Szégyenpad Magyarország nélkül

A világgazdasági válság nagy vesztesei nem feltétlenül azok az országok, amelyeket a legtöbben felelőssé tesznek a krízisért, hanem inkább azok, amelyek meggyengülve néznek szembe a kihívásokkal, illetve amelyeket strukturálisan súlyosan érint a kereskedelem visszaesése és a hitelpiacok befagyása. A U. S. News összeszedte a tíz legnehezebb helyzetbe került államot, és Magyarország ezúttal lemaradt a listáról.

• Itt olvashatja a válság híreit!

Bár a jelenlegi gazdasági válság az Egyesült Államokból indult ki, a legnagyobb veszteségeket elkönyvelő országoknak mégis európai, illetve latin-amerikai államok tűnnek.

Magyarország az utóbbi években olyan helyzetbe lavírozta magát, hogy jellemzően szerepelni szokott azokon a listákon, amelyek a válság nagy veszteseit, illetve potenciális veszteseit veszi sorba. Nem tudni, hogy a piaci befektetők unták meg a "Magyarország-sztorit", vagy a forint szárnyalása valóban arra utal, hogy javult a magyar gazdaság megítélése, de az bizonyos, hogy a U. S. News egy olyan összeállítást közölt a minap, amelyből az derül ki, hogy lekerültünk a szégyenpadról.

A legfrissebb lista azokat az országokat szedte sorba, amelyek komoly gazdasági kihívásokkal küzdenek, életszínvonaluk drámai mértékben eshet, ebből adódóan elriaszthatják a külföldi tőkét, és így politikai stabilitásuk is veszélybe kerülhet. Az összeállítók alapvetően a nagy nemzetközi hitelminősítők - közöttük a Moody's és a Standard & Poor's - véleményeit vette sorba az adósságállomány vizsgálata során: a problémás országok mindegyikének rossz adósbesorolása van, és ez jó eséllyel tovább romolhat, hisz jellemzően negatív kilátásokkal tartják őket nyilván.

A U. S. News figyelembe vette azt is, hogy miképp vélekedik az adott országról a piac, ebben az esetben a Markit adatbázisát használták - ez az a cég, amely az országok államcsődjének valószínűségét árazza. Megnézték azt is, hogy mit mond az AM Best hitelminősítő, azaz hogy mekkora az országok gazdasági, politikai és pénzügyi kockázata biztosítói szemszögből.

A fentiek alapján állt össze a tizes lista - öt olyan országgal, amely már most is komoly nehézségekkel szembesül, és öt olyannal, amelyekre figyelni kell, kifejezetten nagy ugyanis a visszaesés esélye.

Az öt legrosszabb helyzetben levő gazdaság

Mexikó

A sertésinfluenzáról még szó sem volt, de az amerikai turisták közül több ezren törölték a mexikói tavaszi kiruccanásukat. Az ok jellemzően a közép-amerikai országban folyó erőszakos drogkereskedelem, illetve drogháború volt: a mexikói politikusok, rendőrök, hivatalnokok, bírák és ügyészek szinte folyamatosan a drogbandák és bűnözői csoportok nyomása alatt vannak. A társadalmi feszültségek létére utal, hogy az amerikai elemzők szerint Mexikó egyike a jó eséllyel a "gyorsan és váratlanul" összeomló országoknak.

Mexikó gazdasága elsősorban az Egyesült Államktól, és az ott élő mexikóiak által hazaküldött pénzösszegektől függ. Így, ha az északi szomszédban a recesszió elmélyülése következne be, az súlyos hatásokat okozna Mexikó gazdasági életében is. A mexikói gazdaság pedig már most is komoly problémákkal küzd, az előrejelzések szerint több mint 3 százalékos lesz az idén a visszaesés - a sertésinfluenza hatása nélkül, a járvány további mínuszt jelenthet.

A Bloomberg jelentése szerint az idei első negyedévben 7 százalékkal esett vissza a mexikói bruttó hazai termék (GDP), ennek oka pedig mindenekelőtt az amerikai gazdaság recesszióba süllyedése, illetve az olaj árának esése. Mexikó fő exportpiaca az Egyesült Államok, itt adják el a külföldre kerülő mexikói áruk 80 százalékát. Hivatalos becslések szerint a sertésinfluenza 0,3-0,5 százalékkal vetheti vissza a mexikói gazdaságot.

Mexikó már a járvány előtt is bajban volt

Áprilisban Mexikó 47 milliárd dollárt kért a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), és - bár az adósságállomány jelentős megugrása nem várható, sőt, egyelőre államcsődöt sem áraz a piac - nem kétséges, hogy a mexikói gazdaság komoly prblémákkal küzd.

