Vágólapra másolva!
Bossnapping - angolul már szakkifejezés írja le azt a jelenséget, amikor a felháborodott dolgozók foglyul ejtik főnökeiket. A kidnapping (emberrablás) szóból ferdített definíciót egyre többször alkalmazhatják mostanában: a munkások a szokásos tiltakozási formák mellett fizikailag korlátozzák vagy éppen megtámadják főnökeiket. A Sony, a 3M, a Caterpillar, a Continental és a Royal Bank of Scotland topmenedzsereit érte már komolyabb inzultus. Magyarországon 2006-ban előfordult, hogy egy vállalkozót megvertek a dolgozói, tavaly és idén egyelőre csak fenyegetően fellépő beszállítók okoztak riadalmat.
Vágólapra másolva!

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

A gazdasági válság minden társadalmi csoportot érint, de a legkiszolgáltatottabbak az alacsonyabb beosztásokban dolgozó munkavállalók. Ők ugyanis jellemzően kevés megtakarítással és egyéb jövedelemforrással rendelkeznek. A krízis miatt nő a munkanélküliség és a munkahelyek bizonytalansága, romlanak a munkafeltételek, csökkennek a bérek és fokozódik a munkavállalókra nehezedő nyomás.

A társadalmi feszültség növekedésével egyre gyakrabban fordul elő, hogy a munkavállalók erőszakosan lépnek fel a munkaadóikkal és a vállalatvezetőkkel szemben. A legtöbbször a munkavállalói érdekképviseletet sok országnál komolyabban vevő, sztrájkjairól méltán híres Franciaországban támadják meg a válságért felelősnek tartott menedzsereket.

A főnökökkel szembeni fizikai fellépések nem a válsággal kezdődtek, de az utóbbi hónapokban egyértelműen gyakoribbá váltak az ilyen reakciók. Tavaly februárban a brit autóalkatrész-gyártó BRS vezetőjét nem engedték haza 48 órán keresztül a francia munkavállalók, októberben pedig a Michelin két vezetőjének rendeltek el kétnapos bentlakást a felháborodott munkások.

Foglyul ejtett csúcsmenedzserek

A válság kirobbanása óta a 3M, a Caterpillar, a Continental és a Sony franciaországi menedzsereit ejtették foglyul saját beosztottaik.

A gyárbezárás miatt feldühödött dolgozók egy éjszakán keresztül tartották fogva márciusban a Sony franciaországi topmenedzserét, Serge Foucher-t. A túsz elengedése után végül a menedzsment megállapodott a dolgozókkal az elbocsátás feltételeiről. Foucher úgy nyilatkozott mindezek után, hogy fogvatartása idején egy pillanatra sem érezte magát fenyegetettnek, de azért szívesen megspórolta volna az egyéjszakás bezárást.

A pontonx-i, délnyugat-franciaországi gyárat áprilisban zárják be a Sony 100 milliárd jenes költségcsökkentő programja keretében. A munkásoknak az nem tetszett, hogy mindössze 3500 eurót ajánlottak fel nekik, miközben a Sony más franciaországi gyáraiban ennél magasabb összeg járt az elbocsátottaknak. A sajtónak nyilatkozó tiltakozók azt mondták, hogy Foucher fogva tartása volt az "utolsó esélyük".

Március 26-án a Wall Street Journal (WSJ) arról számolt be, hogy tiltakozók egy csoportja megtámadta Sir Fred Goodwin, a Royal Bank of Scotland (RBS) egykori első emberének edinburgh-i házát. A bankár villájának ablakait betörték, és kárt tettek Goodwin fekete Mercedesében is. A támadást magára vállaló csoport közleményt juttatott el a helyi sajtónak, amelyben azzal indokolták a fellépésüket, hogy "a gazdagok jelentős összegeket fizetnek ki saját maguknak, miközben az egyszerű emberek utcára kerülnek". "A bankvezéreket börtönbe kellene zárni, ez csak a kezdet volt" - hirdették meg az aktivisták.

Az 50 éves Goodwint azért szemelhették ki, mert nem volt hajlandó lemondani évi 1 millió dolláros nyugdíjcsomagjáról, miközben az RBS az Egyesült Királyság történetének legnagyobb vállalati bukását hozta össze tavaly.

Nem volt szerencséje az amerikai 3M franciaországi vezérigazgatójának, Luc Rousselet-nek sem, akit két napig tartottak fogva saját munkásai. A munkavállalók az elbocsátottaknak jobb lelépési feltételeket, a maradóknak pedig jobb munkakörülményeket követeltek. A luxusipar egyik császára, a szintén francia François-Henri Pinault is a népharag áldozatává vált. A Gucci és az Yves Saint Laurent márkákat jegyző cégvezért ugyanis nem hagyták elmenni egy gyűlésről a feldühödött munkások.

A Caterpillar grenoble-i (ugyancsak franciaországi) gyárában a napokban négy vezetőt tartottak fogva. Az alkalmazottak azért ejtették foglyul a gyárigazgatókat, mert a Caterpillar 733 fős leépítést jelentett be.

A rendőrségre is szükség volt

Magyarországon eddig az egyik legsúlyosabb eset még a válság előtt, 2006-ban történt a bama.hu internetes oldal szerint. Egy Baranya megyei vállalkozót dolgozói elfogtak, megfenyegették, majd meg is verték, mert állítólag nem fizetett nekik a munkáért. Az eset érdekessége, hogy ezután nemcsak a dolgozókat vette őrizetbe a rendőrség, hanem a vállalkozót is, akit régóta köröztek már.

