Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!
Számos kormány váltotta egymást 1990 óta, az átadás-átvételek éveit elemezve egyértelműen megállapítható, hogy a legszélsőségesebb örökséget a Németh-kormány hagyta maga után.
Fontos hangsúlyozni, hogy a Gyurcsány-kormány esetében több adat sem áll még rendelkezésre, így nem ismerjük a 2008/2009-re vonatkozó a bruttó hazai termék (GDP), az infláció, az államháztartási hiány vagy éppen a fizetési mérleg számait, amelyek csak egész évre vonatkoztatva hasonlíthatók össze a többi kormány örökségével.
Tízből öt rekord Némethéké
A vizsgált öt fontosabb makromutató közül - a kormányváltások éveiben mutatott értékeik alapján - a Németh-kormány mindegyik esetében rekordot állított fel távozásakor. Háromban pozitív csúcsott döntöttek: pluszban zárt a fizetési mérleg, 1,9 százalékos volt a munkanélküliség és minimális, 0,05 százalékos lett a a GDP-hez mért államháztartási hiány. Két kategóriában viszont a legrosszabb lett az 1990-es év: 3,5 százalékos GDP-zuhanást regisztráltak ekkor, és közel 29 százalékos volt infláció.
A másik öt rekord a következőképpen oszlik meg: a Némethék után következő Antall- és Boross-kormányok egy-egy negatív csúcsot állítottak fel (csaknem 12 százalékos munkanélküliség és 9,4 százalékos fizetésimérleg-hiány), míg a Horn-kormány egy pozitív rekordot (4,9 százalékos GDP-bővülés) tudhat a magáénak.
Az Orbán-kabinet egy pozitív (5,3 százalékos infláció) és egy negatív csúccsal (9,8 százalékos államháztartási hiány) rukkolt elő. Medgyessy Péter kormánya az öt tényező mérlegelésekor semmilyen csúcsot sem állított fel a bukása évében. Ugyanakkor a Medgyessy-Orbán váltás éve különleges volt, 2002-ben a távozó és a megalakuló kormány is jelentős kiadásnövelő intézkedéseket tett, ezért jött össze a drasztikusan magas államháztartási hiány.
Németh nem hagyott annyi adósságot, mint Gyurcsány
A jelenlegitől leginkább eltérő állapotban Németh Miklós 1990-ben távozó kormánya adta át az országot. Az előzőekben láttuk, hogy Németh öt "leget" is a magáénak tudhatott. A gazdaság 1990-ben azonban nemcsak a mostanitól, de minden későbbi kormányfőváltáskor fennálló helyzettől is jelentősen különbözött.
Az Antall József vezetésével 1990. május 23-án alakult kormány egy pénzügyi egyensúlyban lévő, ugyanakkor száguldó infláció sújtotta, gazdaságilag hanyatló, tartalékkal alig rendelkező, jelentősen eladósodott országot vett át. (Bár az akkori GDP-arányos adósság a mainál kisebb volt: 66,2 százalék, miközben a Gyurcsány-kormány utolsó teljes évében, 2008-ban az államadósság a bruttó hazai termék 73 százalékát tette ki.)
Az ország folyó fizetési mérlegének százmillió euró értékű többlete volt 1990-ben, ez a GDP 0,4 százalékát képviselte. (Akkor még nem volt euró, de a Magyar Nemzeti Bank azóta átszámolta ezt az összeget.) Az államháztartás önkormányzatok nélkül számított hiánya pedig mindössze 800 millió forintot tett ki tizenkilenc évvel ezelőtt, ami a GDP 0,05 százalékát sem érte el.
A pénzügyi egyensúly önmagában nem stabilitás
Az államháztartás hiánya 1991-ben három százalékra, 1992-ben pedig már 7,2 százalékra nőtt. A deficit azóta csak két alkalommal, 1996-ban és 2001-ben közelítette meg az 1990-ben és 1991-ben regisztrált egyensúly közeli állapotot, és azóta folyamatosan a GDP 3,1 százaléka fölött volt a hiány. A folyó fizetési mérleg 1992-ig mutatott többletet.