Pakisztán

Az ázsiai atomhatalom egyszer már nagyon közel került az összeomláshoz az elmúlt hat hónapban. Tavaly októberben csak azért nem vált fizetésképtelenné Pakisztán, mert 10 milliárd dollár hitelt kapott a Világbanktól, az Ázsiai Fejlesztési Banktól és más nemzetközi pénzintézetektől közösen. A helyzet ugyan azóta feltehetően javult, de az is bizonyos, hogy ettől Pakisztán nem lett a befektetők Mekkája.

Az államadósság növekedése például kifejezetten aggasztó, és ezt a jelek szerint a piacok is így látják, tíz millió dollárnyi pakisztáni államadósság bedőlése elleni biztosítás díja ugyanis évi 2,2 millió dollár, ami elképesztően nagy összeg.

Nincs minden veszve azért még Pakisztán gazdaságát tekintve sem. Az Ázsiai Fejlesztési Bank jóslata szerint az ország gazdasági növekedése a következő, júliusban kezdődő gazdasági évben 4 százalékos lesz, szemben a mostani pénzügyi esztendő 2,5 százalékos növekedési dinamikájával. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a pakisztáni gazdaság esetében mindig nagyon jelentős tényező a bizonytalanság, az ország gazdasági élete ugyanis mindenek előtt a politikai helyzettől függ, márpedig Pakisztán a világ egyik leglabilisabb politikai berendezkedésű országa (elég csak a tálib harcosok és a hadsereg közötti összecsapásokra gondolni).

Erre a bizonytalanságra utal többek között az is, hogy hiába vonták vissza a hatóságok a pakisztáni Szvat-völgy lakosságának evakuálásáról szóló rendeletet, az emberek menekülnek otthonaikból, miután összeomlani látszik a tálibok és a hadsereg által kötött békeszerződés.

Ukrajna

Ukrajna is küszködik a válság hatásaival: a kormány komoly megszorításokra kényszerült, 25 százalékkal zuhant az idén az ukrán értéktőzsde fő indexe, a nemzeti fizetőeszköz, a hrivnya pedig elvesztette értékének 35 százalékát a dollárhoz képest az elmúlt hat hónapban. Az ukrán államadósság biztosítása a világon jelenleg a legdrágább: egy évre 3,9 millió dollárt kell annak fizetnie, aki biztosra akar menni 10 millió dollárnyi ukrán adósság visszafizetése kapcsán (egy éve 3 ezer dollár volt a díj).

Az ukrán nemzeti valuta, a hrivnya gyengülése mögött gazdasági és politikai okok egyaránt meghúzódnak. Az ukrán gazdaságot rendkívül súlyosan érintette a nemzetközi piacok összeomlása, a globális lassulás. Az autóipari és az acélipari megrendelések egyaránt zuhantak, márpedig e két ágazat komoly húzóerőt jelentett Kiev számára. Az ukrán gazdaság esését idén 6-9 százalékosra becsülik a szakértők: a Világbank 9 százalékos zsugorodást vár, de vannak elemzők, akik 12 százalékot prognosztizálnak.

Ukrajna tavaly 16,4 milliárd dollár kölcsönt kért a Nemzetközi Valutaalaptól. Ennek folyósítását egy időre idén fel is függesztették, az IMF ugyanis nem nézte jó szemmel, hogy Julia Timosenko miniszterelnök nem hajtotta végre az elvárt megszorító intézkedéseket, például nem csökkentette a szociális kiadásokat.

Venezuela

Hugo Chavez, venezuelai kormányfő szerint a gazdasági helyzet elsősorban az olajpiactól függ, márpedig ennek a helyzete nem is volt rossz a pénzügyi válság előtt. Az olajból származó profit nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ország elérhette a 4,8 százalékos gazdasági növekedést 2008-ban.

Az idén azonban már nem lehet semmi jóra számítani, a nemzetközi kereslet hanyatlása ugyanis kihatott az olaj árára, és ezzel együtt Chavez stratégiájára is. A legtöbb elemző hanyatlást jósol Venezuelának erre az évre, a Morgan Stanley például 4 százalékos visszesést tart valószínűnek. Az ország államadósságának biztosítási díja tavaly június és szeptember között a duplájára emelkedett, jelenleg 10 millió dollárra vetítve 1,8 millió dollárba kerül.

Argentína

Az egykori dél-amerikai mintaállam gazdaságára paradox módon egyaránt jellemző a virágzás és a csőd közeli állapot. Utoljára 2002-ben jelentett fizetésképtelenséget Argentína, miközben majdnem az egész elmúlt évtizedet a gazdasági felívelés jellemezte. Ettől függetlenül, a külföldi befektetők nagy része attól tart, hogy az ország újra a csődközeli állapotba kerül, amit az is alátámaszt, hogy az OECD besorolása szerint Argentína a legkockázatosabb országok közé tartozik pénzügyi szempontból.

Argentína egyike azon országoknak, ahol extrém módon magas árat kérnek az államcsőd elleni biztosításért, a Markit adatbázisa szerint a 10 milliós kötvény biztosítása évi 3,2 millió dollárba kerül. A Moody's B3-as szinten tartja nyilván az argentin álamadósságot, ami már spekulatív kategória.

