A nagyobb baj elkerülésére elég - elemzők a Bajnai-csomagról

Vágólapra másolva!
A Bajnai-csomag több intézkedését is helyesnek tartják az [origo] által megkérdezett elemzők, bár szerintük ez még kevés lesz az ország felemelkedéshez. Az adóprogram körül is vannak még kérdőjelek, és van olyan szakértő, aki attól tart, hogy az MSZP az utolsó pillanatban meghátrál.
Vágólapra másolva!

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

A Bajnai-kormány vasárnap bejelentett, véglegesített csomagja a februárban már meghozott intézkedésekkel együtt az idén 400, jövőre 900 milliárd forintos kiadáscsökkentést tartalmaz. A megszorításokra azért van szükség, hogy a romló gazdasági feltételek ellenére 3 százalék alatt maradjon az idei GDP-arányos költségvetési hiány, aminek betartására az IMF-EU megállapodás kötelez. A piaci prognózisoknak megfelelően a Bajnai-kormány a 3,5 százalékos recessziós előrejelzést 5,5 6 százalékra módosította.

Az IMF nem kekeckedne

A hiánycél tartására, az ország további leminősítésének elkerülésére alkalmasak a Bajnai-csomag rövid távú intézkedései, feltéve hogy a stabil kormánytöbbség mellett gyorsan bevezetik őket - mondta az [origo]-nak Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője hozzátette: a piac attól tart, hogy az MSZP-ben a közvélemény-kutatások publikálása után elolvad a többség.

Reálisabban számol a GDP várható visszaesésével kapcsolatban a Bajnai-csomag, és pozitívum, hogy a kormány fontosnak tartja a 3 százalék alatti hiánycél megtartását, bár utóbbi kényszer, az IMF hitel további részleteinek alapkövetelménye, amelyek nélkül az államcsődöt kockáztatnánk - véli Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Szerinte az idén a 400 milliárdon felül még további 100 milliárd forint megtakarítására lenne szükség ahhoz, hogy a deficit 3 százalék alatt maradjon, mivel a recesszió még 6 százaléknál is nagyobb lehet az ipar visszaesését elnézve.

Bajnai ugyan közölte, hogy tartani akarják magukat a 3 százalékos hiánycélhoz, de Török szerint az IMF vélhetően nem kekeckedne, ha néhány százalékponttal elszaladna a hiány. Barcza György, a K&H vezető elemzője szerint viszont nem is az IMF a keményebb falat, hiszen a 3 százalék alatti hiánycél teljesítését az EU szigorúbban veszi, mivel 5 év mentességet adott Magyarországnak még a belépéskor, ami az idén jár le.

Stabilizálódhat a forint árfolyama

Barcza György szerint pozitívum ugyan, hogy kiadáscsökkentést hajt végre a kormány és tartja magát a 3 százalékos deficitcélhoz, de a befektetők hosszú évekre megjegyzik, hogy a magyar kormány mindig az utolsó pillanatban lép. Azzal Barcza György is egyetért, hogy a csomag hatására stabilizálódik a forint árfolyama és az állampapírpiac, de hirtelen változásokra nem lehet számítani a piacon, mert az intézkedések jelentős része már ismert volt.

A kötvénypiacon és forintpiacon az árfolyam alakulása nem a kormány tevékenységétől, hanem a befektetői hangulat alakulásától függ, ami várhatóan javul az év második félévben - tette hozzá a Török Zoltán.

Itt az új Bokros-csomag?

Várható volt, hogy a korábbi években megszokott intézkedések, vagyis a tartalék felhasználása és a tárcák költségvetési támogatásának zárolása nem lesz elegendő a hiány kordában tartásához, és szükség lesz a közgazdászok által már évek óta hangoztatott lépésekre, többek között a 13. havi nyugdíj és a közszféra 13. havi fizetésének megszüntetésére, valamint a család- és egyéb szociális támogatások szigorítására, amihez Bajnai Gordon eleve kötötte miniszterelnökségét.

A közszférában a 13 havi fizetés eltörlése és a bérek befagyasztásán, a nyugdíjasok 13. járandóságának megszüntetésén, a lakástámogatások felfüggesztésén, valamint a gyed és a gyes időtartamának lerövidítésén túl újdonságnak számító lépés az áfa 25 százalékra történő emelése - egy 18 százalékos középső kulcs bevezetésével -, valamint a magánszemélyek szolidaritási adójának megtartása 2012-ig.