Már a válság idején történt, hogy a Megyeri híd átadása után a feldühödött alvállalkozók demonstráltak. A beszállítók azért követelték az államtól a pénzüket, mert a csődbe ment Ganz Híd-, Daru-, Acélszerkezetgyártó Zrt. nem fizette ki elvégzett munkájukat (a nyilatkozó közlekedési államtitkár szerint ugyanakkor az állam átutalta a pénzt a Ganznak). A zrt. pár százezer forinttól a százmilliós nagyságrendű összegekig tartozott alvállalkozóinak.

Tavaly októberben pedig Szegeden, a Körtöltés utcában vettek körbe ki nem fizetett alvállalkozók egy házat. A beszállítók sisakban, csákányokkal, feszítővasakkal sorakoztak fel megrendelőjük háza előtt, és azzal fenyegetőztek, hogy lebontják az épületet. Végül a rendőrök fellépése nyomán a feldühödött tiltakozók elvonultak a helyszínről - anélkül, hogy kárt tettek volna az épületben.

Az állami szférában kevesebb az atrocitás

"A félelem, a szorongás váltja, válthatja ki sokszor az agressziót, nincs ez másképp a munkahelyeken sem" - mondt el az [origo]-nak Münnich Iván pszichológus, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa. Az agressziókutató szerint azonban az emberek viselkedése eltér a különböző munkahelyeken. Az állami szférában, ahol valamivel biztosabbak az állások (legalábbis a magánszektorhoz képest) kevesebb a konfliktus, a fizikai erőszak pedig nagyon ritka. Ennek az oka az, hogy formalizáltabb a kapcsolat a beosztottak és a főnökök között, több az írásos szabály, külső jogszabály vagy belső rendelkezés, amelyet figyelembe vesznek az irányítók és a dolgozók egyaránt.

A konfliktusok kezelése is begyakoroltabb módszerekkel történik, nem fajulnak a dolgok általában agresszióig. Münnich szerint az agresszió a munkahelyre sokszor kívülről "érkezik", hiszen mindenkinek van családja, ahonnan sok frusztrációt hoz magával, aggódik a gyermekeiért, megélhetésükért, de egyéb jellegű problémák is felvetődhetnek otthon vagy munkahelyen kívül, ami viszont befolyásolja a munkahelyi viselkedést.

Münnich szerint a főnök-beosztott viszonyban mindig a beosztottak vannak kiszolgáltatott helyzetben, de az állami szférában ez a helyzet nem annyira kiélezett, mint a magángazdaságban. A legkiszolgáltatottabb helyzetben a kisvállalkozók, beszállítók vannak, akiket a nagyobb cégekhez nem fűz még formális munkaviszony sem, viszont rendkívüli módon függnek a megrendelőktől. Nem véletlen, hogy Magyarországon ebből adódtak mindeddig a legsúlyosabb konfliktusok.

Az öngyilkosság is agresszív válasz a válsághelyzetre

A kutató szerint az agresszió nem konfliktuskezelési módszer, az maga a konfliktus. Vagyis az agresszió semmit sem old meg, a kiszolgáltatott helyzetben lévők általában olyanokat támadnak, akik maguk is kényszerhelyzetben vannak. A főnökök sem rosszindulatból, gonoszságból teszik általában azt, amit tesznek. Az ő "kényszerhelyzetük" persze nem azonos a létükben fenyegetett, minden vagyonukat kockáztató kisemberek helyzetével. A bírósági eljárások elhúzódnak, és kiszámíthatatlan következményei lehetnek, sokszor azonban a kisvállalkozók járnak rosszabbul végeredményben. És jogosan gondolhatják, hogy igazságtalanság érte őket - mondta Münnich.

A végsőkig elkeseredett beszállítók, eladósodott kisvállalkozók sokszor az agressziót önmaguk ellen fordítják. Az öngyilkosság ugyanis szintén az agresszió egyik fajtája. Magyarországon még jóval a mostani válság előtt fordult elő, hogy öngyilkosok lettek olyanok, akik egy nagy cég, a Hajdú-BÉT baromfifeldolgozó fizetésképtelensége miatt lehetetlenültek el. (Ezek az esetek manapság különösen sokat foglalkoztatják a sajtót, a fizetési nehézségek idején ugyanis a Hajdú-BÉT tulajdonosa az a Wallis volt, amelynek a vezérigazgatója Bajnai Gordon volt. Bajnai időközben miniszter lett, most pedig a miniszterelnöki poszt várományosa.)

Külföldön nem ritka az öngyilkosság az üzleti életben. A New York-i csaló, Bernard Madoff kétes ügyletei miatt a szinte egész vagyonát elvesztő francia üzletember, René-Thierry Magon de la Villehuchet lett öngyilkos, vagy nemrégiben egy svájci bankár, Alex Widmer is feltehetően saját kezével vetett véget életének.

Ugyancsak önkezével vetett véget életének az egyik leggazdagabb német, a 74 éves Adolf Merckle. A német milliárdos - aki a Forbes listáján tavaly 9,2 milliárd eurós vagyonnal a 94. helyen szerepelt - cégbirodalmának a válság okozta értékvesztése miatt lett öngyilkos. Holdingcége, a VEM Vermoegensverwaltung révén birtokolt kisebb-nagyobb részvénypakettet egy sor vállalatban, közöttük a Volkswagen AG-ben is, ami aztán durva veszteségeket okozott neki.