Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!
A Bajnai-kormány vasárnap bejelentett, véglegesített csomagja a februárban már meghozott intézkedésekkel együtt az idén 400, jövőre 900 milliárd forintos kiadáscsökkentést tartalmaz. A megszorításokra azért van szükség, hogy a romló gazdasági feltételek ellenére 3 százalék alatt maradjon az idei GDP-arányos költségvetési hiány, aminek betartására az IMF-EU megállapodás kötelez. A piaci prognózisoknak megfelelően a Bajnai-kormány a 3,5 százalékos recessziós előrejelzést 5,5 6 százalékra módosította.
Az IMF nem kekeckedne
A hiánycél tartására, az ország további leminősítésének elkerülésére alkalmasak a Bajnai-csomag rövid távú intézkedései, feltéve hogy a stabil kormánytöbbség mellett gyorsan bevezetik őket - mondta az [origo]-nak Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője hozzátette: a piac attól tart, hogy az MSZP-ben a közvélemény-kutatások publikálása után elolvad a többség.
Reálisabban számol a GDP várható visszaesésével kapcsolatban a Bajnai-csomag, és pozitívum, hogy a kormány fontosnak tartja a 3 százalék alatti hiánycél megtartását, bár utóbbi kényszer, az IMF hitel további részleteinek alapkövetelménye, amelyek nélkül az államcsődöt kockáztatnánk - véli Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Szerinte az idén a 400 milliárdon felül még további 100 milliárd forint megtakarítására lenne szükség ahhoz, hogy a deficit 3 százalék alatt maradjon, mivel a recesszió még 6 százaléknál is nagyobb lehet az ipar visszaesését elnézve.
Bajnai ugyan közölte, hogy tartani akarják magukat a 3 százalékos hiánycélhoz, de Török szerint az IMF vélhetően nem kekeckedne, ha néhány százalékponttal elszaladna a hiány. Barcza György, a K&H vezető elemzője szerint viszont nem is az IMF a keményebb falat, hiszen a 3 százalék alatti hiánycél teljesítését az EU szigorúbban veszi, mivel 5 év mentességet adott Magyarországnak még a belépéskor, ami az idén jár le.
Stabilizálódhat a forint árfolyama
Barcza György szerint pozitívum ugyan, hogy kiadáscsökkentést hajt végre a kormány és tartja magát a 3 százalékos deficitcélhoz, de a befektetők hosszú évekre megjegyzik, hogy a magyar kormány mindig az utolsó pillanatban lép. Azzal Barcza György is egyetért, hogy a csomag hatására stabilizálódik a forint árfolyama és az állampapírpiac, de hirtelen változásokra nem lehet számítani a piacon, mert az intézkedések jelentős része már ismert volt.
A kötvénypiacon és forintpiacon az árfolyam alakulása nem a kormány tevékenységétől, hanem a befektetői hangulat alakulásától függ, ami várhatóan javul az év második félévben - tette hozzá a Török Zoltán.
Itt az új Bokros-csomag?
Várható volt, hogy a korábbi években megszokott intézkedések, vagyis a tartalék felhasználása és a tárcák költségvetési támogatásának zárolása nem lesz elegendő a hiány kordában tartásához, és szükség lesz a közgazdászok által már évek óta hangoztatott lépésekre, többek között a 13. havi nyugdíj és a közszféra 13. havi fizetésének megszüntetésére, valamint a család- és egyéb szociális támogatások szigorítására, amihez Bajnai Gordon eleve kötötte miniszterelnökségét.
A közszférában a 13 havi fizetés eltörlése és a bérek befagyasztásán, a nyugdíjasok 13. járandóságának megszüntetésén, a lakástámogatások felfüggesztésén, valamint a gyed és a gyes időtartamának lerövidítésén túl újdonságnak számító lépés az áfa 25 százalékra történő emelése - egy 18 százalékos középső kulcs bevezetésével -, valamint a magánszemélyek szolidaritási adójának megtartása 2012-ig.