A Bokros-csomaggal vethető össze a válságkezelő program jelzésértékű kiadáscsökkentési elemei miatt, mivel a 13. havi kifizetés eltörlésével, a családi pótlék és a közszféra bérének befagyasztásával, a lakásépítési- és gázártámogatások megszüntetésével azt üzeni a társadalomnak, hogy az állami szociális hálónak határai vannak - hangsúlyozza Török Zoltán.

Suppan Gergely szerint a 13. havi nyugdíj második részletének elhalasztása, és a közszféra bérének befagyasztása tovább szűkíti ugyan a keresletet, vagyis mélyíti a recessziót, de megállítja a forintgyengülést, hozzájárul az árfolyam stabilizálásához és ezzel jobb helyzetbe hozza a devizahiteleseket. Hosszabb távon a gyed-gyes időtartamának lerövidítésének pozitív hatása lehet a foglalkoztatásra. A gáztámogatás kivezetése indokolt, és a gázárak második félévre várt csökkenésével párhuzamosan nem is okoz többletterhet az érintetteknek - véli az elemző.

Az adócsomag még nem végleges

A szuperbruttósítás (a bruttó bér plusz a járulékok együtt válnak adóalappá) bevezetésével átláthatóbbá válik az adózási rendszer, egyszerűsödik az adminisztráció. Csökkentheti az adóelkerülést, hogy a korábbi elképzelések képest az szja alsó sávhatára 4-5 millió forintra emelkedik.

Ahhoz, hogy a legalacsonyabb keresetűek nettó jövedelme se emelkedjen a szuperbruttósítás után nem 15, hanem 14 százalékos alsó kulcsot kellene bevezetni, és a 33 százalékos felső kulcs is magasnak tűnik, a változatlan terheléshez inkább 28, 5 százalékos kulcsra lenne szükség - véli Suppan Gergely. Az szja-rendszer jövő évi átalakításáról azonban még homályosak a tervek, nem tudni hogyan változna az adójóváírás, illetve az sem, hogy a 2011 végéig fenntartandó szolidaritási adó beépül-e a felső kulcsba. Utóbbi a társaságoknál megszűnik 2010-től, de kérdéses, hogy a 19 százalékosra emelkedő adót milyen adóalap után kell majd megfizetni.

Bajnai Gordon vasárnap arról sem árult el részleteket, hogy az adóparadicsomba menekített jövedelmeket hogyan vonnák be az adóalapba, és a cégek által fizetendő járulék alapját miként igazítanák a tevékenység valós értékéhez.

Erőteljesebb adócsökkentés kellene a növekedéshez

Külső kényszer hatására meghozták azokat a kiadáscsökkentő intézkedéseket, amire nem volt hajlandóság a politika részéről, így már két lábon áll a gazdaság, de el is kellene indulni - véli Török Zoltán, aki szerint erre nem alkalmas a csomag, idő hiányában ugyanis ez a kormány nem is vállalkozhat az egészségügy, az oktatás, az önkormányzati rendszer átalakításának megkezdésére. Az elemző szerint ezért is favorizálták a piaci szereplők az előre hozott választást.

Suppan Gergely szerint Bajnaiék szándékosan a legpesszimistább forgatókönyvet vázolták a jövő évre, amikor már minimális gazdasági növekedés is lehetséges szemben a kormány által várt néhány százalékpontos visszaeséssel. Ha mégis nő a gazdaság, az lehetőséget teremthet a bejelentettnél nagyobb adócsökkentésre, ami középtávon nagyobb növekedést indukál.

A Bajnai-csomag középtávú célja, hogy a költségvetés elsődleges - kamatköltségek nélkül számított - egyenlege 3-4 százalék körül alakuljon 2010-re, ez már elég lenne ahhoz, hogy Magyarország iránt tartósan visszatérjen a bizalom. Suppan Gergely szerint ez azt jelentené, hogy a deficitet 1-1,5 százalékra szorítanák vissza, a piac viszont megelégedne egy 2-2,5 százalékos hiánnyal is, ami 1-2 százalékos elsődleges többletet jelentene és lehetőséget az erőteljesebb adócsökkentéshez, vagyis a potenciális növekedés megalapozásához.