Öt gazdaság, amire érdemes figyelni

Lettország

Nem Izland az egyetlen ország, amelyben az egyszerű emberek tömegesen léptek fel a gazdasági problémákkal, illetve az azokat szerintük okozókkal szemben: Rigában januárban ezrek adtak hangot nemtetszésüknek az utcákon, és a tüntetés végül szabályos lázadássá fajult.

Lettország jelentős gazdasági növekedést produkált a hidegháború óta, felküzdve magát egészen a "balti tigrisek" státuszba. A válság kirobbanása előtti években rendre 10 százalék fölötti GDP-növekedést ért el az ország, sokan már-már balti csodáról beszáltek. A mostani krízis azonban komoly visszaesést hozott, a lett pénzügyminiszter ebben az évben például 14,9 százalékos visszaesésre számít, amihez foghatóval kevés államban kalkulálnak.

Lettországban a tüntetések végül szabályos lázadássá fajultak

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 7,5 milliárd dollár kölcsönt folyósít az ország számára, a hitel egy részét azonban mindaddig visszatartja, amíg a kormány nem képes megreformálni a költségvetést.

Horvátország

Horvátország fő problémája a világgazdasági válság következtében visszaesett turizmus. Az ország bruttó hazai termékenek (GDP) 20 százaléka származik az idegenforgalomból, s így a visszaesés jelentős mértékben csökkentheti az ország bevételeit. A kormányzat attól tart, hogy a munkanélküliségi ráta eléri idén a 12 százalékos szintet is.

Mindezek tükrében nem meglepő, hogy az S&P hitelminősítői BBB besorolást adtak a horvát államkötvényeknek. Ez annyit jelent, hogy az országnak egyenlőre nincsenek fizetésképtelenségi gondjai, de helyzetét tekintve ez könnyen megváltozhat. A horvátok maguk sem túl bizakodóak, egy mostani felmérés szerint 78 százalékuk szerint rossz irányba mennek a dolgok az adriai államban.

Kazahsztán

A közép-ázsiai országokban jellemzően érezhető növekedést mutatott a GDP az elmúlt években, de Kazahsztánnak most súlyos gazdasági problémákkal kell szembe néznie - az ok az olaj árváltozása és a külföldi hiteleknek való magas kitettség.

Kazahsztán igazi olajhatalom, az országban van a világ olajkészleteinek 3,2 százaléka. A mostani válsággal azonban véget ért az olajárak szárnyalása, és ezzel a kazahsztáni gazdaság virágzásának is búcsút kell inteni egy időre. Az S&P Kazahsztánnak is BBB értékelést adott, de negatív kilátásokkal, az államcsőd elleni biztosítási díj pedig 75 százalékkal emelkedett az elmúlt egy évben: jelenleg több mint 800 ezer dollárt kell fizetni 10 millió dollárnyi kazah adósságra.

Vietnám

A listán szereplő szerencsétlen helyzetbe került országok között Vietnám speciális helyet foglal el, az Ázsia Fejlesztési Bank a gazdaság következő évi növekedését ugyanis 4,5 százalékosra becsüli, ami a legmagasabb délkelet-ázsiai a régióban.

A helyzet azonban a recesszió várható elkerülése ellenére sem túl kedvező, amit alátámaszt az is, hogy egy januári felmérés szerint a vietnámiak 46 százaléka kifejezetten tart a munkahelye elvesztésétől, miközben az előző év szeptemberében ugyanez az adat még csak 9 százalék volt. A legtöbb elemző cég - így a Moody's és az S&P is - szerint is negatívak a kilátások a vietnámi gazdasági helyzettel kapcsolatban, az AM Best pedig nagyon kockázatosnak nevezte a kifejezetten rossz infrastruktúrával rendelkező vietnémi pénzügyi szektort.

Fehéroroszország

Politikai helyzetét tekintve stabilnak mondható a sokak által diktatórikusnak tartott Fehérország, de a gazdasági rendszer komoly hiányosságai miatt könnyen elképzelhető, hogy Minszk kockázatosabb besorolást kap a minősítő cégektől. A Moody's a kötvényeket B1-es szintre sorolja, ami annyit jelent, hogy kifejezetten magas a nemfizetés kockázata.

A fehérorsz bankrendszer amúgy szinte teljesen állami tulajdonú, az országban működő 31 pénzintézet közül csupán egyetlen van magánkézben. Az IMF az idei évre 1,4 százalékos gazdasági növekedést jelez előre, ami ugyan jelentős visszaesés a tavaly 10 százalékhoz képest, de legalább így is a pozitív tartományban marad a dinamika.

A fehérorsz kormány több mint 2 milliárd dollárt már kapott az IMF-től, de az előrejelzések szerint 2009-ben további csaknem 11 milliárd dollárra lesz szüksége.