A Bokros-csomaggal vethető össze a válságkezelő program jelzésértékű kiadáscsökkentési elemei miatt, mivel a 13. havi kifizetés eltörlésével, a családi pótlék és a közszféra bérének befagyasztásával, a lakásépítési- és gázártámogatások megszüntetésével azt üzeni a társadalomnak, hogy az állami szociális hálónak határai vannak - hangsúlyozza Török Zoltán.
Suppan Gergely szerint a 13. havi nyugdíj második részletének elhalasztása, és a közszféra bérének befagyasztása tovább szűkíti ugyan a keresletet, vagyis mélyíti a recessziót, de megállítja a forintgyengülést, hozzájárul az árfolyam stabilizálásához és ezzel jobb helyzetbe hozza a devizahiteleseket. Hosszabb távon a gyed-gyes időtartamának lerövidítésének pozitív hatása lehet a foglalkoztatásra. A gáztámogatás kivezetése indokolt, és a gázárak második félévre várt csökkenésével párhuzamosan nem is okoz többletterhet az érintetteknek - véli az elemző.
Az adócsomag még nem végleges
A szuperbruttósítás (a bruttó bér plusz a járulékok együtt válnak adóalappá) bevezetésével átláthatóbbá válik az adózási rendszer, egyszerűsödik az adminisztráció. Csökkentheti az adóelkerülést, hogy a korábbi elképzelések képest az szja alsó sávhatára 4-5 millió forintra emelkedik.
Ahhoz, hogy a legalacsonyabb keresetűek nettó jövedelme se emelkedjen a szuperbruttósítás után nem 15, hanem 14 százalékos alsó kulcsot kellene bevezetni, és a 33 százalékos felső kulcs is magasnak tűnik, a változatlan terheléshez inkább 28, 5 százalékos kulcsra lenne szükség - véli Suppan Gergely. Az szja-rendszer jövő évi átalakításáról azonban még homályosak a tervek, nem tudni hogyan változna az adójóváírás, illetve az sem, hogy a 2011 végéig fenntartandó szolidaritási adó beépül-e a felső kulcsba. Utóbbi a társaságoknál megszűnik 2010-től, de kérdéses, hogy a 19 százalékosra emelkedő adót milyen adóalap után kell majd megfizetni.
Bajnai Gordon vasárnap arról sem árult el részleteket, hogy az adóparadicsomba menekített jövedelmeket hogyan vonnák be az adóalapba, és a cégek által fizetendő járulék alapját miként igazítanák a tevékenység valós értékéhez.
Erőteljesebb adócsökkentés kellene a növekedéshez
Külső kényszer hatására meghozták azokat a kiadáscsökkentő intézkedéseket, amire nem volt hajlandóság a politika részéről, így már két lábon áll a gazdaság, de el is kellene indulni - véli Török Zoltán, aki szerint erre nem alkalmas a csomag, idő hiányában ugyanis ez a kormány nem is vállalkozhat az egészségügy, az oktatás, az önkormányzati rendszer átalakításának megkezdésére. Az elemző szerint ezért is favorizálták a piaci szereplők az előre hozott választást.
Suppan Gergely szerint Bajnaiék szándékosan a legpesszimistább forgatókönyvet vázolták a jövő évre, amikor már minimális gazdasági növekedés is lehetséges szemben a kormány által várt néhány százalékpontos visszaeséssel. Ha mégis nő a gazdaság, az lehetőséget teremthet a bejelentettnél nagyobb adócsökkentésre, ami középtávon nagyobb növekedést indukál.
A Bajnai-csomag középtávú célja, hogy a költségvetés elsődleges - kamatköltségek nélkül számított - egyenlege 3-4 százalék körül alakuljon 2010-re, ez már elég lenne ahhoz, hogy Magyarország iránt tartósan visszatérjen a bizalom. Suppan Gergely szerint ez azt jelentené, hogy a deficitet 1-1,5 százalékra szorítanák vissza, a piac viszont megelégedne egy 2-2,5 százalékos hiánnyal is, ami 1-2 százalékos elsődleges többletet jelentene és lehetőséget az erőteljesebb adócsökkentéshez, vagyis a potenciális növekedés megalapozásához.