A pénzügyi egyensúly azonban nem jelentett pénzügyi stabilitást, mert az infláció 28,9 százalék volt, ami 1991-ben 35 százalékra nőtt. A GDP pedig 1990-ben 3,5 százalékkal csökkent az előző esztendőhöz képest, és a következő két évben folytatódott a gazdasági visszaesés.
Ezt többek között az ország korábbi, Kelet-Európába és a Szovjetunióba irányuló exportjának jelentős visszaesése és a szigorú csődtörvény bevezetése magyarázza. A munkanélküliség 1990-ben még csak 1,9 százalék volt, egy évvel később azonban már 7,8 százalékot tett ki.
A maihoz hasonló helyzetet hagyott hátra az Antall-kormány
A jelenlegihez sokkal hasonlóbb gazdasági mutatók mellett vette át az ország irányítását Boross Péter, aki Antall József halála után, 1993. december 12-én alakított kormányt. A gazdasági növekedés még nem indult be, a pénzügyi egyensúly viszont megbomlott. Ráadásul az akkori kormánynak még egy éve sem volt a következő választásokig, így reformok bevezetésével csak fokozta volna népszerűtlenségét, a változások haszna pedig csak a választások után jelentkezett volna. Nem csoda, hogy a választásokig tartó idő alatt nem javult az ország gazdasági helyzete.
A magyarországi kormányfőváltások
Időpont | Új kormányfő |
1990. május 23. | Antall József |
1993. dec. 12. | Boross Péter |
1994. július 15. | Horn Gyula |
1998. július 6. | Orbán Viktor |
2002. május 27. | Medgyessy Péter |
2004. szept. 29. | Gyurcsány Ferenc |
2009. április 14. | Bajnai Gordon |
Mivel az 1994-ben hivatalba lépő, Horn Gyula által vezetett kormány csak 1995 tavaszán kezdett a gazdaság problémáival érdemben foglalkozni, ezért a Bokros-csomag néven elhíresült intézkedések egyensúlyjavító hatásai 1996-ban érződtek igazán. Akkorra az államháztartás hiánya a GDP 3 százalékára, a folyó fizetési mérlegé pedig annak 3,9 százalékára esett vissza. A gazdaság azonban lassú maradt, és a GDP 1995-ben 1,5 százalékkal, 1996-ban 1,3 százalékkal nőtt, és a munkanélküliség is 10 százalék közelében maradt.
A magyar gazdaság főbb mutatói
Mutató | 1990 | 1993 | 1994 | 1998 | 2002 | 2004 | 2008 |
GDP-növekedés (%) | -3,5 | 0,6 | 2,9 | 4,9 | 4,1 | 4,8 | 0,5 |
Éves infláció (%) | 28,9 | 22,5 | 18,8 | 14,3 | 5,3 | 6,8 | 6,1 |
Munkanélküliség (%)* | 1,9 | 11,9 | 10,7 | 7,8 | 5,8 | 6,1 | 7,8 |
Folyó fizetési mérleg (Mrd euró)** | +0,10 | -2,95 | -3,30 | -3,03 | -4,93 | -7,08 | -8,90 |
Fizetési mérleg/GDP (%)** | +0,4 | -9,0 | -9,4 | -7,2 | -7,0 | -8,6 | -8,4 |
Külföldi tőkebef. (Mrd euró) | n.a. | n.a. | n.a. | 2,38 | 3,07 | 3,31 | 4,76 |
Devizatartalék (Mrd euró) | 0,86 | 6,03 | 5,52 | 8,00 | 9,92 | 11,70 | 24,04 |
Év végi euróárfolyam (Ft)*** | 82,96 | 112,40 | 135,76 | 255,70 | 235,90 | 245,93 | 264,78 |
Átlagos euróárfolyam (Ft)*** | 80,48 | 107,50 | 124,78 | 240,98 | 242,97 | 251,68 | 264,15 |
