Nehéz helyzetbe kerülhetnek a külföldön dolgozó magyarok is

Nehéz megjósolni a válság hosszabb távú hatásait, de az bizonyosnak tűnik, hogy a munkaerő áramlásának mértéke és iránya változni fog miatta. A nyugati államokban is fokozódik a verseny a munkahelyekért, és a külföldi munkavállalókat mindig könnyebb leépíteni, mint a helyieket, miközben szigorodik a szabályozás is. Mindez nehezíti a külföldi munkavállalást, és mélyítheti a válságot a szegényebb országokban.

A jelenlegi gazdasági világválság hatásai globálisak, de minden bizonnyal eltérőek lesznek a következmények a különböző országokban, régiókban és szektorokban. Lesznek olyan területek, amelyek rosszul és olyanok is, amelyek még rosszabbul járnak majd - egyelőre ez tűnik a szomorú realitásnak.

Konkrét adatok még nem állnak rendelkezésre, de arra mindenképp fel kell készülni, hogy a világgazdaság szerkezete jó eséllyel átalakul, ami a migrációt sem hagyja érintetlenül - derül ki a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) legutóbbi jelentéséből.

Logikus következménye lehet ennek az átalakulásnak, hogy a nehéz helyzetbe került országokba nem annyira mennek majd a munkát keresők, hisz ott nagyon komoly verseny alakulhat ki minden egyes állásért, és a külföldiek egyértelműen hátrányból indulnak. Számítani lehet arra is, hogy bár sokan szeretnének külföldre menni, de ezt vagy saját pénzügyi helyzetük, vagy pedig a fogadó ország közhangulata, illetve bevándorlási szabályozása teszi nehézzé.

Menni vagy maradni?

Az a legnagyobb probléma, hogy amennyiben valaki a válság hatására otthon elveszíti a munkáját, akkor logikus lépés lehet ugyan a külföldi munkavállalás, de egyáltalán nem biztos, hogy az országhatáron kívül talál majd munkát, illetve, hogy van pénze megfinanszírozni a munkakeresés időszakát.

A már most is hazájukon kívül dolgozó külföldi munkavállalók is nehéz helyzetbe kerülhetnek. "Nekik azt kell eldönteniük, hogy maradnak-e egy olyan országban, ahol nem szívesen látják őket, az élet drága, de egy kiterjedt szociális rendszer védelmét élvezhetik, vagy pedig hazamennek a családjukhoz és a barátaikhoz, akiket a félretett pénzükkel legalább egy kis időre fel tudnak vidítani" - fogalmazta meg a dilemmát a BBC-nek Demetrios Papademetriou, egy washingtoni migrációs kutatóintézet szakértője.

Nem minden magyarnak van erre pénze

"A válság miatt Magyarországról is többen mennének ugyan külföldre, de csak keveseknek van most arra pénzük, hogy nekiinduljanak a nagyvilágnak" - fejtette ki több szakértő is az [origo]-nak. A pénzügyi nehézségek sokszor szintén a krízisből adódnak, a pénztelenség elsődleges oka ugyanis épp a munkahely elvesztése és az esetlegesen korábban felvett hitelek megléte és a megemelkedett törlesztőrészletek.

A magyarok - főleg a fiatalok - körében az Egyesült Királyság és a szomszédos Ausztria a sztárcélpont, és mivel az angol és a német a leginkább tanult nyelv Magyarországon, így ez várhatóan a gazdasági válság ellenére sem változik a következőkben. A vendéglátóipar és az idénymunkák a slágerek, és szakképzett orvosokra, illetve ápolókra jó eséllyel mindig lesz igény - főleg, ha egy kicsit kevesebbet kérünk, mint a helyiek.

Fontos lehet figyelembe venni a várható árfolyamváltozást is, ha ugyanis a magyar devizával szemben jelentősen leértékelődik az a pénz, amiben a fizetést adják, akkor az veszteséget jelent a munkavállaló szempontjából. Egyes vélemények szerint a magyarok (és más kelet-európaiak) angliai munkavállalása azért kezdett el visszaesni tavaly nyáron, már a krízis előtt, mert az angol font komoly mélyrepülésbe kezdett az euróval és így az akkor még kifejezetten erős forinttal szemben.

A szárazföldi munkák nem mennek

Egy kifejezetten angol nyelvterületre, Angliára, Írországra, Skóciára és Ciprusra specializálódott társaság, az ETC irodavezetője, Halmosi Ákos az [origo]-nak elmondta, hogy náluk az óceánjárókon vállalható munkák szerepelnek az elsők között a népszerűségi listákon.

"Az országhatárok megnyíltak ugyan az uniós csatlakozással, a pénz ugyanakkor nem lett több, a szárazföldi munkák esetében viszont szükség van indulótőkére, mindenekelőtt a lakhatáshoz, a rezsihez és a megélhetéshez" - fejtette ki a szakértő.

