalkoztatáson múlik a háztartások elkölthető jövedelmének domináns része, a foglalkoztatás attól függ, mennyi megrendelése van a vállalkozóknak és vállalatoknak, a megrendelésállomány pedig az árversenyképességtől. Ezért a munkaadói járulékok csökkentésének prioritást kell kapnia, ha bármilyen adócsökkentési koncepció komolyan szóba kerül.

Az elmúlt egy év azt bizonyította, hogy a kormány nem meri meglépni az adóteher átsúlyozását, de halvány reményt jelent, hogy általában a válságok jelentős kényszerítő erővel bírnak a politikusokra - legalábbis úgy tűnik. Jelentősen és határozottan kell csökkenteni a személyi jövedelemadót és a tb-járulékot, ezzel egyidejűleg el kell törölni a vállalkozások, magánszemélyek különadóját - jelentette ki Gyurcsány Ferenc a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésen. A kormány által tervezett ezermilliárd forintos átcsoportosításhoz jelentősen szűkíteni kell az adórendszerben meglévő mentességeket és kedvezményeket, mérsékelten növelni kell az áfát, illetve létre kell hozni az egységes vagyonadót - mondta a miniszterelnök a törvényhozásban.

A dolog egyszerűsége egyben a helyzet szomorúságát is mutatja, hogy több mint egyévnyi szakmai vita, számos részletes koncepció és a pénzügyi kormányzat passzivitása után csak a válság hatására és csak mostanra tűnik elérhetőnek az erről az egyszerű adóátcsoportosításról szóló döntés politikai szinten is.

Az átrendezés a versenyképességet is növeli

A napokban - Futó Gábor MGYOSZ-elnöktől is - elhangzott javaslat az 5 százalékpontnyi járulékcsökkentésre a 2009-es költségvetési tervek alapján, a tb járulékbevételéből számítva hozzávetőleg 300 milliárd forint lemondást jelentene a költségvetés számára, miközben az áfakulcs 20-ról 23 százalékra való emelése nagyjából ugyanekkora összeggel lenne képes kompenzálni a kiesést - írja elemzésében Kutasi Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének adjunktusa. Pontatlanságokból következően előfordulhat, hogy e kettő összesített egyenlege 20-50 milliárd forinttal rontja az államháztartási egyenleget. Ez a GDP 0,07-0,18 százalékának felel meg, ami a jelenlegi -2,3 százalékos célt ronthatná. Ez a mérték kompenzálható volna például egyes szociális és közigazgatási kiadások csökkenésével, az árérzéketlenségre építő jövedéki adó emelésével.

Fontos azt is megindokolni, hogy miért van erre szükség. Az adóátrendezés mellett szól a vállalatok versenyképessége. Ma - és az elmúlt két évben - Magyarországon a mentességeket és jóváírásokat nem élvező bérjövedelem kereken 51 százalékát adó- és járulékbefizetésre fordítják, ezen felül a munkaadók a bruttó bér 30,5 százalékát fizetik további járulékként. Természetesen a pályakezdők és a minimálbér duplája alatt keresők közterhei ennél jóval alacsonyabbak, de a világpiacon a magyar gazdaságnak főleg a tudásalapú, így magas jövedelmű ágazatokban kellene versenyeznie.A járulékcsökkentés tehát olcsóbbá tenné a munkaerőt anélkül, hogy emiatt kevesebb nettó bértömeg áramolna ki.

Továbbá a járulékcsökkentés bizonyos változataiban a vállalkozások adminisztrációs terhein is csökkentene. A néhány százalékos járulékok (például a munkaadói járulék, a munkavállalói járulék, az innovációs járulék, az eho) megszüntetése kevesebb adminisztrációs költséget jelentene.

Hibás lépés volt az áfacsökkentés

A járulékcsökkentés ellentételezésére szolgáló áfakulcsemelést is több minden indokolja. Egyrészt a forgalmi adó 2005-ös egyoldalú csökkentése, majd a 2006-os társasági és bérjövedelmet terhelő adók, járulékok emelése elhibázott lépés volt, mert a fogyasztásról egyre inkább átterhelte az államháztartási bevételek biztosítását a termelő tevékenységre. Magyarország gazdasági növekedése pedig főleg az exportbevételektől függ, nem a hazai magánfogyasztástól. Tehát az áfaemelés részben kompenzálná ezt a hibát. Persze hosszú távon az összes adóteher átfogó csökkentése volna a cél.

Ami a javaslat aktualitását - a gazdasági válságot - illeti, kérdés, hogy az adóátsúlyozás miként hat az államháztartás bevételeire. A következő hónapokban mind jelentős vállalati létszámcsökkentésekre, mind a háztartások fogyasztásának csökkenésére lehet számítani. A képlet itt is egyértelmű: A vállalkozások létszámigénye a világpiaci keresleti igényektől függ, amit hazai szinten nem lehet ugyan befolyásolni, de a bérre rakódó közterhek meghatározóak arra nézve, hogy a világon értékesített termékek csökkenő mennyiségét melyik országban állítják elő, hol marad meg a foglalkoztatás.

Áfabevétel pedig csak akkor keletkezik, ha az ország belső piacán a háztartásoknak keletkezik elkölthető jövedelme, ami főképp munkából származik. Vagyis jelen esetben a munkahelyek megőrzésével lassítható a háztartási szektor jövedelemcsökkenése, így - pláne magasabb adókulcs mellett - szinten tartható az áfabevétel.

Ami az átcsoportosítás ellen szól

Az adóátterhelés ellen szóló egyetlen érv a politikai kockázat. Egyrészt a bevételek átrendeződése valamilyen kedvezőtlen gazdasági fordulat következtében elméletileg okozhat súlyos bevételkiesést. Például az áfaemelés okozta árnövekedés elriasztja a fogyasztókat, vagy a járulékcsökkentés ellenére sem lassul a foglalkoztatottság visszaesése, ami így még inkább felgyorsítja a költségvetési bevételkiesést.

Másrészt nyilván a hazai áremelkedés hatása sem mutatna jól a népszerűségi listákon. Ezenkívül az IMF legfrissebb számításai szerint 200 milliárd forint adóbevétel megkérdőjelezhető a 2009-es növekedési kilátások alapján. Éppen ez utóbbi miatt az áfaemelés megerősítené a piac bizalmát a költségvetés teljesítése iránt.