Államháztartás hiánya (Mrd Ft) | 1 | 235 | 365 | 482 | 1686 | 1328 | n.a. |
Államháztartás hiánya/GDP (%) | 0,0 | 6,6 | 8,4 | 4,8 | 9,8 | 6,4 | n.a. |
Korm. szektor hiánya/GDP*** (%) | n.a. | n.a. | n.a. | 8,2 | 9,0 | 6,4 | 3,4 |
Ktgvetés bruttó adóssága (MNB) (Mrd Ft) | 1 382 | 3 219 | 3 904 | 6 258 | 9574 | 12 296 | 19 320 |
Bruttó államadósság/GDP**** (MNB) (%) | 66,2 | 90,7 | 89,4 | 62,0 | 55,8 | 59,4 | 73,0 |
Költségvetés bruttó adóssága (ÁKK) (Mrd Ft) | 1 386 | 3 147 | 3 752 | 6 166 | 9 224 | 11 592 | 18 104 |
Bruttó államadósság/GDP**** (ÁKK) (%) | 66,3 | 88,7 | 86,0 | 61,1 | 53,8 | 56,0 | 68,4 |
* 1991-ig OMMK, 1992-től ILO adatok
** 1994-ig régi, 1995-től új módszer szerint
*** 1998-ig ECU, 1999-től euró
**** ESA szerint nyugdíjpénztárak nélkül
Forrás: MNB, ÁKK, PM, [origo]-gyűjtés
A következő, 1998-ban rendezett választások évében azonban már "dübörgött a gazdaság", az Orbán Viktor által vezetett, 1998 és 2002 között hatalmon lévő kormány működésének végén enyhén lassuló növekedést, ám jelentősen alacsonyabb inflációt hagyott utódjára. A fizetési mérleg GDP-hez viszonyított hiánya érdemben ugyanakkor azóta sem megdöntött rekordra futtatta az államháztartás deficitjét (2002 különleges év volt, mert az Orbán-kormány távozása után a Medgyessy-kormány nem fogta vissza a kiadásokat, hanem béremelésekről döntött, így a választási évek szokásos, májusig tartó hiánynövelő intézekedései az év második felében is folytatódtak).
Az országot két évig irányító Medgyessy Péter idején a gazdaság gyorsult, a pénzügyi egyensúly viszont romlott. Az államháztartás hiánya a régi számítási rendszer szerint a GDP 3,5 százalékát, az uniós előírások szerint viszont annak 6,4 százalékát tette ki.
Gyurcsány: gazdasági lassulás
A leghosszabb ideig, több mint négy évig hatalmon lévő Gyurcsány Ferenc idején 2008-ra a gazdasági növekedés 0,5 százalékra esett vissza (ez a mutató Antall József halálának évében, 1993-ban majdnem ugyanennyi, 0,6 százalék volt). Tavaly az utolsó negyedévben már csökkent a GDP, a munkanélküliség viszont 7,8 százalékra nőtt (ez a Horn-kormány utolsó évének mutatójával egyezik meg). Ebben nyilván jelentős szerepe volt a tavaly kibontakozó gazdasági világválságnak, ugyanakkor a magyar gazdaság már 2007-ben is csak 1,1 százalékkal bővült, a munkanélküliség pedig már akkor is 7,4 százalék volt.
Közben a jegybank adatai szerint a költségvetés bruttó adóssága több mint másfélszeresére nőtt, 12,3 ezer milliárdról 19,3 ezer milliárd forintra. A kormányzati szektor hiánya az új számítás szerint a GDP 3,4 százalékára csökkent. Ám a gazdaság idén várható súlyos visszaesése miatt ez a szint csak a költségvetés kiadásainak jelentős csökkentésével javítható tovább, márpedig az IMF és az EU ezt várja el a magyar kormánytól.