Luxushajókra elszegődni nem igényel indulótőkét

A válság hatására Halmosi szerint megduplázódott a külföldi munkavállalás iránt érdeklődők száma. A cégnél van egy átfutási idő, és a krízis még nem érzékelhető az emberek fejében - pontosította a képet az irodavezető. "A szárazföldi munkákról hazatérők több leépítésről számoltak be, míg a hajózás nem lesz kevésbé népszerű; óceánjárók épülnek és indulnak világszerte" - tette hozzá Halmosi.

Veszélyben az alacsony képzettségűek

Az IOM az [origo] kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy az Európai Unió tagállamai közül az Egyesült Királyság, Írország, Németország és Ausztria, míg távolabbi desztinációk vonatkozásában az Egyesült Államok a magyar munkavállalók kedvencei.

A felmérések szerint a magyarok elsősorban a munkabér/különböző egyéb juttatások, a biztonság, az oktatás és az egészségügyi ellátás színvonala miatt mennek külföldre dolgozni - ez utóbbi a velük utazó családjuk miatt kiemelten fontos.

A gazdasági recesszióval kapcsolatban az IOM magyarországi képviselője kifejtette, hogy a jellemzően alacsony képzettséget igénylő munkakörök - ahol túlnyomó a külföldiek foglalkoztatása - nagy arányban, rohamosan szűnnek meg, ezzel növelve a munkanélküliek számát.

Elbocsátás, bércsökkentés, diszkrimináció

A várható hatások közül kiemelkedik a munkanélküliség emelkedése, a szakértők szerint mindenekelőtt az építőiparban, a feldolgozóiparban, a pénzügyi szektorban, a kiskereskedelmi, illetve idegenforgalmi ágazatban kell elbocsátásokkal számolni. Márpedig ezen szegmensekben hangsúlyos a külföldi munkavállalók jelenléte.

Számolni kell a munkakörülmények romlásával és a bérek csökkenésével is, a vállalatok ugyanis a kereslet és a bevételek csökkenése miatt ott próbálnak meg spórolni, ahol csak tudnak. A migránsok életminőségére hatással lesz az is, hogy a nehezebb helyzetbe került államokban a szociális juttatások visszafogására kell felkészülni.

Nehéz gazdasági helyzetben szinte automatikus a külföldiekkel szemben alkalmazott diszkrimináció, illetve a bevándorlási politikák szigorodása és az idegenellenes hangok felerősödése. A képzetlen munkaerő esetében különösen erős lehet a helyi munkavállalók külföldiekkel szembeni fellépése, amiből az is következik, hogy fel kell készülni arra, hogy a külföldieket nagyobb arányban, illetve előbb küldik majd el a cégek, mint a belföldieket. A szabályok szigorodása miatt jó eséllyel egyre többen vállalják az illegális munkavégzés kockázatait is.

Beszédes adat, hogy a romániai vendégmunkások által kedvelt Spanyolországban a teljes népesség körében jelenleg 13-14 százalékos a munkanélküliség, miközben a bevándorlók között ez az arány a 20 százalékot közelíti.

Makrogazdasági problémát okozhat a hazatérés

A munkahelyüket elveszítő külföldi munkavállalók egyik lehetősége a hazatérés, akik a válság miatt otthon is gazdasági visszaeséssel kénytelenek szembesülni. A hazaérkező tömegek tovább emelhetik a munkanélküliséget, és élezhetik a társadalmi feszültséget. A hazatérés elsősorban azokból az országokból lesz jellemző, amelyekben a szociális biztonság szintje alacsony (azaz elsősorban nem az európai államok), de amennyiben a gazdasági helyzet hosszabb távon is rossz marad, akkor sokaknak nem nagyon lesz más választásuk.

A tömeges hazatérés makrogazdasági problémákat is okozhat, egyes fejlődő országokban ugyanis komoly bevételi forrás a külföldről hazautalt jövedelem: tavaly a becslések szerint 283 milliárd dollárnak megfelelő jövedelmet küldtek haza a külföldön dolgozók otthon maradt családtagjaiknak, aminek kiesése egyes országokban akár a külső egyensúlyi helyzet radikális romlását is okozhatja.

Kedvező jel mindeközben, hogy a Világbank előrejelzése szerint a hazautalások szintje feltehetően nem változik számottevően az idén tavalyhoz képest - szemben például a közvetlen tőkebefektetésekkel és a kereskedelmi bevételekkel. A hazautalások módja azonban változhat, a bankokkal szembeni bizalmatlanság miatt egyre többen vihetik haza közvetlenül a külföldön félretett pénzüket ahelyett, hogy egyszerűen hazautalnák azt.

Az IOM szerint a férfiakat jobban érinti majd a válság, mint a nőket, azokban a szektorokban ugyanis, ahol sok külföldi dolgozik, jellemzőbb a férfiak alkalmazása (például az építőiparban), míg a női ágazatokban (egészségügy, házimunka) a kereslet emelkedésére lehet számítani.